2021. okt 11.

GB11. Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai) (1957)

írta: mindennapra1film
GB11. Híd a Kwai folyón (The Bridge on the River Kwai) (1957)

800px-the_bridge_on_the_river_kwai_1958_us_poster_style_a.jpgNagy-Britannia, USA (Columbia, Horizon), 161 perc, Technicolor, háborús dráma

Rendező: David Lean

Producer: Sam Spiegel

Operatőr: Jack Hildyard

Forgatókönyv: Carl Foreman és Michael Wilson, Pierre Boulle regénye alapján

Zene: Malcolm Arnold

Szereplők: William Holden, Alec Guinness, Jack Hawkins, Hajakava Szesszue, James Donald, André Morell, Ann Sears, Geoffrey Horne, Peter Williams

 

A Filmről

A második világháború csendes-óceáni hadműveletei idején járunk. A japánok egy burmai hadifogolytáborban őrzik az elfogott angol és amerikai katonákat. Szaito ezredes (Hajakava Szesszue), a fogolytábor parancsnokának utasítása alapján brit hadifoglyoknak hidat kell építeniük a Kwai folyó felett. Bár Szaito ezredes több eszközt is bevet, Nicholson ezredes (Alec Guinness) sokáig visszautasítja a parancsot, ugyanis meg van győződve arról, hogy a háború törvényei mindenkire és minden körülmények között vonatkoznak. Végül mégis úgy dönt, hogy teljesíti a parancsot, de nem azért, hogy együttműködjön az ellenséggel, hanem így szeretné növelni a parancsnoksága alá tartozó hadifoglyok összetartozását. Eközben brit és amerikai hírszerzők, a táborból megszökött Shears (William Holden) őrnagy, illetőleg Warden őrnagy (Jack Hawkins) vezetésével arra készülnek, hogy felrobbantsák a felépült hidat. Nicholson azonban - aki már szinte személyes ügynek tekinti a híd felépülését - meg akarja akadályozni őket tervükben.

767.jpg

A Híd a Kwai folyón a valaha készült egyik legdrágább és legambiciózusabb filmek egyike és minden idők egyik legjobb háborús filmje még akkor is, ha nem feltétlenül hű a történelmi eseményekhez. Habár sokan úgy gondolják, hogy a film eseményei a valóságban is megtörténtek, de az igazság az, hogy noha a Kwai folyón valóban állt, és a mai napig áll egy vasúti híd, amit felrobbantottak a háborúban, valójában a cselekmény teljes mértékben Pierre Boulle fantáziájának szüleménye, aki maga is éveket töltött japán hadifogságban Thaiföldön. A filmben ábrázoltakkal ellentétben a Bangkokot Rangoonnal összekötő burmai vasútvonal megépítése maga volt a pokol. A japánok gyakorlatilag halálra dolgoztattak 16 ezer, főként angol hadifoglyot és nagyjából százezer bennszülött civilt, de ez nem volt a vászonra való, erre a borzalomra nem vett volna senki mozijegyet. 

large_bridge_river_kwai_blu-ray_5.jpg

large_bridge_river_kwai_blu-ray_4.jpg

Mivel Burma nem volt biztonságos, a filmet végül az akkor még Ceylonnak nevezett Sri Lankán forgatták. Külön tábort, egy kisebb várost kellett építeni a stábnak, akiket néha elsodort az özönvízszerű áradás vagy esőzés, és Ceylonon nem volt olyan stúdió, ahol filmet lehetett előhívni, így a leforgatott anyagot minden nap repülőgépen vitték Angliába. A híd maga 250 000 dollárba került és már azelőtt elkezdték építeni, hogy bármelyik szereplőt leszerződtették volna a produkcióhoz. A felrobbantása sem volt olcsó buli, a szerkezet ráadásul nem robbant fel az első alkalommal, de az erre a célra vásárolt mozdony és a hozzá erősített vagonok vidáman lebukfenceztek a domboldalon a díszvendég ceyloni miniszterelnök és kísérete előtt. Másodszorra már sikerült a levegőbe repíteni a hidat, de az nem arra dőlt, amerre a rendező szerette volna, a felvett anyagnak pedig nyoma veszett. Hetekkel később bukkantak rá a kairói repülőtéren a kifutópálya mellett a tűző napon, de csodával határos módon nem lett semmi baja.

679.jpg

David Lean filmjében számos emlékezetes jelenet található, miközben a rendező arra készteti a nézőt, hogy kérdőjelezze meg a saját meggyőződését a személyes bátorsággal és felelősséggel kapcsolatban. A film egy tökéletes pszichológiai látleletet nyújt egy emberről, aki fegyelmezettségében azt is hagyja, hogy a kötelesség- és öntudat végül a morálja nyakára lépjen. A film ezen üzenetét olyan hatásosan közvetíti, hogy a végére már magunk is Nicholson ezredes pártjára állunk és ha tehetnénk, mi magunk is megakadályoznánk a híd felrobbantását - annak ellenére is, hogy a megléte csupán az ellenségnek válna hasznára.

bridgekwai23712.jpg

5f20e5390f2aa410874482.jpg

A film fantasztikus szereposztással készült el, akik közül mindenképp kiemelendő Alec Guinness alakja, aki már puszta megjelenésével bátorságot és makacsságot sugároz. Alakításáért teljesen megérdemelten kapott Oscar-díjat, a büszke, nárcisztikus és arrogáns brit tiszt szerepéért, aki nem akarja, hogy a háború, az ellenség és a fogság megtörje, miközben nem veszi észre, hogy az erkölcsi szabályai, amiben annyira hisz, tévútra vezetik. Szerencsére a parádés szereposztás mellett a film alaptörténete és képi világa is lenyűgöző, ám a legtöbben minden bizonnyal Malcolm Arnold zeneszerző vidám füttyindulójára emlékeznek a filmből. Viszont van még valaki a stáblistából, aki mindenképp említést érdemel. Jack Hildyard operatőr elképesztő energiát fektetett felvételeibe, gyönyörű képeket készített, legyen szó nagytotálban vett, az egész hidat és annak környezetét bemutató felvételeiről, vagy premier plános, elkínzott arcokat felvillantó jeleneteiről.

1957-the-bridge-on-the-river-kwai-06.jpg

large-screenshot1.jpg

A Híd a Kwai folyón kultikus szerepe vitathatatlan, és manapság is minden idők egyik legjobb háborús filmjének tartják, holott egyáltalán nem a klasszikus értelemben vett háborúról szól, sokkal inkább egy történelmi karakterdrámában határozhatnánk meg a műfaját, és talán a csillaga éppen ezért emelkedhetett ilyen magasra. David Lean filmje egyöntetű sikert aratott mind a nézők, mind a kritikusok körében, és 1957 legjövedelmezőbb filmjévé vált. 2,8 millió dollár költségvetésével együtt is több mint 30 millió dollárt hozott 1960 októberéig, majd miután 1964-ben ismét mozikba küldték, ehhez hozzátett további 2,6 milliót. 

647.jpg

A Híd a Kwai folyón valóssággal tarolt az Oscar-gálán, végül összesen hét aranyszobrot nyert el a film: legjobb film, legjobb rendező (David Lean), legjobb férfi főszereplő (Alec Guinness), legjobb adaptált forgatókönyv (Pierre Boulle, Carl Foreman* és Michael Wilson*), legjobb eredeti filmzene (Malcolm Arnold), legjobb vágás (Peter Taylor) és legjobb operatőri munka (Jack Hildyard). *A film két forgatókönyvírója, Michael Wilson és Carl Foreman Hollywood feketelistáján szerepelt a kommunistákhoz köthető tevékenységük miatt, ezért nem tüntették fel a nevüket a stáblistán, és a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat sem ők, hanem az angolul nem is beszélő Pierre Boulle vette át. 1984-ben az Amerikai Filmakadémia visszamenőlegesen díjazta a két forgatókönyvírót. Wilson ekkor már nem élt, Foreman pedig az Akadémia bejelentése után egy nappal halt meg.

Érdekességek

- A világhíressé vált füttyinduló eredetileg szöveges részt is tartalmazott (Mitch Miller szerzeménye), de azt túl vulgárisnak tartották a producerek, ezért választották inkább a fütyülést:

Hitler Has only got one ball!

Göring Has two but they are small.

Himmler Has something sim'lar

But poor old Göbbels Has no balls at all.

- Nem David Lean volt az elsődleges választás a rendezői székre, mivel a Columbia túlságosan tapasztalatlannak tartotta egy ekkora projekt kézben tartására, de végül olyan neveket előzött meg, mint John Ford, Howard Hawks, William Wyler vagy Orson Welles.

- Miután a stúdió vezetői átolvasták a film forgatókönyvét, aggasztotta őket, hogy a történetben túlnyomó többségében férfi szereplők vannak és nincsen szerelmi szál benne. Némi unszolás után David Lean rendező hajlandó volt Shears karaktere és egy brit ápolónő közötti viszonyt beleírni a történetbe.

- Shears szerepére Cary Grant mellett Rock Hudsont is fontolóra vették, sőt fel is ajánlották neki a szerepet, de Hudson visszautasította azt, mivel a Búcsú a fegyverektől című filmben főszerepet kapott.

- Sam Spiegel producer eredetileg Spencer Tracy-t kívánta felkérni Nicholson ezredes szerepére, de miután Tracy átolvasta a forgatókönyvet, azt válaszolta a producernek, hogy a szerepet mindenképp angol színésznek kell eljátszania.

- Néhány hétnyi forgatás után David Lean elvonult a sátrába, majd hosszas gondolkodás után odalépett William Holdenhez és kijelentette, hogy újragondolta Shears karakterét, aki így sokkal cinikusabbá, de egyúttal sebezhetőbbé vált. Holden jeleneteit így újra fel kellett venni.

- David Lean nem mindenkivel jött ki jól a stábtagok közül, de William Holdent nagyon kedvelte. Miután felvette Alec Guinness utolsó jelenetét, azt üvöltötte: "Az angol színészek most már mind hazahúzhatnak! Hála istennek holnaptól egy amerikai színésszel kezdek dolgozni!"

hid-a-kwai-folyon-03.jpg

- Nem sokkal azután, hogy Alec Guinness Oscar-díjat nyert filmbéli alakításával, sajnálatát fejezte ki William Holdennek, amiért őt nem jelölték semmilyen díjra. Holden erre mosolyogva azt válaszolta Guinness-nek: "Megérdemelted, Alec, nagyszerű voltál a filmben. Tartsd csak meg az Oscart, én meg majd megtartom a film bevételének 10%-át."

- Az egyik forgatási nap után a film stábtagjai megjelentek a helyi japán nagykövetség fogadásán, ahol a legnagyobb attrakció egy kígyóbűvölő volt. William Holden a mutatvány végén megfogta a kígyót és a nyaka köré tekerte, mire a jelenlévők pánikban törtek ki. Miután levette a nyakáról a kígyót, Sam Spiegel producer megfenyegette őt, hogy amíg tart a forgatás, ne tegyen ilyeneket. Holden bosszúból a kígyót be akarta tenni a producer szobájába, de a színész felesége lebeszélte erről a tervéről.

- Csakúgy mint néhány korábbi filmjében, William Holden mellkasát szőrtelenítették, egyrészt hogy fiatalabbnak nézzen ki, másrészt a női nézők tetszését is elnyerjék.

- A forgatás során David Lean kis híján megfulladt, amikor egy trópusi vihar miatt a megáradt folyóba zuhant és végül Geoffrey Horne mentette ki.

Vélemény

Mielőtt magáról a filmről értekeznék, tartozom egy magyarázattal annak kapcsán, hogy miért is az angol filmek között kapott helyet a film. Erre két választ is tudok adni, egyrészt szimplán csak azért, mert így helyet tudtam szorítani egy másik filmnek a 365 amerikai film között, másrészt a film tulajdonképpen amerikai-brit együttműködés eredménye, így valójában itt is jó helyen van.

A Híd a Kwai folyón véleményem szerint azon filmek közé tartozik, amivel kapcsolatban szinte mindenkinek van valamilyen emléke. Ha másra nem is, de az angol katonák fütyülős felvonulójára szinte mindenki emlékszik, talán még a fiatalabb generáció számára is ismerősen csenghet. Kis túlzással nekem is gyakorlatilag ez maradt az egyetlen emlékem a filmről gyerekkoromból, és mivel azóta is csupán egyszer láttam a filmet, így jó volt újra feleleveníteni.

A film ugyan több, mint két és fél órás, ennek ellenére nem nagyon volt benne unalmas üresjárat. Még annak ellenére sem, hogy nem az jellemző a filmre, hogy csak úgy tobzódunk az akciójelenetekben. Habár vannak benne látványos elemek, főként a záró képsorok, de a film elsősorban egy kis helyen összezsúfolódott emberek drámája, mely a közöttük lévő viszonyokat, kisebb és nagyobb csatákat mutatja be. A kétségbeesés, az összezártság, a fanatizmus és legfőképpen a becsület drámai ábrázolása inkább a rendezőre és színészekre pakoltak nagy terhet, mintsem a látványtervezőre és az akciókért felelős stábra.

hid-a-kwai-folyon-02.jpg

A már korábban említett világhírű induló mellett még Alec Guinness alakja maradt meg a múltból, aki nem véletlenül kapott Oscar-díjat a szerepért, tökéletesen visszaadta a saját magával vívódó karaktert. Pontosan láthatjuk, milyen fázisokon megy keresztül az ezredes, hogyan menekül bele a lelki megnyugvásának érdekében a híd építésébe, majd hogyan válik annak rabjává, és végül az utolsó pillanatban hogyan hozza meg a megfelelő döntést. Szerencsére a másik két főhős, a japán táborparancsnokot alakító Hajakava Szesszue és az amerikai Shears őrnagy szerepét játszó William Holden is kellően felnőtt a feladathoz, így elmondhatjuk, hogy a film egyik legnagyobb erőssége a színészi játék.

44098_1423960181_4335.jpg

1957-ben a második világháború emléke még elég közeli volt, de a veszteségek már nem számítottak annyira frissnek, ezért a film képes volt arra, hogy egy intelligens pszichológiai játékot állítson a fókuszba, ami annak ellenére erős érzelmi hatást tudott a végén kiváltani a nézőkből, hogy szerencsére nem jellemző rá az amerikai háborús filmeknél megszokott érzelmi hatásvadászat. A Híd a Kwai folyón egy kultikus háborús klasszikus, amely kiállta az idő próbáját és még mai szemmel (újra)nézve is lenyűgöző és monumentális alkotás, amely az első pillanattól az utolsóig képes lekötni a nézőt. 

https://videa.hu/videok/film-animacio/hid-a-kwai-folyon-1957-alec-guinness-haborus-OJhsPKq7aB7b3OqG

Ítélet: 10/9

Szólj hozzá

filmzene brit híd japán háború klasszikus angol háborús film fogolytábor II. világháború Oscar William Holden Alec Guinness David Lean háborúellenes