Nagy-Britannia, USA (Horizon, Columbia), 227 perc, Technicolor, történelmi dráma

Rendező: David Lean

A Filmről

Thomas Edward Lawrence Arábiai Lawrence-ként vált ismertté. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, akinek élete egyértelműen filmre kívánkozott. Titokzatos alakja körül máig parázslanak a viták, tartották az arab ügy harcosának és gátlástalan brit ügynöknek, hősnek és árulónak egyaránt. A magyar származású brit filmrendező, Korda Sándor már a harmincas évek elején filmet akart forgatni róla, az ötletet az ötvenes években élesztették újjá és végül 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.

Az I. világháborúban a fiatal tisztet, T.E. Lawrence-t (Peter O'Toole) azzal bízzák meg, hogy megfigyelőként segítsen Fejszál hercegnek (Alec Guinness), egy arab törzsi hadsereg vezetőjének. Lawrence végül úgy dönt, segít a hercegnek és az arabokkal marad, aki ezáltal  kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy az arabok a britek oldalán maradjanak a törökök ellen folytatott harcokban. Lawrence elérte, hogy a felkelők jelentős török erőket kössenek le, sőt a britek támogatását élvező Fejszál előbb Medinát, majd 1918-ban Damaszkuszt is elfoglalta. 

Lawrence ellentmondásos történelmi alak volt: szociálisan és szexuálisan egyaránt öntörvényű ember, aki örömmel építette az önmagáról kialakított "legendás figura" képét, mely témákat a filmnek sem mindig sikerült elkerülnie. Hatalmassá duzzadt egója azonban összezsugorodik, mihelyst rájön, hogy a becsület helyére a vérszomj lépett, a bátorságot pedig felváltotta az arrogancia. David Lean finoman, mívesen és nagy mesterségbeli tudással ábrázolja az emberi méltóságnak ezt a szomorú bukását.

A forgatás 1961 májusában kezdődött és mintegy másfél évig tartott, mindemellett meglehetősen döcögősen haladt. Egyrészt nem volt kész a forgatókönyv, az első szkriptet végül Michael Wilson kezdte írni, aki korábban a Híd a Kwai folyónért is felelt, de Spiegel és Lean egyaránt elégedetlen volt a vázlattal, így Robert Boltra hárult a feladat, hogy újraírja azt. Őt azonban letartóztatták, mert részt vett egy nukleáris fegyverarzenál leszereléséért folytatott tüntetésen, és a producernek kellett kiállnia érte, hogy kiengedjék, és be tudja fejezni a szövegkönyvet. Másrészt a stáb egy része különböző betegségektől szenvedett az egzotikus ételektől, ráadásul, mikor a helyiek megtudták, hogy T. E. Lawrence ezredesről készítenek filmet, meglehetősen rossz szemmel néztek a készítőkre. Így a fő helyszíneket igen hamar Spanyolországba tették át, a filmben megjelenő Kairó, Jeruzsálem, vagy épp Damaszkusz szerepét mind-mind Sevilla városának történelmi helyszínei töltötték be.

Lean filmeposza az összegzése mindannak, amit a mozi nyújtani tud, és legtöbb filmet elhalványító teljesítménye olyan rendezőkre volt hatással, mint George Lucas, Martin Scorsese, Oliver Stone vagy Steven Spielberg. Különösen imponáló ez mindannak a tudatában, hogy egy olyan korban készült, amikor még nem léteztek számítógép által generált különleges effektek. Az igazság azonban az, hogy nincs filmes, aki hozzá merne nyúlni azzal a szándékkal, hogy túlszárnyalja a brit rendezőt és mesélőt, aki nagyon elemében volt.

Maurice Jarre lendületes zenéjétől Robert Bolt forgatókönyvén és Freddie Young pazar sivatagi felvételein át a szó szerint többezres szereplőgárdáig ez a film nemcsak megérdemli, henem egyenesen megköveteli, hogy óriásvásznon és eredeti hanggal élvezzük. Az Arábiai Lawrence minden idők legnagyobb sivatagi filmje: 70 mm-es anyagra forgatták (szemben a 35 mm-es filmet felnagyító eljárással) és ahogy az ember megnézi, egyértelművé válik mit is akart a rendező elérni. A sivatag titokzatosságának megmutatását, a forróságtól remegő levegő érzékeltetését és az ég és föld között terpeszkedő hatalmas űr ábrázolását. Olyan jól ismert jelenetek és képsorok, mint Omar Sharif feltűnése a sivatagi délibábból, a híres vágás a meggyújtott gyufaszál és a napfelkelte között, vagy éppen Aqaba megtámadása egytől-egyig egyedülálló látványt nyújtanak a nagyvásznon.

Az Arábiai Lawrence egy közel négyórás filmalkotás, amiben nincsenek se sztárok, se nők, se szerelmi szál, de még túlzottan sok akció sem. David Lean nagyszabású filmje mégis azonnal elképesztő kritikai- és közönségsikert aratott, melyet nem utolsósorban az is jelez, hogy 1963-ban nem kevesebb, mint hét Oscart is nyert, köztük a legjobb film díját is. (Máig ez a valaha volt leghosszabb film – megelőzve az Elfújta a szelet – mely hazavitte a legjobb film díját). Az Arábiai Lawrence kétségtelenül a kalandfilmek egyik prototípusa, mozgalmas, látványos, izgalmas alkotás, nem hiába, a bemutatása óta eltelt közel hatvan évben többször is felújították, újravágták, és moziba küldték. 1989-ben a cannes-i filmfesztiválon, 2012-ben pedig Karlovy Vary-ban mutatták be ismét, hogy a közönség megbizonyodhasson, fénye mit sem kopott 1962 óta.

Érdekességek

- T. E. Lawrence csak a filmvásznon magasodott mindenki fölé, a valóságban csupán 166 centi magas volt.

-  Lawrence 1922-ben álnéven lépett be a Brit Légierőbe, mivel nehezen tudta elviselni az első világháború után hirtelen jött népszerűséggel járó nyomást.

- Lawrence 1935. május 13-én motorbalesetet szenvedett, hat nappal később pedig belehalt sérüléseibe. Halála arra sarkallta Hugh Cairns idegsebészt, hogy megtervezze a világ első bukósisakját.

- A történet jogait Arnold Walter Lawrence (T. E. öccse) adta el 22.500 fontért és végül ő lett a film legőszintébb kritikusa is.

 - Auda abu Tayi maszkja olyannyira jól sikerült, hogy amikor Anthony Quinn első alkalommal megjelent benne, még a stáb sem ismerte fel a színészt. A maszkot egyébiránt a színész saját maga készítette el egy fénykép alapján.

- Marlon Brando azért nem vállalta el a film főszerepét, mert esze ágában nem volt egy teljes évet eltölteni a sivatagban teveháton. Döntésében persze az is közrejátszhatott, hogy a Lázadás a Bountyn forgatásának helyszíne Tahiti lesz.

- Az Omar Sharif által életre keltett – egyébként a valóságban nem létező – Sherif Ali szerepét eredetileg Horst Buchholz kapta volna, de Alain Delon neve is felmerült a szerep kapcsán.

- Peter O'Toole hátsója nehezen bírta a sok tevegelést, ezért egy trükkös megoldást alkalmazott: a nyereg alá egy réteg habszivacsot rakott, így megkönnyítve a teveháton utazást. Praktikusságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy hamarosan a statisztákat játszó beduinok is átvették ezt a megoldást.

- Szinte az összes filmben látható mozgás balról jobbra történik. David Lean ezzel akarta hangsúlyozni a filmben látható folyamatos, hosszú utazást.

- A filmet a legtöbb arab országban nem mutatták be, mert úgy érezték, hogy kedvezőtlen színben mutatja be őket. Ezzel szemben Egyiptomban Nasszer elnök  - Omar Sharif hathatós kampányolása következtében - nagyon kedvelte a filmet, és hatalmas kasszasiker is lett belőle.

- A film eredetileg 222 perces volt, ezt rövidítette le Lean 202 percre, így került forgalmazásba is, azonban még ezt is túl hosszúnak találták, így a legtöbb országban egy 187 perces változat jutott el. Két nagy rajongója, Steven Spielberg és Martin Scorsese 1989-ben saját pénzéből felújíttatta a kópiát és a Cannes-i filmfesztiválon díszelőadáson mutatták be az új 202 perces, felújított változatot.

- Amikor a filmet 1989-ben helyre akarták állítani, kiderült, hogy nagyon sok hanganyag elveszett. Ekkor behívták a színészeket, és majd 25 évvel a forgatás után újra felmondták az egyes jeleneteket.

Vélemény

Ha létezik olyan film az eddigiek közül, ami még talán a Ben Hurnál is jobban megérdemli a nagyvásznat, az egyértelműen az Arábiai Lawrence. Ezt a filmet egyértelműen azért készítették az alkotók, hogy megmutathassák mire is képes a mozi által nyújtott varázslat. Ezután most mindenki azt fogja várni, hogy ódákat fogok zengeni a filmről, de megnyugtatok mindenkit, ez nem így lesz, többek között azért sem, mert a film messze nem tökéletes. Ugyanakkor a látványos képi világ, a pazar sivatagi jelenetek ábrázolása miatt mindenképp ott a helye a legjobbak között. Talán minden idők legszebben fényképezett alkotásáról beszélünk, David Lean és Freddie Young operatőr kihozta a magányt és a könyörtelen gyötrelmet a sivatagból és úgy tudta elhitetni nézőjével, hogy egy minden szempontból kifogástalan filmet lát, hogy közben vannak olyan pillanatok, amikor nem történik semmi több, mindössze néhány ember tevegel a sivatagban. Ilyen szempontból egy komplex átverésről és szemfényvesztésről is beszélhetünk, de hogy jól működik, az biztos.

A másik dolog, amit szintén ki merek jelenteni, hogy az Arábia Lawrence-t túlzás lenne minden idők 7. legjobb filmjének nevezni, attól ugyanis messze van. Sokan - többek között jómagam is - egy izgalmas akció-kalandfilmet várva ülnek le megnézi ezt az alkotást, és annak ellenére, hogy mindkettőből kapunk is szerencsére, elsősorban mégsem a mai néző számára megszokott, szórakoztatásra épülő filmet kell elképzelni. A film legnagyobb problémája ugyanis, hogy irgalmatlanul hosszú, amivel még nem is lenne feltétlenül baj, viszont mindez indokolatlan, bőven ráfért volna egy kisebb-nagyobb vágás. Ami tulajdonképpen meg is történt, ugyanis 1971-ben készült a filmből egy "mindössze" 3 órás változat is. Én viszont - némileg mazochista módon - az eredeti 227 perces változatot néztem meg, de magamra vessek.

Van még valami, ami szintén kiválóan sikerült, ami nem más, mint a filmzene. A film klasszikus nagyzenekari zenéjét Maurice Jarre (Jean-Michel Jarre apukája) szerezte, aki Peter O'Toole-hoz hasonlóan ezzel a filmmel futott be. Mindössze hat hét állt a rendelkezésére, hogy az eposzhoz megfelelő zenét komponáljon. Ez olyannyira jól sikerült neki, hogy megkapta ért (az egyébként jól megérdemelt) Oscarját, és mind a mai napig a 3. helyen áll a legjobb filmzenék között.

Az Arábiai Lawrence tehát nem egy kalandfilm (bár jó néhány kalandfilmet inspirált), hanem egy igazi, epikus hősköltemény, egy hiteles történelmi dráma, és nem utolsósorban egy kegyetlenül őszinte háborús film, melynek segítségével betekintést nyerhetünk egy valóban rendkívüli ember életébe, gondolataiba és érzelmeibe. Az alkotók megpróbálják megmutatni ki is volt valójában Lawrence, aminek következtében kicsit olyan érzésem volt, hogy túl sokat markol és keveset fog. Az viszont az alkotók mellett szól, hogy nem akarják mindenképp szánkba rágni azt, így mindenki saját maga döntheti el és formálhat véleményt.

Az Arábiai Lawrence minden kétséget kizáróan az egyetemes filmművészet pótolhatatlan darabja. David Lean alkotása lenyűgöző, és időtálló remekmű, így aki még nem látta, mindenképp pótolja. Egyáltalán nem hibátlan alkotás, mert véleményem szerint túlzottan monumentális és túl epikus ahhoz, amit valójában képvisel, de hogy előremutató és korát megelőző alkotás volt, az egy pillanatig sem kérdéses.

https://videa.hu/videok/film-animacio/arabiai-lawrence-1962.-arabiailawrence-lEjxE0uPBQ4jQeQa

Ítélet: 10/7,5