2021. aug 12.

78. Tiltott bolygó (Forbidden Planet) (1956)

írta: mindennapra1film
78. Tiltott bolygó (Forbidden Planet) (1956)

800px-forbiddenplanetposter.jpgUSA (MGM), 98 perc, Eastmancolor, sci-fi

Rendező: Fred M. Wilcox

Producer: Nicholas Nayfack

Operatőr: George J. Folsey

Forgatókönyv: Cyril Hume, Irving Block, Allen Adler

Zene: Bebe és Louis Barron

Szereplők: Leslie Nielsen, Walter Pidgeon, Anne Francis, Warren Stevens, Jack Kelly, Richard Anderson, Earl Holliman, George Wallace és Robby, a robot

 

A Filmről

Az 1950-es években a sci-fi műfajának kezdetleges szárnypróbálgatásait eleinte senki sem vette komolyan, holott az irodalomban már Arthur C. Clarke és Isaac Asimov jóvoltából elkezdődött valami, ami túlmutatott az űrben lézerpisztollyal vívott egyszerű kalandokon, és reflektált az aktuális társadalmi közbeszédre, felhasználva a tudomány újdonsült eredményeit. Ahhoz, hogy elkezdjék komolyan venni a műfajt, azon egy mára már kultikus státuszba került alkotás segített, ez volt az a film, mely átbillentette a mérleget, holott ma már talán külcsínt tekintve látszólag nem sokban különbözik kortársaitól. A Tiltott bolygó bizonyos szempontból valóban megújította a műfajt, elkészültében ráadásul Hollywood szakembereinek akkori krémje oroszlánrészt vállalt. 

7x8adt3gbm3ij4ets.jpeg

A XXIII. század hajnalán az Egyesült Bolygók C57D űrcirkálójának legénysége új küldetést kap. Miután évtizedekkel ezelőtt elvesztették a kapcsolatot a távoli Altair IV bolygóval, a J. J. Adams parancsnok (Leslie Nielsen) vezette űrhajót küldik oda, hogy kivizsgálja a történéseket. Az űrhajónak sikerül is felvenni a rádiókapcsolatot az expedíció egy volt tagjával, aki többször is udvariasan felszólítja a csapatot, hogy saját érdekükben ne szálljanak le a bolygóra, forduljanak vissza. Az expedíció mindössze két túlélőt talál a bolygón, az arrogáns tudóst, Dr. Morbiust (Walter Pidgeon) és lányát, Altairát (Anne Francis), a többieket ugyanis megölte egy különös teremtmény. Mint kiderül, a bolygót egy idegen civilizáció, a Krell lakta, míg 200 ezer évvel korábban rejtélyes módon el nem pusztultak. Dr. Morbius vezetésével és a fennmaradt, fejlett technológia segítségével a rejtély nyomába erednek, miközben láthatatlan lények támadnak a legénységre.

Az 1950-es években nagy ritkaságnak számított a nagy költségvetéssel készült sci-fi, főként ha mindazt színes nyersanyagra forgatták. A másik különös vonás, hogy a történet alapjául William Shakespeare A vihar című darabja szolgált. Mindez azonban érthető, ha belegondolunk, hogy a Tiltott bolygó akkor készült, amikor szinte elképzelhetetlenül népszerűek voltak a (B-kategóriás) tudományos-fantasztikus filmek. A film sikere többek között annak tudható be, hogy nem találkozhatunk benne a korszakra jellemző klisékkel: nem fedezhető fel benne a hidegháború jelentette félelmek kihasználása, az idegen lények megjelenése a legkevésbé sem tipikus, származásukat tekintve pedig kifejezetten kreatív megoldással álltak elő az alkotók. A Tiltott bolygó egy meglepően intelligens és ambiciózus film, és amellett, hogy a képernyők, hologramok, lézerfegyverek és energiapajzsok sem hiányoznak belőle, a történet az emberiség eredetét és jövőjét is tárgyalja. 

index4_2.jpg

indebx.jpg

A Tiltott bolygó sok szempontból korszakalkotó filmnek számít. Ez volt ugyanis az első film, amely teljes egészében egy Földtől távoli bolygón játszódott; az első film, amelyben emberek egy fénysebességnél gyorsabb űrhajóval utaznak; az első, amelyben egy saját személyiséggel rendelkező, beszélő robot szerepelt; és az első, amelyet végig elektronikus zene kísér – a műfaj pionírjai, Bebe és Louis Barron révén. És ha ez nem lenne még elég, akkor kiegészíthetjük még azzal a ténnyel, hogy láthatjuk benne a fiatal Leslie Nielsen legismertebb komoly alakítását, mielőtt még Frank Drebin hadnaggyá vált volna. Mindezek mellett számos különleges effektus jellemzi a filmet, köztük a krellek bámulatos földalatti városa, ami számos további mozgóképes sci-fit ihletett meg, egyebek mellett Gene Roddenberryre is hatással volt, mielőtt megalkotta a Star Treket, de az Alien-filmek és a Star Wars-birodalom alkotóira is komoly hatást gyakorolt.

A film bravúros forgatókönyve Cyril Hume nevéhez köthető, aki már korábban is hatalmas sikereket könyvelhetett el az MGM stúdiónak, a 30-as években igencsak népszerűnek számító Tarzan filmekkel. Hume sok mindent teljesen átírt az eredeti Block - Adler-féle forgatókönyvben, a cselekményt a Merkúr bolygóról az ismeretlen Altair IV-re helyezte, és megváltoztatta a finálét, valamint a karakterek közti lapleosztásokat is, az idő pedig végül őt igazolta.

index6_1.jpg

A stúdió nem sajnálta a pénzt a díszletek kidolgozására sem. Az MGM kibérelt egy teljes hangárt a film grandiózus díszleteinek megépítéséhez, így a filmet az elejétől a végéig zárt térben vették fel. Dr. Morbius háza, a csillaghajó, és az Altair IV-en látható táj mind-mind egy Culver City-beli hangárban jött létre két szenzációs díszlettervező, Cedric Gibbons és Arthur Lonergan jóvoltából. Az űrhajó landolásától kezdve fantasztikus látvány fogad minket; mindenütt hatalmas, rejtélyes sivatag, míg a lilás színű égen idegen bolygók és holdak tárulnak fel az űrutazók előtt. Robby, a robot bár külsejét tekintve mai szemmel mókásnak tűnhet, mégis ő lett a film mostanáig legnépszerűbb szereplője, ugyanis ezt követően tucatnyi filmben és televíziós műsorban szerepelt. Mindezek mellett Robby, a robot igencsak költségesnek bizonyult a maga 125,000 dollárjával, amekkora költségvetésből abban az időben akár egy teljes filmet is elkészítettek.

Érdekességek

- Robbyt, a robotot egy Robert Kinoshita nevű designer tervezte, aki ezelőtt a munka előtt egyebek mellett mosógépeket tervezett.

- A mozifilmes kellékek esetében árverési rekordot jelentő 5,3 millió dollárért (mintegy 1,4 milliárd forint) cserélt gazdát egy New York-i aukción a film robotfigurája, Robby, a robot.

tiltott-bolygo-03.jpg

- A filmhez olyan tökéletesen alkották meg matt festményekkel a hátteret, hogy az első nézők nem is tudták eldönteni, miféle trükkről van szó, és azt tudakolták, melyik déli állam sivatagában rögzítették a filmet.

- Az MGM nem bízott semmit a véletlenre és a szörnynek a megalkotásához még egy szokatlan alkuba is belement, és magától Walt Disney-től kért ajánlást legkiválóbb animátorára, Joshua Meador-ra, hogy megtervezze számukra a teremtményt. 

- Altaira kertje gyakorlatilag egy az egyben megegyezik az Óz, a csodák csodájában (1939) már korábban felhasznált Pöttömök falujával.

forbidden-planet-055.jpg

- Leslie Nielsen a 90-es években egyszer azt nyilatkozta a film kapcsán, hogy a látványvilága még mindig nem vesztett az erejéből, és igazából csak egy dologból lehet rájönni, hogy már 35 éve készült – abból, hogy a narrációban elhangzik: az emberiség a 21. század végén jutott el a Holdra.

- Az Anne Francis által viselt miniszoknya egyértelmű újításnak számított egy hollywood-i filmben.Azonban nem mindenhol nézték ezt olyan jó szemmel: a Franco tábornok uralma alatt álló Spanyolországban példának okáért be is tiltották a filmet (és egészen 1967-ig be sem mutatták), mert obszcénnek tartották, hogy egy nő egy miniszoknyában mutogassa a lábait. 

anne-francis1.jpg

- Az Amerikai Filmintézet (AFI) minden idők 10 legjobb sci-fije közé sorolta az alkotást

Vélemény

1950-ben jelent meg Isaac Asimov Robot-sorozatának első része, az Én, a Robot című novelláskötete, melyben a sci-fi atyja lefektette a Robotika három alaptörvényét. Ezek közül az első alaptétel, ami filmünkben is feltűnik és szerepet játszik, hiszen Robby, a robot többek között ezen alapszabály szerint lett programozva.

A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

Hogy miért is tartom ezt fontosnak megemlíteni? Mindösszesen amiatt, hogy már ebből is látszik, hogy filmünknél nem csupán a korszakra jellemző űrkalandok, földönkívüliek inváziója vagy éppen az azokkal történő ijesztgetés volt az alapvető cél, hanem komoly mondanivalót is sikerült a történetbe csempészni, amiért mindenképp jár a kalapemelés az alkotók előtt.

forbidden-planet-061.jpg

A festett hátterek, a makettek, a jelmezek és vizuális trükkök annyira retrók és annyira cool, hogy arra már nincsenek is szavak. Nagyon hangulatosak és ezzel együtt beszívják az embert ebbe a varázslatos világba. Mindezt egy hozzám hasonló régi vonalas sci-fi rajongó biztosan értékelni tud, de egy mai Marvel-kalandokon vagy Transformers-filmeken nevelkedett fiatalnak egészen biztosan túl lassúnak, és persze rettenetesen elmaradott látványvilágúnak fog tűnni. Való igaz, hogy mai szemmel nézve erősen megmosolyogni valók ezek az alkotások, ám sokuk (mint jelenlegi filmünk is) ma is ugyanúgy nézhető, mint 60 évvel ezelőtt, és persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek képezték a technológiai lépcsőfokok különböző szintjeit a vizuális trükkök fejlődésében.

index2_2.jpg

Azt azért kijelenthetjük, hogy filmünk nem a színészi játék miatt marad emlékezetes, de végül is semmi panaszunk nem lehet rá. Frank Drebin Leslie Nielsen jól hozza a szerepét, a Marilyn Monroe-ra igencsak hajazó bájos szőkeség Anne Francis pedig valóban szemet gyönyörködtető. Aki talán kissé kiemelkedik a színészi gárdából, a professzort játszó Walter Pidgeon, aki olyan szépen beszéli az angolt, hogy még Shakespeare is örömmel csettintett volna. A főként kísérleti hangokból és zörejekből álló "zene" számomra egy elmondhatatlan elektronikus kakofóniának tűnt, viszont remekül illett a film sajátos atmoszférájához.

A Tiltott bolygó bátran merített a korszak kultúrájából, egyúttal pedig maga is az egyetemes filmművészet részévé vált. Megkerülhetetlen minden sci-fi rajongó számára, Star Trek fanoknak pedig egyenesen kötelező alapműnek számít.

https://videa.hu/videok/film-animacio/tiltott-bolygo-magyar-felirat-1956-akcio-drama-mExUUDcYPe7SUTov

Ítélet: 10/8,5

Szólj hozzá

filmzene sci-fi retró halál teremtés robot vihar bolygó látvány űrhajó földönkívüliek mérföldkő Leslie Nielsen Eastmancolor kulfilm Cinemascope