Magyarország (MAFILM), 147 perc, Eastmancolor,  történelmi film

A Filmről

A 16. századi Magyarországon járunk, a török hódoltság korában. A hétéves Bornemissza Gergely és Cecey Éva egy török janicsár, a félszemű Jumurdzsák (Bárdy György) fogságába esik, de sikeresen megszöknek és magukkal viszik a férfi imádott gyűrűjét is. Felnőve a fiú (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródja, Éva (Venczel Vera) pedig Izabella királyné (Ruttkai Éva) udvarhölgye lesz. Szerelmesek lesznek egymásba, de Évát az apja (Mádi Szabó Gábor) már másnak ígérte. A lány az esküvő napján megszökik, és Gergellyel közösen Isztambulba megy, hogy kiszabadítsák a szultán fogságába esett Török Bálintot. Tíz évvel később, 1552-ben a török sereg már Eger vára alatt gyülekezik, Gergely csatlakozik a Dobó István várkapitány (Sinkovits Imre) irányítása alatt álló 1500 védőhöz, miközben feleségéhez, Évához, egy rejtélyes, félszemű idegen állít be, és a gyűrű után érdeklődik.

Gárdonyi Géza 1899-ben íródott regénye, amely Eger várának 1552-es ostromát meséli el egy szerelmi történetbe ágyazva, igazi klasszikusnak számít, generációk nőttek fel rajta, köszönhetően többek közt annak is, hogy hosszú évtizedek óta szerepel az iskolai kötelező olvasmányok közt. A pályáját színészként indító Várkonyi Zoltán az 1960-as években az elsők között fordult a látványos, nagy költségvetésű, kosztümös történelmi filmek felé, két év alatt három Jókai Mór-adaptációt készített (A kőszívű ember fiai, 1965; Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán, 1966), így aligha lehetett nála alkalmasabb jelölt a legnépszerűbb magyar regény feldolgozására. A forgatókönyvet jegyző Nemeskürty István Gárdonyi művét lerövidítette, néhány szálat és karaktert elhagyott, a szerkezetet és az alaptörténetet azonban hűen követi az adaptáció.

Várkonyi Zoltán filmje a kifejezés mai értelmében igazi blockbuster volt. Az eredeti büdzsé „csak” 19 millió forint volt, de végül példátlanul nagy összegből, 45 millió forintból készült, amely ma mintegy 5-6 milliárd forintot jelentene. Az állam által kapott nagyméretű finanszírozás célja nem csak a szórakoztatás és a mozik megtöltése volt, hanem a nemzeti tudat megerősítése, az összetartozás cementezése és a magyarság büszkeségének felvirágoztatása. A szereposztása igazán parádés volt: a két főszerepben a korábbi évben, a Kárpáthy Zoltán szerelmespárjaként népszerűségüket megalapozó Kovács István és Venczel Vera látható, míg Sinkovits Imre tökéletes választás Dobó István hősi szerepére, Bárdy György neve pedig gyakorlatilag összeforrt Jumurdzsákkal. Ugyanakkor a kisebb szerepekben is olyan fantasztikus színészeket láthattunk, mint Gobbi Hilda, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Bitskey Tibor, Zenthe Ferenc, Koncz Gábor, vagy éppen Pécsi Ildikó. 

A stáb a tengerparti epizódot a Balatonnál és Bulgáriában, a Fekete-tenger partján rögzítette, a vár ostromának tömegjeleneteit pedig Pilisborosjenő határában vették fel, ahol felépítették az egri vár másolatát Vayer Tamás díszlettervező, grafikus és Szász Endre festőművész látványtervei alapján. A két tervezőnek nem volt könnyű dolga, mert elég nehezen lehetett egy dombtetőre épült várat lemásolni a hegyoldalba. Miután 1967 decemberében fáradságos munkával kijelölték a pontos alaprajzot, szilveszter éjjelén a nagykevélyi turistaházban mulató fiatalok az összes jelzőkarót kiszedték. A forgatás során egyszer ki is gyulladt, és amikor a színészek menekülőre fogták, Várkonyi gyorsan összeterelte a stábot, a lángoló díszletek közé parancsolta a színészeket, és máris forgatni kezdett – kihasználva, hogy a szereplő rémülete és a vár pusztulása valóságos volt. Csak akkor fejezte be a munkát, amikor már tényleg életveszélyessé vált a helyzet.

A korabeli kritikák szerint az Egri csillagok színvonala jócskán elmaradt Várkonyi Jókai-filmjeiétől. Feltűnő az aránytalanság a látványos díszleteket, a török sereget hosszan pásztázó beállítások és a tetemes statisztát foglalkoztató csatajelenetek, valamint a szereplők jellemét és motivációit bemutatni hivatott epizódok között. Ez utóbbiak elkapkodottak, és az alkotók adósak maradtak a karakterek alaposabb kidolgozásával is. Az akciókból gyakran hiányzik a feszültség, különösen az első részben, Török Bálint megmentésénél: bár terjedelmes és sok helyszínen játszódik a Konstantinápolyba vezető út, a szökési terv kieszelése és megvalósítása a film leggyengébb egysége. Mindez azonban a nézőket kevésbé zavarta, ugyanis az Egri csillagok minden idők legnézettebb magyar filmje lett, a bemutatót követő héten egymillióan látták a filmet, végül pedig nem kevesebb mint 18 millió (!!!) mozijegyet váltottak rá az évek során. 

A sokszoros túlerővel dacoló hős egri várvédők története Gárdonyi Gézának és nem kevésbé Várkonyi Zoltán rendezésének köszönhetően a nemzeti emlékezet alaptörténete. Az 1500-as évek mozgóképre varázsolt látványa generációk ismeretét formálta a török idők vakmerő végvári harcosairól, a hazát védő elszánt magyarokról. Ha nem foglalkozunk az ideológiai háttérrel és szociálisan érzékeny kortermékekkel, egy kiváló kalandfilmet kapunk, amit leginkább nosztalgia-szemüvegen át lehet csodálni. 

Érdekességek

- Nem ez volt az első film, mely a regényből készült. 1923-ban mutatták be Gárdonyi Géza művének első filmváltozatát, melyet Fejős Pál saját forgatókönyvéből rendezett. A film a maga idejében csúfosan megbukott és egyetlen kópia sem maradt meg róla.

- A felfokozott érdeklődést és a regény kultuszát jól jelzi, hogy amikor Várkonyi – egy marketingszempontból sem utolsó akció keretében – az Ifjúsági Magazinban kérte meg az olvasókat, hogy szavazzák meg a szerintük ideális szereposztást, pár nap alatt több 10 ezer levelezőlap érkezett a szerkesztőségbe.

- A vár másolata ma is ugyanott található és manapság is közkedvelt turistacélpont, illetve mind a mai napig forgatnak benne filmeket. Itt vették fel a Gyula vitéz télen-nyáron, a Sztrogoff Mihály, a Rab ember fiai, az Angyalbőrben és a Magyar vándor egyes jeleneteit, legutóbb pedig a Vaják (The Witcher) című fantasy sorozatban tűnt fel egy pillanatra.

- Az Egri csillagok volt az első látványtervezővel készült film, a látványvilág megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is. Az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250—300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.

- Az Eger várát ostromló török sereget nem statiszták, hanem a Magyar Néphadsereg kiskatonái alakították. A forgatásra összesen 5000 sorkatonát vezényeltek ki.

- Mivel a filmben több, mint 10 ezer statiszta látható, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be. 

- Noha a film költségvetése óriási volt, a rengeteg kelléken így is muszáj volt spórolni. Ennek megfelelően felsőruházatot és páncélzatot a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette el papírból, a kardok és egyéb fegyverek pedig egy itthon addig nem használt műanyagból voltak.

- A legendás tűzkereket valóban megépítették, 5 méter magas és 3 méter széles volt, kivitelezését a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat jegyezte. Szintén igazi tűzzel égtek a filmen lángoló katonák. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely távol tartotta bőrüktől az égést. Ez a találmány egyébként világszinten is az Egri csillagokban debütált.

- A vár fokáról leöntött „forró ólom és kátrány” valójában nagyon is hideg volt. Mindkettőt a hozzá kevert szárazjég tette bugyborékolóvá és a kátrány esetében a tökéletes látvány eléréséhez egy speciális, fekete műanyag masszát is kifejlesztettek. 

- A filmben Közép-Európa egyetlen bivalytenyészetének a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumának állatai láthatók. Ezeket már egy évvel a forgatás előtt elkezdték tanítani az igavonásra, mert korábban nem voltak járomba fogva. A seregek lovait pedig ideje korán kiválogatták néhány termelőszövetkezetben, ahol megtiltották a sörények és a farkak nyírását, mert a 1500-as években a hosszú sörény volt divatban. A tevékkel kifejezetten meggyűlt a baja a filmeseknek, az állatok ugyanis elég csökönyösek voltak, majd egy idő után egyszerűen megszöktek és csak elő valamivel később kerültek elő a Csillaghegyi strandnál. A forgatás után az állatok a Budapesti Állatkertbe kerültek, ahol egész dinasztiát alapítottak, és még a dédunokáik is ott éltek.

- Számos városi legenda szól a filmben kiszúrt oda nem illő elemekről – ezek legismertebbike „a karórát viselő török”, akit mindenki látni vélt az Egri csillagokban, csakhogy nem tudta senki megmutatni egyetlen kikockázott tömegjelenetben sem. „A karórás török” legendája az alábbi forgatási kép nyomán szökkent szárba, majd terjedt el országszerte:

- A filmet az 50. évforduló alkalmából a Filmalap digitalizálási és felújítási programjában teljes körűen, 4K felbontásban restaurálták a Filmarchívum és a Magyar Filmlabor szakemberei.

Vélemény

Kötelező olvasmányainkból készült filmes adaptációnk második részéhez érkeztünk, melyben az én egyik személyes gyermekkori kedvencem a főszereplő. Mint előző posztomban is említettem, a történet alapjául szolgáló Gárdonyi regényt 2005-ben, „A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként Magyarország legkedveltebb regényének választották. Akkori győzelme vitathatatlan, nem véletlen szerettem én is a történetet. Fiúként pedig talán még közelebb állhatott hozzám, mert én is azok közé tartoztam, aki zsenge ifjúkorában sok időt töltött a játékkatonáival. A regényben pedig minden olyan elem megtalálható (katonák, hős várvédők, csaták, gonosz ellenség), ami alapján számos kis srácnak okozott maradandó élményt, miközben olvasta a sorokat. Ugyanakkor a lányok is megtalálhatták benne a hozzájuk talán jóval közelebb álló szerelmi vonalat.

Mindezek alapján nem is lehetett kérdéses, hogy a regényből készült film is elnyerte a tetszésemet, amihez aztán tényleg mindent beleadtak az alkotók, ami csak a csövön kifért és szerencsére nem kellett spórolni semmin. Ha valaki azt gondolja, hogy az akkori eget verő költségek miatt ma már ezt a filmet valószínűleg nem is lehetne leforgatni, olyan iszonyú összegbe kerülne a kivitelezése, annak figyelmébe ajánlom az Aranybullát vagy a készülő Petőfi-filmet. Sok más mostani felfoghatatlan összegbe kerülő alkotással szemben itt legalább van látszatja annak, mire is ment el az akkori valóban grandiózusnak számító összeg. Várkonyi Zoltánnak és stábjának szinte az összes akkori legnagyobb színészt sikerült összeverbuválnia a film kedvéért, még a legapróbb szerepekben is olyan színészek tűnnek fel pár percre (vagy annyira sem), mint Bujtor István, Zenthe Ferenc, Horváth Teri, Tábori Nóra, Márkus László, Harsányi Gábor, Gobbi Hilda, Juhász Jácint vagy Kern András. Az ostromjelenetek pedig még akár egy-két hollywoodi szuperprodukcióval is felvehetnék a versenyt a látvány szempontjából.

A filmet a hossza miatt két részben készítették el: az első rész Bornemissza Gergely és Cecey Éva szerelmi történetére épül, továbbá Török Bálint kiszabadítási kísérletének kissé talán elnyújtott és részletesen kidolgozott elbeszélésére. Mindez azonban csak hosszú felvezetése a főtémának, a vár ostromának, amelynek végére a fontosabb szereplők történetszálai összeérnek. Szerencsére a humor sem hiányzik a történetből, miközben az akció, a kaland és a romantika is nagyon jól adagolódik, hogy mindegyik stílus kedvelői kedvüket leljék benne. Nekem mindig is a második rész nyerte el jobban a tetszésemet, az első rész könnyedebb hangvétele után abban már egyértelműen a dráma és az akciók kerülnek előtérbe.

Az Egri csillagok még több, mint ötven év elteltével is egyfajta alapfilmként szerepel a mindennapokban, egy igazi magyar filmklasszikus. Modernkori reneszánszán nagyot lendített a Filmarchívum által elkészített restaurált változat, ami betekintést enged a grandiózus produkció hajdani pompájába.

https://www.youtube.com/watch?v=Yy9LKvhr_qM

Ítélet: 10/8