Magyarország (MAFILM), 94 perc, ff, szatíra

A Filmről

A semmi közepén épült ládagyárban pang az üzlet. A munkásnők rendületlenül gyártják a faládákat, de a készlet csak halmozódik az udvaron, nem nagyon kell senkinek. A gyár naplopásban jeleskedő igazgatója (Rajhona Ádám) próbálja őrizni a tekintélyét, mérsékelt sikerrel. Egy nap simlis üzemi tűzoltó (Koltai Róbert) érkezik, és balesetvédelmi okokra hivatkozva rejtett ipari kamerák telepítését javasolja. Természetesen a női öltöző sem maradhat ki, ami végül fellendíti az eladásokat. Sorra érkeznek az üzletkötők, és némi kukkolás fejében kamionszám rendelik a ládákat. Az asszonyok viszont az augusztus 20-i ünnepnapi vacsorán felfedezik az  elrejtett kamerát, és elszabadul a pokol. A felbőszült amazonok Hajdúné (Németh Judit) vezetésével foglyul ejtik az igazgatót és a tűzoltót, és magyarázatot, valamint kárpótlást követelnek az tisztességükön esett csorbáért.

Az Egészséges erotika groteszk bohózat és kőkemény társadalmi szatíra egyszerre. Tímár Péter az ötvenes évek termelési filmjeit fordítja ki, rávilágítva a magyar szocializmus rendszerszintű problémáira. Az értelmetlen termelés és a tehetségtelen vezetés parodizálása mellett a hatalom erotikával kapcsolatos kétszínű hozzáállása jelenti a humor forrását. A Kádár-korszak szemérmes hivatalos álláspontja a tiltott kategóriába sorolta és a haldokló nyugathoz sorolta a nyílt szexualitást. Közben a feketepiacon az egyik slágertermék a pornó volt, a vállalatvezetők pedig pucér nős kártyanaptárakat osztogattak egymásnak. A film nemcsak a témája, de a stílusa miatt is rendkívül eredeti és egyedi. A figurák gesztusai és mozdulatai darabosak, mozgásuk a régi burleszkek botladozó hőseit idézik, bizarr beszédmódjukat Tímár Péter direkt a filmhez találta ki.

Tímár Péter amatőrként kezdte a szakmát, később filmtrükköket és kísérleti filmeket készített. Komoly tapasztalatokkal a háta mögött elvégezte az operatőr szakot, az Egészséges erotikával azonban rögtön rendezőként debütált. Tímár eredetileg csak fényképezni készült a filmet, a rendezéssel Bacsó Pétert szerette volna megkörnyékezni, Bacsó azonban – stúdióvezetőként – nemcsak a forgatókönyvnek szavazott bizalmat, hanem Tímárnak, mint elsőfilmes rendezőnek is. Hogy az Egészséges erotika végül zöld utat kapott, abban az is közrejátszott, hogy olcsó és viszonylag gyorsan leforgatható filmnek ígérkezett.

Tímár Péter a híressé vált csetlő-botló, némafilmeket idéző hatásokat úgy érte el, hogy fordítva vette fel a jeleneteket és visszafelé vágta be őket, ezáltal mozgásformájuk természetellenessé, görcsössé, nyakatekertté vált. Mivel az utolsó forgatási napon a történetnek megfelelően fel kellett gyújtaniuk a díszletet, a stáb csak remélhette, hogy az addig felvett anyagból a vágószobában összeállítható a film. Bár a produkció költségvetése alacsonynak számított, a leleményes trükköknek köszönhetően Tímár bemutatkozása nagyon különleges lett. A végeredmény pedig a nyolcvanas évek egyik legjobb vígjátéka, örök közönség kedvenc és szeretett kultuszdarab, melynek számos szófordulata és poénja átment a közbeszédbe.

Az Egészséges erotika azért lett kultfilm, mert az elvtársnők két vetkőzése között tűpontosan rámutatott arra, hogy a szocialista tervgazdaság csak silány másolata a kapitalista versenynek, és a Kádár-rendszer nemhogy lekörözni, de utolérni sem tudja a Nyugatot, amíg a társadalom minden szintje tele van a filmbéli elvhű és simlis széltolókkal. A film a közönség és a kritika körében egyaránt sikert aratott: a rendező mindmáig legnézettebb játékfilmje (közel 700 000 néző váltott rá jegyet) megkapta a Magyar Filmszemle operatőri és rendezői díját, valamint a Magyar Filmkritikusok díját.

Érdekességek

- Tímár Péter először egész mondatokban írta meg a forgatókönyvet, majd elkezdte kihúzni a szavakat, ennek köszönhető a film sajátos nyelvezete.

- A kultikussá vált kefirrázós geg egy véletlennek köszönhető. Történt, hogy a rendezőasszisztens a reggeli stábértekezletekre mindig egy doboz kefirrel a kezében érkezett. A rendezőt ez nagyon idegesítette, főleg, hogy kibontás előtt rázogatta. Rá is szólt, ám a rendezőasszisztens még jobban elkezdte rázni a dobozt. Akkor döbbent rá Tímár Péter, hogy a kefirrázás nagyot fog ütni a filmben is, és milyen igaza lett.

- Az öltözőben vetkőző ládagyári munkásnők nagy része statiszta volt. A diszkréció miatt úgy oldották meg, hogy a helyiségben nem volt ott senki, csak egy kamera. Azonban még így is zavarba voltak a hölgyek, Tímár könyörögte ki, hogy oldódjanak egy kicsit, mert különben ez lesz az első és egyben utolsó filmje rendezőként.

- A stúdióvezető Bacsó Péter nem tudta, hogy visszafelé fognak mozogni a színészek. Így amikor a stáb megtudta, hogy ő is kijön a forgatásra, direkt úgy csináltak, mintha épp forgatási szünet lenne, nehogy kiderüljön a turpisság.

- Az állatorvost Sótonyi József játszotta, de már a felvételkor kiderült, hogy le kell szinkronizálni, mert nem volt jó a hangja. Amikor az utószinkronra került sor, több színészt is kipróbáltak, de egyik sem tetszett. Az egyikük, Sirkó László már nagyon unta az egészet, és elkezdett fejhangon nyafogni a mikrofonba és megszületett a végeredmény.

- A film egyik kimaradt jelenetében Bozodi Hajdúné biciklijét nézi a nő jelenlétében az udvaron, majd lehajol a küllőkhöz, és a nadrágja a nő szeme láttára szétreped. Ezt a jelenetet Tímár Péter két évvel később a Moziklip című filmjében a Boldog dal klipjéhez használta fel.

- A pártvezetés nem igazán kedvelte a filmet, ezért eredetileg csak katonáknak akarták vetíteni laktanyákban. 

Vélemény

Nem sok olyan ember van, aki még ha nem is látta esetleg a teljes filmet, ne lenne legalább azzal tisztában, hogy a mára már méltán elhíresült kefires jelenet ebben a filmben szerepel. Nálam már olyannyira beépült a köztudatba, hogy bárki kefirt kezd el rázogatni a környezetemben, vagy hangosan felröhögök vagy meg is kérdezem, hogy ne hagyjam e esetleg egyedül eme kényes szituációban. Nem kérdés, hogy Tímár Péter bohózata (ahogyan magában a filmben is titulálják) nem csupán emiatt a jelenet miatt maradt meg az utókornak, hanem az igencsak fura humorba csomagolt erőteljes akkori társadalom kritika és a nem mindennapi képi világának köszönhetően. Előbbiről én is úgy gondolom, hogy megilleti az akkor és azóta kivívott elismerés, utóbbi viszont amellett, hogy egy nem mindennapi újdonságot csempészett a hazai filmes palettára, számomra inkább idegesítő volt, mint szórakoztató.

Ezt a visszafelé történő mozgást azonban valamiért a későbbiekben sem igazán bírta elengedni, ugyanezzel a technikával készült a későbbiekben a Csinibaba (1997) és a Zimmer Feri (1997) is. Szerencsére azt a kakofón összevisszaságot, amit ő filmzenének tartott, a későbbiek során már nem erőltette, így megkímélte a hallószerveinket. Hogy minek volt köszönhető az Egészséges erotika hatalmas sikere és miért tartjuk még ma is kultfilmként számon? Tímár Péter filmje egyszerre komoly rendszerkritika és könnyfakasztó vígjáték is. A film önálló világot teremtve az átfogó kórkép helyett a rendszer abszurditását mutatja meg. A ládaüzemben dolgozó nők hol összeszegelik, hol szétfeszegetik az eladhatatlan faládákat. Monoton, unalmas munka, melyet nemcsak a munkásnők, de a vezetők is unnak. Mindehhez társul a film mindenképp eredetinek nevezhető stílusa és beszédmódja, ezáltal igencsak egyedivé téve az alkotást, persze ez utóbbi még napjainkban is igencsak megosztja a közvéleményt.

Fenteik mellett az sem kérdéses, hogy Tímár Péter örökre beírta magát a magyar filmtörténelem elismert alkotói közé, nem csupán az Egészséges erotikának, hanem az imént említett Csinibabának és a filmes listámon szintén szereplő Csapd le csacsi!-nak (1990) köszönhetően. 

https://m.ok.ru/video/9818486606445

Ítélet: 10/7