217. A herceg menyasszonya (The Princess Bride) (1987)

Rendező: Rob Reiner
Producer: Andrew Scheinman, Rob Reiner
Operatőr: Adrian Biddle
Forgatókönyv: William Goldman
Zene: Mark Knopfler
Szereplők: Cary Elwes, Robin Wright, Mandy Patinkin, Chris Sarandon, Christopher Guest, Billy Crystal, Peter Falk, André The Giant, Wallace Shawn, Fred Savage
A Filmről
Nagypapa (Peter Falk) mesét mond beteg kisunokájának (Fred Savage), és a kisfiú fantáziájában az elmondott szavak életre kelnek. Látja a gyönyörű hercegnőt, Boglárkát (Robin Wright), aki beleszeret az udvari segédbe, Westleybe (Cary Elwes), aki elindul világot látni, hogy kellő vagyont gyűjthessen össze, hogy feleségül vehesse. A gonosz Humperdinck herceg (Chris Sarandon) azonban aljas politikai célokból elraboltatja a hercegnőt, ám egy meglepő kompánia, egy álarcos bajvívóval (Cary Elwes), egy óriással (André, the Giant) és egy kardvívó mesterrel (Mandy Patinkin) megpróbál segíteni a lánynak, és közben megakadályozni a herceg gaz terveit.
Hello! A nevem Inigo Montoya. Megölted az apámat. Készülj a halálra!
William Goldman jó szokásától eltérően 1973-ban nem forgatókönyv, hanem regény formájában írta meg A herceg menyasszonyát, persze azzal a feltett szándékkal, hogy később film készüljön belőle. Hiába számított azonban Goldman a legmenőbb hollywoodi forgatókönyvírók egyikének, ha projektjét folytonos balszerencse üldözte. Korábban olyan rendezőnagyságok gyürkőztek neki a feladatnak, mint Robert Redford, Norman Jewison, John Boorman és François Truffaut, de a projekt mintha csak el lett volna átkozva. Az író persze nem adta fel, de tény, hogy közel tizenöt évvel a könyv kiadása után már nem volt túl bizakodó, így Rob Reiner ajánlata szinte a semmiből érkezett. A direktor két sikeres mozival a háta mögött kereste fel Goldmant azzal, hogy filmet készítene a regényéből, ám az író nem akarta odaadni bárkinek a sztorit. Mivel nem ismerte Reiner korábbi munkáit, elment a moziba, hogy megnézze A turné (This Is Spinal Tap, 1984) és a Tuti dolog (The Sure Thing, 1985) című filmjeit, és rájött, hogy a tökéletes direktorral hozta össze a sors. Reinert elsősorban azért érdekelte a projekt, mivel olyan rendező volt, aki nem szerette ismételni önmagát, és szeretett volna egy modern, mai tündérmesét készíteni, amihez a könyv kiváló alapanyagnak bizonyult.
Mivel nem állt túl sok pénz a stáb rendelkezésére, nagyon kevés épített díszlettel (a mocsár például ilyen volt) dolgoztak. A helyszínkeresők Anglia északi részén gyakorlatilag az összes szükséges tájat megtalálták a munkához, a kastélyoktól kezdve egészen a tengerparti szakadékig, azonban a szereplőválogatás még hátra volt. Az akkor még ismeretlen Robin Wrightot egy szappanoperából rángatták ki, ő pedig örömmel menekült a tévéből. Cary Elwest pedig a korábbi munkái alapján találták jónak, mivel alkatában tökéletesen megfelelt Douglas Fairbanks Jr.-nak, akiről a figuráját mintázták.
Kevés mozi tudta eddig megmutatni, hogy az olvasott vagy elmondott mesék hogyan élnek tovább a gyerekek fantáziájában, és A herceg menyasszonya egyike a keveseknek. A színes karakterek és kalandok olyanok akárcsak egy Disney-mese élőszereplős változata és emellett számos kedves hollywoodi emléket is megidéznek. Rob Reiner kalandos tündérmeséje finoman aknázza ki a hihetetlent is elhitető műfajban rejlő iróniát, anélkül, hogy aláásná a fantasyben rejlő hatását. Sajnos a film forgalmazója nem tudott mit kezdeni a szokatlan stílusú mozi marketingjével, így a mozikban nem lett óriási siker, bár az árát (16 millió dollár) azért visszahozta a 24 milliós bevételével. Igazi kultfilmmé a VHS kiadáskor vált, ekkor már mindenki imádta, és amikor a televízió adta, végképp bevette minden generáció szívét.
Érdekességek
- Boglárka szerepére meghallgatták Uma Thurmant, Courteney Coxot és Meg Ryant is, míg Brooke Shields (pontosabban az anyukája) és Whoopi Goldberg pedig keményen lobbizott, hogy eljátszhassa a hercegkisasszonyt.
- Fezzik szerepére Arnold Schwarzenegger és Liam Neeson is esélyes volt. Előbbi még akkor került képbe, amikor a hetvenes években akarták megfilmesíteni William Goldman mesekönyvét. Akkor sajnos nem jött össze, később pedig Schwarzenegger már túl nagy sztár volt, nem engedhette meg magának a produkció. Liam Neeson pedig azért esett el a szereptől, mivel 193 centiméteres testmagasságával túl alacsonynak találták.
- André, az óriás 1987-ben fizikailag már nem volt a csúcson. Hiába volt 2,13 méter magas, a háta már nem bírta a túlsúlyát, így például annyi terhelést se bírt, hogy elkapja a mintegy ötven kilós Robin Wrightot, akit ezért drótkötelekkel kellett megtartani. Andréról azt is mesélik, hogy a stábvacsorákon akár három üveg konyakot és tizenkét üveg bort is képes volt elfogyasztani, ezek után pedig csak egy kicsit tűnt részegnek.
- Amikor azt a jelenetet forgatták, amelyben Rugen gróf fejbe vágja Westley-t, Cary Elwes arra biztatta kollégáját, Christopher Guestet, hogy adjon bele mindent. A dolog végül annyira jól sikerült, hogy Elwes a kórházban kötött ki, és egy teljes nap erejéig le kellett állítani a forgatást.
- Bár Cary Elwes és Mandy Patinkin a világ két legjobb bajvívóját alakították, de nem értettek a kardozáshoz. Saját bevallásuk szerint a nap huszonnégy órájában gyakoroltak hónapokon át Peter Diamond, a legendás kaszkadőr és Bob Anderson olimpikon vívó irányításával. A résztvevők közös munkája végül olyan lenyűgözőre sikerült, hogy Rob Reiner rendező úgy döntött, meghosszabbítja a jelenetet: egy perc helyett háromperces lett.
- Wallace Shawn, aki a fékezhetetlen agyvelejű szicíliai gonosztevőt, Vizzinit játszotta, a való életben is igazi csúcsértelmiségi volt: a Harvardon szerzett diplomát történelemből, és Oxfordban filozófiát és közgazdaságtant tanult. Sőt, A herceg menyasszonya forgatásának egyik szabadnapján Oxfordba ment, hogy vendégelőadást tartson a brit és amerikai irodalomról.
- Az albínó figurát alakító Mel Smith egyszer bevallotta, hogy sosem nézte meg a filmet, mivel rettenetesen szenvedett a forgatása során, amit nem akart újraélni. A színésznek ugyanis színes kontaktlencsét kellett viselnie, amelynek a technológiája akkoriban még nem volt olyan fejlett, mint manapság, Smith ráadásul allergiás is volt a lencsékre, amiket beraktak neki.
Vélemény
Vannak olyan kultikus státuszba emelkedett filmek, melyek világszerte (de főként az Államokban) hatalmas népszerűségnek örvendenek még napjainkban is, ugyanakkor hazákban valamilyen okból kifolyólag sosem váltak igazán népszerűvé. Ide tartozik a Nulladik óra vagy a Meglógtam a Ferrarival és egyértelműen ebbe a csoportba tartozik mostani filmünk is. Épp ezért talán kevesebben fogják felkapni a fejüket a cím hallatán, ugyanakkor talán épp emiatt is lehetnek néhányan, akiknek felkelti majd a kíváncsiságát a film. Ami biztos, hogy A herceg menyasszonya annak ellenére sem egy mindennapi film, hogy tulajdonképpen egy egyszerű gyerekmeséről beszélünk, ahol számos olyan karaktert felvonultatnak az alkotók, melyek minden korábbi és későbbi hasonszőrű alkotásban fellelhetőek és természetesen itt is arról szól az alapsztori, hogy a jó legyőzi a rosszat és a végén mindenki boldogan él, amíg meg nem hal.
Hogy mindezek ellenére miért mondom azt, hogy nem egy szimpla tündérmeséről beszélünk? Egész egyszerűen csak azért, mert Rob Reiner alkotásának egy olyan egyedi hangulata és legfőképp humora van, ami miatt igencsak megosztó lesz. Erre jómagam is egy kiváló példa vagyok, ugyanis amikor mintegy 20 évvel ezelőtt először láttam a filmet, akkor nem igazán nyerte el a tetszésemet, ezzel szemben most újranézve a filmet már határozottan más véleménnyel vagyok róla. Most kifejezetten jót szórakoztam rajta, a poénok is jobban átjöttek (nem mellesleg még a kislányomnak is tetszett), így az összkép alapvetően pozitív volt, ugyanakkor továbbra sem tudnám kultikus magasságokban emelni a filmet, mert valójában nem sokkal több egy kellemes szórakozásnál.
Aki szereti a klasszikus történeteket a jó és a rossz harcáról, hősszerelmes kalandorokkal, szépséges királylánnyal, gonosz herceggel és számos kalanddal megspékelve, az semmiképp e hagyja ki. Még akkor se, ha a film egyedi humorához mindenképp kell egyfajta nyitottság, mert A herceg menyasszonya leginkább a kalandfilmek egyfajta paródiájának is tekinthető, ugyanis rendre megszegi a hasonló történetek szabályrendszerét. Viszont ha sikerül ráhangolódni, akkor kifejezetten jól fog szórakozni és akár még az is előfordulhat, hogy számos, a filmben elhangzott mondatra már kultikus idézetként fog emlékezni.
Ítélet: 10/7,5