Franciaország (Carrosse, PECF, PIC), 116 perc, Eastmancolor, romantikus dráma

A Filmről

A filmrendező Ferrand (François Truffaut) a Bemutatom Pamelát című új alkotását forgatja. A munka rengeteg lemondással és konfliktussal jár, a forgatás mindennapjait állandó viták, a filmesek és a színészek közötti összecsapások, a szereplők közötti nézeteltérések kísérik. A forgatott film egy közhelyekkel teli melodráma, amelynek főszereplői az öregedő Alexandre (Jean-Pierre Aumont), az egykori díva Séverine (Valentina Cortese), a fiatal szívtipró Alphonse (Jean-Pierre Léaud) és a brit színésznő, Julie Baker (Jacqueline Bisset), aki épp egy idegösszeomlásból és a jóval idősebb orvosával (David Markham) kötött házassága körüli vitákból lábadozik.

Amikor François Truffaut megrendezte az Amerikai éjszakát, a leáldozóban lévő francia új hullám egyik legnépszerűbb figurája volt, hiszen a magvas gondolatokat közönségbarát megvalósítás övezte, ami a többi új hullámos rendezőnél (elsősorban az egyre destruktívabb Godardnál) nem volt egyértelműen így. Tény, hogy az Amerikai éjszaka szerzői-vallomásos jellege ellenére nagy lépés volt Truffaut kommercializálódásában ugyanakkor mozirajongóként nehéz közömbösnek maradni felhőtlen derűjével, játékos önreflexiójával, a filmművészet felé tett szerelmi vallomásával szemben. 

Az Amerikai éjszaka François Truffaut szerelmi vallomása a filmkészítéshez – még úgy is, hogy a filmbéli forgatáson minden elromlik, ami elromolhat. Itt a filmkészítés nem művészetként, hanem mesterségként jelenik meg (miként a filmben szereplő Bemutatom Pamelát sem több egy középszerű alkotásnál) és nem maga a végeredmény, hanem a hozzá vezető közös munka a lényeg. Truffaut filmjében egy érzelmes portrét rajzol a stáb és a szereplők közötti családias kapcsolatról. Az alaphang a finom, keserédes bölcsességé: a sokoldalú szereplőgárda röpke leckéket ad és vesz az életről, szerelemről és veszteségekről. A hasonló filmek – élükön a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb darabjával, a 8 és 1/2-lel – általában a traumák előtörése vagy az abszurd tragikomédiák helyszínének használják a filmes közeget, a rendező alteregók segélykiáltást vagy szabadkozó vallomást intéznek a néző felé. Az Amerikai éjszaka viszont más: úgy vall a filmkészítés ezernyi buktatójáról és zsákutcájáról, hogy közben árad belőle a derű – sokak szerint ez a legszerethetőbb film, ami valaha a filmkészítésről készült.

A film címét adó Amerikai éjszaka (angolul: Day for night) annak a fotográfiai eljárásnak a neve, amit akkor alkalmaznak, ha nappal forgatnak éjszakai jeleneteket. Témájából kifolyólag a filmgyártás számos trükkjéről lerántja a leplet, ugyanakkor fenntartja bennünk a mozi varázsát is. A rendezőre jellemző gyors montázsjelenetek mély vonzalmat és elismerést tükröznek az álomgyár világi praktikái iránt. Ahogy a szokatlanul üdítő részek is bizonyítják, Truffaut filmje valójában nem a látványra megy. Az Amerikai éjszakában nincsenek melodrámai szálak és nincs a mondanivaló nyomatékosító retorika sem. Truffaut megszállottan ragaszkodik a könnyed tónushoz, a szabadon áradó cselekményhez és a lehető leggazdaságosabban adagolt puszta véletlenekhez. A mindennapi helyzetek szeszélyes egymásutánját olykor azonban drámai pillanatok szakítják meg (pl. Alexandre halála, Julie ideg-összeroppanása vagy éppen Alphonse szerelmi tragédiája), ezáltal gyökeres hangulatváltozást okozva. Ezen szomorú események azonban csak még inkább felerősítik az apró örömök iránti olthatatlan vágyat. Szerencsére azonban Truffaut számos ilyen kedves mozzanatot rejtette el filmjében.

A film dúskál a Truffaut korábbi filmjeire, illetve egyéb filmekre vonatkozó referenciákban, de a puszta játékon túl ez tisztelgés is a nagy példaképek - Luis Buñuel, Carl Theodor Dreyer, Ingmar Bergman, Alfred Hitchcock, Jean-Luc Godard, Ernst Lubitsch, Howard Hawks, Roberto Rossellini és Robert Bresson - előtt. Truffaut a főhajtás mellett a saját pozícióját is kijelöli a filmművészetben, például alteregója visszatérő, szimbolikus álmával, amelyben gyerekként ellopja az Aranypolgár moziban kifüggesztett fotóit. Ez főleg annak tükrében érdekes (amellett, hogy köztudott, hogy Orson Welles klasszikusa elementáris erővel hatott a fiatal Truffaut-ra), hogy a történet szerint a filmbéli rendező forgatás közben ráébred, hogy a közhelyes melodrámát elrontotta, de most már be kell fejeznie valahogy.

A film 1974-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmalkotásnak járó Oscar-díjat, illetve Francois Truffaut-t jelölték a legjobb rendezés díjára, Valentina Cortese-t a legjobb női mellékszereplőnek, majd egy évvel később, 1975-ben a film forgatókönyve is jelölést kapott. Bár a kritika és a közvélemény a rendező egyik legjobbjaként könyvelte el az Amerikai éjszakát, nem mindenki osztotta a lelkesedést. A legendás Truffaut-Godard barátság emiatt a film miatt bomlott fel, ugyanis Godard utálta, kommersznek és hamisnak tartotta az Amerikai éjszakát, amin Truffaut természetesen megsértődött, és egy csúnya levélváltás után elváltak útjaik. Az azóta eltelt évtizedek egyértelműen igazolták a figyelmet, hiszen az Amerikai éjszaka ma is maradéktalanul élvezhető és szórakoztató alkotás – sallangmentes természetessége és optimizmusa pedig igazi hiánycikk lett azóta.

Érdekességek

- Julie Baker szerepére eredetileg Jean Seberg lett volna az elsődleges választás, de mivel ő nemet mondott az ajánlatra, a szerepet végül az Airport (1970) c. filmben szintén szereplő társa, Jacqueline Bisset kapta meg.

- Ingrid Bergman szerint nem neki (a Gyilkosság az Orient expresszen c. fimben nyújtott alakításáért), hanem Valentina Cortesenek kellett volna az Oscart kapnia.

- Amikor Nathalie Baye először hallotta, hogy Billy Wilder megkérdezte François Truffaut-t, hogy Joelle szerepére egy igazi forgatókönyvíró lányt használ-e, kissé megsértődött ezen, hiszen nagyon igyekezett, hogy minél hitelesebb legyen. Később végül elismerte, hogy ez volt a legnagyobb bók, amit kaphatott.

Vélemény

Már többször is említettem, hogy a francia új hullámos alkotók közül Truffaut világa és az ő filmjei állnak hozzám a legközelebb. Ennek oka valószínűleg két dologban rejtezhet. Az egyik ok talán az lehet, hogy a többiekkel ellentétben úgy került a kamera mögé, hogy a filmkészítés csínját-bínját nem iskolákban, hanem autodidaktaként szerezte meg, ezáltal az általa képviselt filmes nézet is jóval közelebb áll a való világhoz (mint filmjei nagy része is), mint új hullámos társaié. Ennél jóval egyértelműbb a másik indok, ami a Godard-dal történő összeveszésüket és szakításukat is okozta, miszerint vele (és társaival) ellentétben jóval inkább közönségbarát filmeket készített. Így ha kettejük vitájában nekem kellene igazságot tennem, egy percig sem gondolkodnék kinek a pártjára álljak.

Az Amerikai éjszaka számomra mindenképp a legjobb Truffaut-film az eddigiek közül. Filmjének egyik talán legnagyobb erőssége, hogy olyan közvetlenül, kedélyesen és mindenki számára érthető módon mutatja be a filmforgatások minden szépségét és kínját, mint azt eddig másnak talán nem is sikerült. Ráadásul számos olyan dolgot érint, amelyek előjöhetnek egy-egy film forgatása során: rendezői tépelődés, színészi instruálás, a szereplők magánéleti problémái, egymás közötti konfliktusok, egy kiadós kiborulás és mindezeket még egy váratlan tragédia is kiegészíti. Be kell valljam, én végtelenül jót szórakoztam az egész filmen, egyetlen üresjárat sem volt benne és néhány remek színészi alakítást (Valentina Cortese, Jean-Pierre Léaud és Jean-Pierre Aumont) is el lehetett benne csípni. És persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Jacqueline Bisset valami eszméletlenül gyönyörű, férfi olvasóimat ezennel arra biztatom, hogy már csak miatta is meg kell nézniük a filmet.

Az Amerikai éjszaka talán nem a legszórakoztatóbb (mert az a Trópusi vihar), nem a legjobb (aminek az Oscar-díj azért ellentmond), vagy a legismertebb (itt minden bizonnyal a 8 és 1/2 a nyerő) film a filmkészítésről, de egy végtelenül szórakoztató, igényes és hiánypótló alkotás. Egyetlen hibájaként talán azt tudnám felhozni, hogy néhány esetben én úgy éreztem, mintha egy tévéfilmet néznék, de emellett még bőven el tudok menni, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek, aki kicsit szeretne elmerülni a filmforgatások rejtelmeiben.

https://videa.hu/videok/film-animacio/amerikai-ejszaka-1973-hd-www.hdmozi.hu-amerika-THqn8zes9pb4wj3K

Ítélet: 10/8