USA (Red Bank, United Artists.), 98 perc, színes, horror

Rendező: Brian De Palma

A Filmről

A történet középpontjában egy társadalmilag kitaszított tinédzser lány, Carrie White (Sissy Spacek) áll. Ő mindenki csúfolódásának a céltáblája, nincsenek barátai, mivel vallási fanatikus anyja (Piper Laurie) mindennemű szórakozást megtilt neki. A lánynak azonban van egy fura természetfeletti képessége: a gondolatai segítségével mozgatni tudja a tárgyakat. A kiközösített Carrie életében csupán az hoz fordulópontot, hogy az évfolyam egyik legmenőbb sráca (William Katt) elhívja meg őt a szalagavató bálba. Amikor azonban anyja és iskolai társai is ellene fordulnak, a bálon elszabadul a pokol.

Stephen King két lányról, egy osztálytársásról és egy tanítványáról mintázta Carrie White karakterét. Mindkét lány igazi kitaszított volt, állandó gúnyolódások céltáblája és mindketten konzervatív, erősen vallásos családból származtak. Az ő történetük inspirálta az írót, hogy megírja könyvét, amire végül Brian De Palma csapott le (2500 dollárért vette meg a regény megfilmesítési jogait) és készített belőle filmet. A forgatás azonban nem volt egyszerű, sőt már a casting sem volt mindennapinak mondható. De Palma és George Lucas ugyanis közös meghallgatást rendezett a Star Wars-nak és a Carrie-nek, így senki nem tudhatta melyik filmhez is fogják szerződtetni. A Tommy Rosst alakító William Katt például eredetileg Luke Skywalker-nek jelentkezett, ám végül a horrorfilmben kötött ki.

A történet középpontjában egy társadalmilag kitaszított tinédzser lány, Carrie White áll, aki rejtett telekinetikus képességekkel rendelkezik. Carrie számára ez a tudás egy, a társai által előidézett különösen megrázó esemény után válik nyilvánvalóvá. A film előrehaladtával nyomon követhetjük, ahogyan a lány ráébred hatalmára, és az őt ért megaláztatások tragédiába torkollnak. Brian De Palma ügyesen egyensúlyoz a tinidráma és a horror határán, gyakran a mesterére, Hitchcockra oly jellemző elnyújtott expozíció eszközével játszadozva. A tinifilmek minden kliséjét elpufogtatja, a fiatal John Travolta által játszott alfahím és a Carrie életét pokollá tevő osztálytársnők figuráinak jeleneteivel csakúgy, mint a beilleszkedésre vágyó (ám mégis képtelen) lány és az őt felkaroló szimpatikus tornatanárnő (Betty Buckley) cselekményszálával. 

A hatvanas években bemutatott Psycho és Rosemary gyermeke komoly változást hoztak a horrorfilmek területén. A korábban csak B-filmesként kezelt műfajra felfigyeltek a kritikusok és az Akadémia is, így lassacskán elkezdték művészi értelemben is komolyan venni a zsánert. Az ördögűző és az Ómen (1976) mellett a Carrie is a horror csúcskorszakának egyik legkiemelkedőbb alkotása, hiszen nemcsak közönségsikert aratott, hanem Oscar-jelöléseket is kapott. Sissy Spaceket a legjobb női főszereplő kategóriában, míg Piper Laurie-t a legjobb női mellékszereplő kategóriájában jelölték a díjra. A film ráadásul igencsak megnövelte a regényíró, Stephen King ázsióját, akinek Hollywood annyira imádja a könyveit, hogy a későbbiekben szinte az összeset filmre vitték. A hosszú sort a Carrie nyitotta meg, ami azóta is az egyik legmívesebb King-adaptációnak számít. 

Az alig kétmillió dollárból készült film végül bő 33 milliót hozott, a filmben részt vevők számára pedig igazi kiugrást és szakmai elismerést. Az akkor még ismeretlen John Travoltának csak apró szerep jutott és akkor még senki nem sejtette, hogy a későbbiekben az egyik legfelkapottabb színész lesz belőle. A korábban pedig szimpla Hitchcock-imitátorként számon tartott Brian De Palma a későbbiekben olyan nagy költségvetésű filmeken dolgozhatott, mint A sebhelyesarcú (Scarface, 1983) vagy az Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables, 1987). A Carrie igazi, máig megunhatatlan horror-klasszikus, aminek készült musicalváltozata és unalmas folytatása is, majd 2013-ban elkészült a teljesen felesleges és jelentéktelen remake is Chloe Grace Moretz főszereplésével.

Érdekességek

- Brian De Palma eredetileg nem Sissy Spaceket szerette volna a főszerepre, mert egy kevésbé ismert nevet szeretett volna. Mivel azonban a rendező épp Spacek férjét kérte fel díszlettervezőnek, ő még egy utolsó meghallgatást elintézett neki, amin végül meggyőzte a rendezőt, hogy ő kapja a szerepet.

- A legendás zuhanyzós jelenethez nem volt egyszerű rávenni a lányokat a vetkőzésre. De Palma ezt úgy oldotta meg, hogy először felvette Spacek meztelen zuhanyzását, majd ezt megmutatta a többieknek, akik úgy voltak vele, hogy ezek után nekik is simán menni fog a dolog.

- A báljelenetben a lányra ömlő disznóvért különböző festékekből és szirupokból állították össze, ami iszonyatosan ragadt. Sissy Spacek ezért semmihez nem érhetett hozzá, mert mindenhez hozzátapadt volna. Akármerre ment, mindig ment vele egy asszisztens, aki vízzel spriccelte, hogy ne száradhasson meg rajta a festék.

- A filmbéli Chris Hargenson karakterét alakító Nancy Allent 1979-ben feleségül vette Brian De Palma és több későbbi filmjében is szerepeltette a színésznőt.

- A könyvben a gimnázium neve Ewen High School, de a filmben megváltoztatták Bates High Schoolra, egyfajta utalásként Alfred Hitchcock Psycho című filmjére.

- Quentin Tarantino és Martin Scorsese egyaránt egyik kedvenc filmjükként tartják számon a Carrie-t.

- A filmbéli Sue Snell karakterét alakító Amy Irving gyűlölte a forgatókönyvet, de miután látta a kész filmet, egyszerűen el volt varázsolva a végeredménytől.

Vélemény

Kezdjük rögtön azzal, hogy nagy Stephen King-rajongó vagyok, számos regényét olvastam az elmúlt évek alatt, ebből kifolyólag az írásaiból készült filmes adaptációk közül is sokat láttam már. Ezek minősége (akárcsak műveié) igencsak változatos, vannak közöttük filmtörténeti klasszikusok, mint a Ragyogás (1980) vagy A remény rabjai (1994), vannak remekül sikerült alkotások (A holtsáv, Tortúra, A köd vagy éppen a Halálsoron) és természetesen vannak kevésbé jól sikerült vagy egyenesen gyatra termékek. Mivel filmes kalandozásom során a leginkább elismert filmeket veszem górcső alá, így ezek után nem meglepő, hogy a Carrie egyértelműen a jobban sikerült alkotások közé tartozik. Mondom mindezt annak ellenére, hogy maga a történet számomra nem nyújt akkora élményt, mint a horror királyának későbbi művei, ennek ellenére a film hangulata nálam mindenképp csillagos ötös. Bár ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy ez volt Stephen King debütáló regénye és Brian De Palma sem számított még igazán elismert rendezőnek, ahhoz képest mindenképp elismerésre méltó lett a végeredmény.

Ugyan maga a történet nem túlzottan érdekfeszítő és néhány mondatban össze is lehet foglalni, ezzel szemben a női főszereplő abszolút telitalálat volt, amint egyszerre szánni való és vérfagyasztó Carrie szerepében.  A színésznő ugyanis nem az a tipikus szépség, így az alkotók nem estek bele abba a hibába, hogy egy nála jóval szebb hölgyet választanak a szerepre (akit esetleg elcsúfítanak a szerep kedvéért). Amellett, hogy remek alakítást nyújtott, van egy igen jelentős tulajdonsága, amivel nem is sokan versenyezhettek volna. Olyan szemei vannak, amitől engem kirázott a hideg, amikor telekinetikus képességeit felhasználva, gyakorlatilag transzba esve pusztítást végzett az iskolai bálban. És ha már színészek, fontosnak tartom megemlíteni, hogy ugyan csak pár perc erejéig, de feltűnik a filmben  az akkor még igencsak fiatal John Travolta is. Ugyan semmi extrát nem nyújt, de jó volt látni őt ilyen fiatalon nem sokkal egyik legnagyobb sikere, a Grease (1978) előtt.

Stephen King első regényének filmadaptációja ugyan nem tartozik a legjobb horrorfilmek közé (sokkal inkább egy drámai történetnek mondanám), ennek ellenére egy mindenképp élvezetes produkció, ami ugyan igencsak lassan indul be, de a szalagavató bálon eléri a csúcspontját. King-rajongóknak kötelező alapmű!

https://videa.hu/videok/film-animacio/stephen-king-carrie-1976-amy-irving-brian-de-palma-0UM2FPz6nmWDTrK1

Ítélet: 10/7