USA (Lucasfilm, 20th Century Fox), 121 perc, Technicolor, sci-fi

A Filmről

Ezen a napon, 1977. május 25-én mutatták be a Csillagok háborúját (igen, akkor még így hívták) és a film sokak számára, akik a Richard Nixon amerikai elnök lemondását és a vietnami háború végét követő zavarodottság és cinizmus korszakában éltek, a film első megtekintése életük egyik meghatározó pillanata lett. Számos mozilátogató számára ez a nem mindennapi produkció az úttörőnek számító speciális effektjeivel és lélegzetelállító akcióival egy ősi, távoli galaxisba katapultálta a képzeletet, amely tele volt csodával, kalanddal és az abban az időben nagyon is szükséges reménnyel. George Lucas a jó és a rossz klasszikus párharcának történetére építve olyan mítoszt teremtett, amely minden mozilátogatót elbűvölt. 

Az azóta eltelt majdnem 50 év alatt a Star Wars a filmtörténet egyik legmeghatározóbb alkotásává vált, pedig a legelső lépések még egyáltalán nem ezt a sikert jósolták. George Lucas alig néhány évvel a Dél-kaliforniai Egyetemen folytatott filmes tanulmányai befejezése után döntött úgy, hogy a hatvanas évek elejének kamaszkori amerikai életéről szóló American Graffiti váratlan sikere után összeállítja a film első vázlatait. Miután Lucas négy vázlatot írt a történetről - amelyek közül a másodikat rendezőtársa és mentora, Francis Ford Coppola "hatalmas zagyvaságnak” nevezett -, 1976 elején végül megállapodott a végleges forgatókönyvben. A stúdiófőnökök azonban annyira biztosak voltak a gyakorlatilag ismeretlen szereplőgárdával forgatott film bukásában, hogy ingyen átadták Lucasnak a Csillagok háborújával kapcsolatos jogokat. Életük legnagyobb hibáját követték el ezzel, hiszen nem tudták, hogy a legsikeresebb franchise lesz belőle.

A film cselekménye 19 évvel a Galaktikus Birodalom megalapítása után kezdődik: befejeződött a Halálcsillag építése – azé a fegyveré, amely képes elpusztítani egy egész bolygót. Miután Leia hercegnő (Carrie Fisher) a lázadók szövetségének vezére megszerezte az egyedülálló fegyver titkos terveit abban a reményben, hogy talál rajta gyenge pontot, a Birodalom vezetője, a gonosz Darth Vader (David Prowse) elfogja és bezárja őt a Halálcsillag börtönébe. Eközben Luke Skywalker (Mark Hamill) találkozik Obi Wan-Kenobival (Alec Guinness), aki remeteként él a Tatooine bolygón. Miután Luke házát lerombolják a birodalmi rohamosztagosok, Obi Wan megkezdi Luke jedi lovaggá való kiképzését, hogy együtt kiszabadítsák a hercegnőt a Birodalom karmai közül, amihez még segítséget is kapnak egy Han Solo (Harrison Ford) nevű űrkalandor és hű társa, Chewbacca (Peter Mayhew) személyében.

George Lucast mindig is vonzották a kalandos mesék, a képregények, Jules Verne könyvei, Frank Herbert "A Dűne" című regénye, Tolkien művei és a '30-as évek második felének Flash Gordon filmjei. (Utóbbiak jogát - bármennyire is szerette volna -  nem sikerült megszereznie Dino De Laurentiis olasz producertől). Továbbá jól ismert, hogy Kuroszava Akira munkássága is jelentős hatást gyakorolt rá. Mint utóbb kiderült, Lucas leginkább a vágószobában és az íróasztala mögött érezte elemében magát, introvertált személyiségként megterhelőnek tartotta - különösen a Csillagok háborúja forgatási nehézségeit megtapasztalva - a rendezői munkát. Alapvető kívánalma mindössze annyi volt, hogy a karaktereket viszonylag vagy teljesen ismeretlen színészek játsszák, kivéve a bölcs jedi-lovagot, Obi-Wan Kenobit. Alec Guinness idegenkedett a valóságtól elrugaszkodott történettől, és a párbeszédek sem túlzottan nyerték el a tetszését, így vonakodott elvállalni a szerepet. 

A Star Wars minden szempontból forradalmasította a filmgyártást és a mai napig hatással vannak a mozgókép művészetre. Az úttörő vizuális effektekkel és hangtervezéssel a filmművészet új lehetőségekkel telt meg George Lucas remekművében. A klasszikus témákba mélyen beleivódott történet a filmkészítőknek és a nézőknek egyaránt eszébe juttatta, hogy mitől olyan fontos és hatásos egy jó történet. Nyilvánvaló, hogy vannak a filmnek hibái (különösen ami a dialógusokat és a színészi játékot illeti), ezek felett azonban a film kritikusai éppúgy elsiklanak, mint az elkötelezett rajongók. A John Williams által komponált filmzene minden idők egyik legjobbja, a különleges effektek igazán realisztikusak, a díszletek időtlenek, míg a film a történetmesélés  mesteri fokú műveléséről tanúskodik. Nem beszélve arról, hogy George Lucas a messzi galaxis különös élőlényei mellett olyan figurákat és tárgyakat is megteremtett, melyek azóta a köznyelv részévé váltak: a Millenium Falcon, a fénykard, a birodalmi rohamosztagosok és persze a jedi lovagok.

Mostanra már több millióan látták a Star Wars-t (későbbi nevén Star Wars: IV. rész - Egy új remény), a filmet Luke Skywalkerről, egy fiatalemberről, aki belekeveredik a Galaktikus Birodalom és a Lázadók Szövetsége közötti bolygóközi háborúba. Az eredeti bemutató első hétvégéjén azonban mindössze 43 moziban vetítették. Szeptember végére azonban, miután a szájról szájra terjedő hírek által támogatott, ragyogó kritikák a mozikba terelték az embereket, az érdeklődés már elég nagy volt ahhoz, hogy a bemutatót több mint 1000 mozivászonra bővítsék. Az első bemutató során a film világszerte több mint 500 millió dollárt hozott, ami nagyszerű eredmény egy olyan projektnek, amelynek költségvetése kevesebb mint 10 millió dollár volt. A nyár végére a film gyakorlatilag kulturális jelenséggé vált az Egyesült Államokban, és az egész világ meghódítása még csak azután kezdődött. A Csillagok háborújával egy új mitológia született, és a világ készen állt a folytatásra.

A Csillagok háborúja végül az Elfújta a szél után minden idők második legnézettebb filmje lett Észak-Amerikában, 775 millió dolláros kumulatív bevétellel. Tíz Oscar-jelölést kapott (köztük a legjobb filmét is, George Lucas pedig mindjárt kettőt - a rendezésért és a forgatókönyvért), ezekből hat fontos technikait és művészetit megnyert. A legelső bemutató óta a Star Wars-franchise hatalmasat nőtt. A legelső részt még öt további folytatás, három előzményfilm, valamint szintén három önálló film követte. A filmek jegybevétele - valamint a játékok, könyvek, videokazetták és DVD-k, valamint egyéb árucikkek és licencek értékesítéséből származó nyereség - több mint 30,5 milliárd dollárt hozott George Lucasnak és a Star Wars birodalomnak. A fanyalgók pont ezen okokat jelölik meg, hogy a film milyen rossz hatással volt a filmipar elüzletiesedésére. Holott inkább hálásnak kellene lennünk azért Hollywood mára egyik legnépszerűbbé vált alkotása éppen egy ilyen lenyűgöző, ártatlan és minden tekintetben minőségi film,

Érdekességek

- Carrie Fisher olyan neveket előzött meg, mint Meryl Streep, Jessica Lange, Glenn Close és Sigourney Weaver.

- Han Solo szerepére Kurt Russell, Christopher Walken, Jack Nicholson, Al Pacino, Nick Nolte és Sylvester Stallone) neve is felmerült, mielőtt Harrison Fordra esett a választás, aki ekkortájt sokkal inkább még ácsként kereste meg a betevőt. 

- Darth Vader szerepében David Prowse-t láthatjuk, viszont a kész produktumban a nézők James Earl Jones hangját hallhatták, amikor megszólalt. Ennek oka, hogy Lucas és stábja nem volt elégedett Prowse hangjával, ezért utólag szinkronizálták Vadert a kész filmhez. Az eredeti stáblistán James Earl Jones neve nem is látható, mivel a színész azt gondolta, hogy a film hatalmas bukás lesz, így nem akarta, hogy a nevét összekössék vele. (Lucas eredeti elképzelése egyébként Orson Welles lett volna).

- A film ikonikus, űrbe menő nyitószövegét nem más írta, mint Brian De Palma, miután túl hosszúnak találta azt, amit a barátja, George Lucas írt.

- Luke Skywalker vezetékneve eredetileg Starkiller lett volna. Mielőtt lehetőség nyílt volna a név említésére a képernyőn, Lucas már elvégezte a szükséges változtatásokat, hogy a vezetéknevet Skywalkerré változtassa. A nevet hivatalosan 1976 áprilisában változtatták meg, mivel túl erőszakosnak tűnt a fiatalabb közönség számára, és úgy érezte, hosszú távon hátráltatta volna az eladásokat a negatív kicsengésű név.

- Gilbert Taylor operatőr speciális, süllyesztett világítási rendszert dolgozott ki a többnyire sötét díszletek közt zajló stúdióforgatásokhoz, ami sokat könnyített a változatos kameraszögek alkalmazhatóságának lehetőségein. 

- A Tatooine bolygón forgatott jeleneteket Tunéziában vették fel és később ugyanitt rögzítették a Baljós árnyak nagy részét is 1999-ben. A forgatást megnehezítvén egy ritka észak-afrikai felhőszakadás is lecsapott az országra, ami kárt okozott a díszletekben. A Lars-farm jellegzetes kupolás építménye (Chott el Djerid, Nefta mellett) és a földbe vájt mélyedés (Matmata) a valóságban több száz km-re volt egymástól, nem pedig egymás mellett. A stáb ugyanitt a határ közelében helyezte el a jawák hatalmas roncsgyűjtő járműit. A gond csak az volt, hogy a líbiai hírszerzés katonai objektumoknak vélte ezeket a hatalmas díszleteket, így Tunézia kormánya felkérte a stábot, hogy költöztessék azokat néhány kilométerrel messzebb a határtól.

- Néhány beállítást utólagosan kellett leforgatni, a stáb viszont már nem ment vissza Tunéziába, költséghatékonysági okokból. A választás a szélsőségesen magas hőmérsékleteiről elhíresült Death Valley nemzeti parkra esett Kaliforniában. (Mos Eisley űrkikötőjének emlékezetes panorámaképe is itt lett felvéve, ahogyan a jawák és a buckalakók egyes jelenetei is). 

- Chewbacca alakját George Lucas kutyája ihlette: a nagydarab, Indiana nevű alaszkai malamutja. A hangja pedig medve, oroszlán, rozmár és borz hangok keveréke. A stúdiónak nagyon nem tetszett, hogy Chewbacca nem visel ruhát a filmben. Meg is próbálták keresztül vinni az akaratukat, miszerint az egész alakos jeleneteit újra kell forgatni rövidnadrágban. Szerencsére erre soha nem került sor, többek között annak köszönhetően, hogy George Lucas meggyőzte őket azzal, hogy a karakternek nincs nemi szerve, szóval egyáltalán nem kell aggódniuk.

- A Star Wars filmet még nem a digitális technológia korában készítették, így az effektek előállítása sokkal nehezebb és időigényesebb volt. A speciális effektek készítéséhez az ILM (Industrial Light & Magic) cég technikai szakemberei számos trükköt alkalmaztak, mint például a stop-motion animációt, a modell építést és az optikai trükköket, az effektek készítése így néha hónapokig is eltartott. A 20th Century Fox még a forgatás leállításával is fenyegetőzött, ugyanis az ILM annyira le volt maradva. 

- R2-D2 figuráját egy ember kellett, hogy mozgassa a filmvásznon. Azonban a szűk és meleg R2-D2 jelmez nem volt túl kényelmes viselet, így az ember, aki benne volt, gyakran kiesett a mozgás közben. Emiatt egy törpe méretű színészre váltottak (Kenny Baker), aki kisebb volt, így jobban elfért a droid jelmezben. Saját bevallása szerint a stáb gyakran elfeledkezett arról, hogy ott kuksol egy szemetesnyi méretű dobozban, és elmentek ebédelni nélküle.

- A fénykardok eredeti hangját két zaj vegyítéséből kapták. Az egyik egy 35 mm-es mozi vetítő gép zúgása volt üresjáratban, vagyis befűzött szalag nélkül. A másik zajt pedig egy tévéhez kötött mikrofon visszacsatolásával (feedback) nyerték.

- A hulladék tömörítős jelenet forgatása közben komolyabb sérülés is történt. Mark Hamill annyi ideig tartotta vissza a lélegzetét, hogy elpattant egy ér a fejében az erőlködéstől. A színész arca bevérzett, így a forgatás ezt követő napjaiban mindig csak az ép arcával fordulhatott a kamerák felé. Chewbacca jelmeze pedig megszívta magát a mocskos vízzel, és egészen a forgatás végéig bűzlött, ugyanis nem volt több jelmezük.

- Carrie Fisher nem hordhatott melltartót a fehér lepelszerű ruhája alatt, mert az áttetsző volt. Melleit ehelyett inkább ragasztószalaggal 'rögzítették' a testéhez.

- Peter Cushing, a Tarkin tábornokot megszemélyesítő színész olyan kényelmetlennek érezte a cipőjét, hogy számos jelenetben inkább papucsban szerepelt és ragaszkodott hozzá, hogy ne látszódjanak a lábai a felvételeken.

Vélemény

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban...

...elindult valami egészen hihetetlen: egy egész univerzum, egy felejthetetlen történet és egy igazán csodálatos dolog, amely George Lucas elméjéből pattant ki. Egy olyan történet, ami gyermekkorunkat, kamaszkorunkat vagy épp felnőttkorunkat (kinek mit) is jelentősen meghatározta. Egyszerre a világ legnehezebb és egyben a világ legkönnyebb dolga is a Csillagok háborújáról írni. Nehéz, mert az eltelt évek során annyian és annyifélét írtak már a filmről, hogy számon tartani is lehetetlen, ebből kifolyólag újat már biztosan nem fogok tudni mondani róla. Ugyanakkor szinte pont ugyanezen okból kifolyólag könnyű dolga is van az embernek, mert nincs még egy olyan mű a filmtörténelemben, ami ennyire meghatározó lenne. Olyan szinten bele ivódott a köztudatba, hogy még azok is ismerik a szereplőit, szófordulataikat, akik még valami különös okból kifolyólag nem látták a filmet.

Ma már mindenki csak úgy ismeri az első Star Wars-filmet, mint a negyedik epizódot, az Új reményt. Azonban az alcím csak az 1981-es A Birodalom visszavág megszületését követően jelent meg a kópiákon, ami addig csak szimplán Csillagok háborújaként futott. Később a film címe ismételten megváltozott, amikor az előzménytrilógia darabjai is megjelentek, így az Új remény is megkapta a maga számozását is. Most kizárólag csak ezzel filmmel foglalkozom, így nem fogok belemenni az előzménytrilógia és a Disney égisze alatt elkészült három újabb folytatás által számos vitának helyet adó eszmecserébe. Az azonban véleményem szerint nem is lehet kérdéses, hogy az összes rész közül az eredeti trilógia magasságába egyik sem ér fel. Én sajnos nem tartozom ahhoz a generációhoz, akik a magyarországi bemutató idején (1979-ben) a mozivászon előtt ülve vagy pár évvel később a televíziós premier során (1984) láthatták a filmet, de a 90-es években is majdnem ugyanazt az ártatlan, magával ragadó és fantasztikus élményt élhettem át, mint a legelső szerencsések. Valamikor általános iskolás korom vége felé járhattam, amikor először találkoztam a távoli galaxissal és azóta többször is felkerekedtem a hosszú utazásra. A kislányom még épp nincs abban a korban, hogy megismertessem a világgal, de mihelyst elérkezik az idő, neki is el kell majd benne velem együtt merülnie.

A Star Wars alapjában véve egy vérbeli népmese a jó és a rossz örök harcáról, ahol a szegénylegény (Luke) megmenti a királylányt (Leia) és megszabadítja a birodalmat a gonosztól (Vader), de nem véletlen emlegetik sokan űrwesternként és (amit maga George Lucas is elismert) sokat merített a szamurájok világából (jedi lovagok) is. Mindezek pedig együttesen a csodának, a kalandnak és a jók győzelmébe vetett hitnek egy olyan egyvelegét nyújtja mind a mai napig, amivel máshol nem nagyon találkozhattunk. Mindezekre pedig minden egyes korszakban szüksége van az embernek, főként az ilyen vészterhes időkben, mint amiben most is élünk. Bizonyára mindenkinek megvan a filmből majd a későbbi trilógiából vagy épp az egész arra épült Birodalomból a maga saját kedvenc szereplője. Jómagam mindig is Han Solo karakterével szimpatizáltam a legjobban és ezzel szerintem nem vagyok egyedül. Ehhez minden bizonnyal nagy mértékben hozzájárult megszemélyesítője, Harrison Ford is, aki a főszereplők közül (az addigra már messzi földön ismert Alec Guinness-t nem számítva) a legnagyobb karriert futotta be Hollywoodban. Sajnos a többiek nem igazán tudtak élni az ölükbe hullott lehetőséggel és gyakorlatilag csak a Star Wars filmekben játszott karaktereikkel társítják össze őket mind a mai napig.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a Csillagok háborúja nem egy tökéletes és hibátlan film (egyebek mellett hiányzik belőle a legtökéletesebb Star Wars film, a Birodalom visszavág lendületessége és fordulatossága), ugyanakkor nosztalgikus élmény újra és újra megnézni, nem beszélve a filmtörténeti jelentőségéről. A Star Wars: Egy új remény (mindegy hogy hívjuk) minden szempontból kiemelkedő alkotás és az elkészülte után lassan félszáz esztendő után is a képernyő elé tud szegezni minket, hogy elmerüljünk egy csodákkal, kalandokkal és varázslatokkal teli világban.

Az erő legyen veletek!

Ítélet: 10/10