201. Beverly Hills-i zsaru (Beverly Hills Cop) (1984)
![mv5bnju4ogm2mzctngu3zc00m2ezlthin2itotlmn2fjodm0mzfhxkeyxkfqcgc_v1_fmjpg_ux1000.jpg](https://m.blog.hu/36/365nap365film/image/mv5bnju4ogm2mzctngu3zc00m2ezlthin2itotlmn2fjodm0mzfhxkeyxkfqcgc_v1_fmjpg_ux1000.jpg)
Rendező: Martin Brest
Producer: Don Simpson, Jerry Bruckheimer
Operatőr: Bruce Surtees
Forgatókönyv: Daniel Petrie Jr., Danilo Bach
Zene: Harold Faltermeyer
Szereplők: Eddie Murphy, Judge Reinhold, John Ashton, Lisa Eilbacher, Steven Berkoff, Ronny Cox, James Russo, Stephen Elliott
A Filmről
Axel Foley (Eddie Murphy) nagy dumás detroiti rendőr, aki az utcán tanulta meg milyen az élet és a legtöbbször nem tartja be a játékszabályokat. Amikor egy régi barátját megölik, Foley Los Angelesbe megy, hogy nem hivatalosan kivizsgálja az ügyet és nagy felfordulást okoz a Beverly Hills-i rendőrségen. Hamarosan rájön, hogy a szálak egy helyi nagymenőhöz, a civilben műkincskereskedő Victor Maitland-hez (Steven Berkoff) vezetnek. A helyi rendőrség azonban meg van győződve a feddhetetlennek tartott férfi ártatlanságáról, és nem nézik jó szemmel Foley ügyködését. A belevaló kopó végül két tökös helyi kollégában, Billy-ben (Judge Reinhold) és Taggart-ban (John Ashton) mégis társakra talál, és elkezdi felgöngyölíteni az ügyet.
A projekt mögött Don Simpson és Jerry Bruckheimer sztárproducerek állnak, akiknek számos későbbi kasszasikert, többek között a Top Gunt, A sziklát és a Bad Boys-filmeket is köszönhetjük. Cégük a Paramounttal működött együtt, tulajdonképpen a stúdió egyfajta "leányvállalata" volt. Danilo Bach vette kezelésbe a forgatókönyvet a hetvenes évek második felében, majd néhány revízió után 1981-ben Beverly Drive címmel elő is adta Simpsonnak. Ebben még Axel Foley helyett Elly Axel volt a főhős, aki Pittsburgh-ből utazik Beverly Hillsbe, hogy felkutassa barátja gyilkosait. Ezután egy darabig parkolópályára került a projekt, mert a producerek épp akkori sikerfilmjükkel, a Flashdance-szel voltak elfoglalva.
A két producer Daniel Petrie Jr-t kérte fel, hogy vegye kezelésbe a sztori, aki kellő humorral töltötte fel a történetet, amelyben Axel Elly detroiti nyomozó Beverly Hillsben szembesül azzal, hogy mennyire más világba csöppent a gyilkossági ügy közepette. Ez a verzió már jobban tetszett Simpsonéknak, így el is indult a színészek keresése. Első körben az akkoriban feltörekvő sztárt, Mickey Rourke-ot szerették volna megnyerni Axel szerepére, sőt már egy szerződést is aláírattak vele. Csakhogy túl sok időt emésztett fel a forgatókönyv fejlesztése és a gyártás előkészítése, így a színésznek elege lett, más projekt után nézett. Miután Martin Scorsese és David Cronenberg is nemet mondott a projektre, Sylvester Stallone következett. Bár nem tetszett neki az akcióvígjáték koncepciója, de hajlandó volt átírni a forgatókönyvet, hiszen ebben a Rocky és a Rambo kapcsán már volt tapasztalata. Sly kigyomlálta a humort a sztoriból, és hősét, akit természetesen ő játszott volna, átnevezte Axel Cobrettinek, a később Judge Reinhold által megformált naiv és jópofa Billyt pedig kinyírta volna a cselekmény közepén. Mennyire más film lett volna a Beverly Hills-i zsaru, ha végül tényleg Sylvester Stallone játssza a főszerepet, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Az akciójelenetek kétségkívül véresebbre sikeredtek volna, de nagyon hiányolnánk Eddie Murphy poénjait, melyek igazából világhírűvé tették a filmet. Stallone végül távozott a projektből, az ötleteit az 1986-os év mára már kultikussá vált klasszikusában, a Kobrában hasznosította.
Az 1984 májusától júliusáig tartó forgatás főleg eredeti helyszíneken zajlott. Ez nem mindig jött össze, mert Beverly Hillsben tényleg nehéz volt bejutni a rendőrségre, mivel nem kaptak engedélyt. Így Martin Brest rendező eldöntötte, hogy ha már a Háborús játékokhoz (amelyik filmből végül kirúgták) nem tudta felhasználni az egyik díszlettervét, akkor a Beverly Hills-i zsarunál ezt meglépi. Vagyis a csapat megépítette a város rendőrpalotájának a belsejét, ahogyan azt a direktor a másik filmtervéhez elképzelte. Mindennek tetejébe a városvezetés megtiltotta, hogy eset fél 11 után bármit is forgasson a stáb, így sok jelenetet Pasadenában vettek fel. Detroitban jóval együttműködőbbek voltak a rendőrök, sőt Brestet egy szolgálaton kívüli zsaru vezette körbe a városban, ám bizonyos veszélyesnek tartott helyekre még ő sem volt hajlandó betenni a lábát. Így a rendező és társai saját felelősségükre kutattak tovább.
A laza, humoros és akciódús buddy cop (haverzsaru) filmek a nyolcvanas években élték virágkorukat, élen a Halálos fegyverrel és a 48 órával, ami Eddie Murphy filmes karrierjét is megalapozta, a színészből azonban a Beverly Hills-i zsaru csinált szupersztárt. Mivel a forgatókönyv közel sem végleges változata éppen a forgatás napjára készült el, sőt még utána is módosítgattak rajta, így az alkotók megengedték Murphynek, hogy improvizáljon: olykor akár nemcsak dialógusokat, hanem egész jeleneteket is. Az aggasztotta leginkább az alkotókat, hogy a színész rasszista poénokat is beleszőtt a szövegelésébe, így az a bizonyos "n" betűs szó is elhagyja a száját. Ám a humor működött, úgyhogy inkább bevállalták a rizikós részeket.
Harold Faltermeyer szintetizátorra írt filmzenéjével (köztük a fülbemászó és azóta már világhírűvé vált Axel F című számmal) megtámogatva Martin Brest rendező pörgős, helyzetkomikumokban bővelkedő akció-vígjátékot hozott össze, amiben a felszínes Los Angeles-i életmódnak is jócskán odamondogatnak. A siker nem maradt el, a Beverly Hills-i zsaru 13 héten keresztül uralta a Top 10-es listát Észak-Amerikában, végül globálisan 316,3 millió $-t hozott a konyhára 13 millió dollárnyi büdzséjével szemben, így minden idők egyik legsikeresebb R-kategóriás filmje lett. A filmet dicsérték a kritikusok annak humora és az akciójelenetei miatt, a filmhez készült zenét pedig Grammy-díjjal jutalmazták. A mozi még Oscar-jelölést is kapott a forgatókönyvéért, Eddie Murphyt pedig Golden Globe-díjra terjesztették fel.
A nagy sikerre való tekintettel a filmhez hamarosan két folytatás készült, majd 2024-ben újra összeverbuválták a csapatot egy kis nosztalgiázásra (Beverly Hills Cop: Axel F). A Beverly Hills-i zsaru tévésorozatból viszont nem lett semmi, hiába kapott pozitív visszajelzéseket a 2013-ban Barry Sonnenfeld által rendezett pilot-rész. A Beverly Hills-i zsaru sok szempontból volt nagyon fontos film: végleg megágyazott a mozikban a buddy cop műfajnak, szupersztárt csinált az akkor még főleg humorista körökben ismert Eddie Murphyből és megnyitotta a kaput Hollywoodban számos afroamerikai akciósztárnak. Továbbá az is biztosra vehető, hogy Axel Foley nélkül nem jöttek volna létre a Bad Boys, a Csúcsformában, de talán még Halálos fegyver filmek sem.
Érdekességek
- A producerek felkérték Martin Scorsese-t rendezőnek, de ő nem látott fantáziát a sztoriban, mert ő nagyjából a 14 évvel korábban bemutatott zsaruvígjáték, a Coogan blöffje (Coogan's Bluff, 1968) egy verzióját látta benne.
- Axel Foley szerepére a korábban már említett Stallone és Rourke mellett Jeff Bridges, James Caan, Billy Crystal, Robert De Niro, Harrison Ford, Richard Gere, Mel Gibson, Michael Keaton, Nick Nolte, Al Pacino, Dennis Quaid, Kurt Russell, John Travolta, Robin Williams és Bruce Willis neve is felmerült.
- Gilbert R. Hill, aki Axel főnökét játszotta, a detroiti rendőrség detektívje volt korábban, később pedig a detroiti városi tanács tagja lett és indult a 2001-es polgármester választáson is.
- Martin Brest rendező rendező egy feldobott érmétől tegye függővé, hogy bevállalja-e a Beverly Hills-i zsarut. Bevállalta, és miután a film sikeres lett, bekereteztette a szerencsehozó negyeddollárost.
- Az egyik producer, Don Simpson azt a vad pletykát kezdte híresztelni, hogy végül úgy szabadultak meg Stallonétól, hogy protekcióval bejuttatták egy európai klinikára, ahol egy kísérleti kezeléssel extra hosszú erekciós képességhez juttatták a férfiakat. Egy másik verzió szerint Stallone forgatáshoz kapott lakókocsijában olyan márkájú volt a narancslé, amit ő ki nem állhat, ezért aztán otthagyott csapot-papot és lelépett.
- Axel Foley pólója egy valóban létező detroiti középiskola, a Mumford pólója, az egyik filmes ugyanis véletlenül pont oda járt. Miután a Beverly Hills-i zsarut bemutatták, a sulihoz tömegesen kezdtek befutni a rendelések a pólóra, a világ minden tájáról.
- A gonosztevő irodáját egy építés alatt álló toronyban képezték ki, mert Brest úgy vélte, az ablakból gyönyörű a kilátás Los Angelesre. Igen ám, de éppen a forgatás napján jókora szmogfelhő borította be a várost, így alig látszott valami, szóval inkább lehúzták a redőnyt.
- Amikor Eddie Murphy nagyon elfáradt a forgatáson, a stáb kávéval kínálta, ám ő nem volt hajlandó inni belőle, azzal az indokkal, hogy semmilyen drogot nem fogyaszt – végül engedett a csábításnak, és ivott pár kortyot, amitől teljesen felpörgött. Ebben az állapotában tolta le a híres szuperzsaru monológját.
- Amikor Axel Foley a luxushotelnél szerez pár banánt, amelyekkel eltömíti Billyék járgányának a kipufogóját, az eredeti terv az volt, hogy Axel krumplit lop a konyháról, de ez túl bonyolult és költséges lett volna, így egyszerűsítettek a jeleneten. A banánt áruló srácot egyébként Damon Wayans játssza.
- Eddie Murphy rögtönzött poénjainak az volt az ára, hogy a stábtagok számos felvételt tettek tönkre azzal, hogy beleröhögtek. Judge Reinholdnak volt egy bevált módszere ez ellen: zsebre dugta a kezét, és jó erősen belecsípett a combjába – így próbálta megakadályozni, hogy elnevesse magát.
Vélemény
Miközben néztem a filmet, végig az a kérdés foglalkoztatott, hogy az alkotók közül bárki ránézett a térképre és megnézte Detroit milyen messze van Beverly Hillstől? A távolság a két város között cirka 3700 kilométer, ami autóval mintegy 35 órát venne igénybe. Mindez csak azért érdekes a film szempontjából, mert Axel Foley a lepukkant tragacsával érkezik meg Los Angelesbe, ami az finoman szólva is érdekes. Szerencsére azért a film nem ennyire rossz, hogy végig ezen kellett volna gondolkodnom, sőt kifejezetten jó szórakozást nyújt még így 40 év távlatából is, csupán érdekességképpen jegyeztem meg és bevezetés gyanánt sem volt rossz ezt elmondani.
Előző blogbejegyzésem, a Terminátor kapcsán megjegyeztem, hogy vannak olyan színészek, akikről szinte mindenkinek egyöntetűen ugyanaz a film ugrik be. Jelen esetükben is ez a helyzet, ugyanis Eddie Murphy kapcsán is a legtöbbeknek a Beverly Hills-i zsaru fog beugrani, ha a legemlékezetesebb szerepéről beszélünk. Amellett, hogy Axel Foley csinált belőle világsztárt, legjobb filmjei is az 1980-as évekre datálhatók (48 óra, Amerikába jöttem, Szerepcsere), amit a későbbiekben inkább már csak alulmúlnia sikerült. A film magyarországi sikere viszont egyértelműen a nagyszerűen sikerült szinkronnak is köszönhető, ugyanis az eredetileg komikus színész által képviselt humor kizárólag verbális formában jelentkezik, amit Dörner György magyar hangján tolmácsolva élvezhettünk ki akkor és szerencsére napjainkban is.
Az elhíresült filmzenét, Harold Faltemeyer Axel F című szerzeményét nagyon sokan megkedvelték a maga idejében. Én ráadásul igen sokszor hallhattam ezt középiskolás koromban, ugyanis az én középiskolám közvetlen szomszédságában lévő másik középiskolában napról napra többször is felcsendültek a dallamok, ugyanis az volt az óraközi szüneteket jelző csengőhang. Én amúgy kifejezetten szerettem a számot, egészen addig, amíg az a nyomorult béka mindent el nem rontott és szerintem velem együtt sokakkal egy időre megutáltatta a számot.
A Beverly Hills-i zsaru pont annyit nyújt, amennyit el lehet várni tőle, egy szórakoztató és laza akció-vígjáték, aminek a legfontosabb szerepe abban rejlik, hogy beindította a napjainkban is oly népszerű buddy cop filmek világát. Ha a mára már négy részt is megélt sorozat részeit egyenként vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az első két rész nagyjából ugyanazt a színvonalat hozza és felettébb kellemes másfél órát okoz a nézőknek. Sajnos a harmadik részről ez már nem igazán mondható el, egy minden szempontból elcsépelt filmet kaptunk. Tavaly pedig, 40 évvel a legelső rész után úgy döntöttek, hogy megpróbálják felmelegíteni a kissé már elfeledett filmet. A végeredmény leginkább egy nosztalgikus utazásnak tekinthető, ami leginkább csak a film keményvonalas rajongóit nyűgözi le. Ugyan a félresikerült harmadik epizódnál jobb az összkép, de az első két részhez nem sikerül felérnie, de mentségére szóljon, hogy az alkotók célja sem feltétlen ez volt vele, hanem leginkább Axel Foley feltámasztása. Ez alapvetően jól is sikerült, kár, hogy mintegy 10 évet késtek vele.
https://videa.hu/videok/film-animacio/beverly-hillsi-zsaru-1.-1984-film-animacio-ua9k6C06fncdFPLo
Ítélet: 10/7