101. Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's) (1961)
Rendező: Blake Edwards
Producer: Martin Jurow, Richard Shepherd
Operatőr: Franz Planer
Forgatókönyv: George Axelrod, Truman Capote regénye alapján
Zene: Henry Mancini
Szereplők: Audrey Hepburn, George Peppard, Patricia Neal, Buddy Ebsen, Martin Balsam, Mickey Rooney, José Luis de Vilallonga
A Filmről
Holly Golightly (Audrey Hepburn) nem köszönné meg senkinek, ha texasi gyökereivel hozakodna elő, ami most különösen igaz, hiszen New Yorkba költözve sikerült megtalálnia a módját, hogy gazdag férfiak finanszírozzák fényűző életvitelét. Új szomszédja, Paul Varjak (George Peppard) nem ítéli el ezért, hiszen neki is megvan a maga gazdag hölgyismerőse (Patricia Neal), aki a 2-E lakásban él. Paul és Holly idővel egyre közelebb kerül egymáshoz, csakhogy a lányt elrettenti mindenféle komolyabb kapcsolat ígérete. Nem akar senkit sem birtokolni és azt sem akarja, hogy őt bárki birtokolja. Vajon milyen reményei lehetnek Paulnak egy ilyen nővel kapcsolatban?
Az Álom luxuskivitelben kapcsán a legtöbbeknek a gyönyörű Audrey Hepburn képe jelenik meg lelki szemei előtt, pedig nem sok híja volt, hogy nem ő játssza a szerepet. A regény írója, Truman Capote ugyanis mindenképpen Marilyn Monroe-t szerette volna Holly szerepében látni, ám a szőke színésznő tanácsadója, Paula Strasberg inkább lebeszélte Marilynt a filmről, mondván, nem éppen jó fényben tünteti fel őt, ha egy "éjszakai lány" szerepében tetszeleg. Ma már azonban nehéz elgondolni tökéletesebb választást Audrey Hepburnnél, aki talán sosem volt tündöklőbb és elbűvölőbb, mint a híres manhattani ékszerüzlet, a Tiffany's előtt állva a film emlékezetes nyitójelenetében.
Audrey Hepburn felejthetetlen jelenség, a mai napig semmit sem vesztett varázsából, ahogy hátrafésült hajjal, fekete ruhájában tartja elegáns cigarettaszipkáját. Ha ehhez hozzáveszzük Henry Mancini Oscar-díjas fülbemászó dallamait és a klasszikus filmtörténeti pillanatokat (amikor Hepburn a Moon Rivert-t énekli vagy éppen imádott macskáját keresi a szakadó esőben), megkapjuk Hollywood egyik legélvezetesebb és legelragadóbb romantikus filmjét. Holly Golightly megformálása jelentős imázsváltást jelentett Hepburn pályáján, noha később ő maga és számos kritikus úgy vélte, hiba volt ráosztani ezt a szerepet, ugyanakkor a "legvarázslatosabb szereposztásbeli tévedés, ami csak elképzelhető".
Ha már a dalnál tartunk: az első tesztvetítések után a forgalmazó Paramount egyik fejese ki akarta vetetni a betétdalt a filmből, de Hepburn tiltakozása sikeres volt, és benne maradt. Nem meglepő módon ragszkodott a dalhoz, hiszen Mancini kifejezetten a színésznő nem túl széles skálájú hangjára íra azt. A tiltakozásnak meg lett az eredménye, ugyanis a dal végül két Oscar-díjat is bezsebelt (legjobb eredeti filmzene és legjobb dalszöveg kategóriában).
Blake Edwards filmje látszólag egy könnyed romantikus vígjáték, de a felszín alatt komoly erkölcsi kérdéseket feszeget, amelynél minden bátorságuk ellenére sem mehettek tovább egy bizonyos szintnél. Mindezek ellenére mégsem csak üres látványt kapunk, marad gondolkodni valónk is elég a vége felirat megjelenése után. Mai szemmel nézve már ugyan kicsit elavultnak tűnhet, de az alapprobléma, azaz a pénz és a csillogás kontra érzelmek, a nagyváros talmi csillogása máig nem kopott meg, ezért még mindig meg tudja érinteni a nézőt.
Audrey Hepburnnek köszönhetően Az Álom luxuskivitelben egyike lett a világ leghíresebb filmjeinek, aminek egyes képeit még azok is ismerik, akik esetleg nem látták még a filmet. A színésznő és kiegészítői olyannyira népszerűek lettek, hogy nélkülük nem biztos, hogy ma már sokan emlékeznének erre a romantikus komédiára. Mindazonáltal az Álom luxuskivitelben egy bájos és erős atmoszférával rendelkező korszakos darab, amit Audrey Hepburn tett halhatatlanná a maga természetesen bájos, elbűvölő stílusával és játékával.
Érdekességek
- A regényben Holly nagyon felszabadult fiatal nő, akinek egyszer még egy másik nővel is van egy kis kalandja. A film producerei azonban úgy gondolták, ez az imidzs nem illene Audrey Hepburnhöz, így ezeket a részeket végül kihagyták.
- Shirley MacLaine és Kim Novak neve is felmerült Holly szerepére. Később mindketten úgy nyilatkoztak, hogy már bánják, hogy akkor nemet mondtak.
- Audrey Hepburn 750 ezer dollárt kapott Holly szerepének eljátszásáért, s ezzel Elizabeth Taylor után a korszak második legjobban fizetett színésznője lett.
- A rendező Steve McQueent szerette volna Paul szerepére, ám az akkoriban még feltörekvő színészt szerződés kötötte az egyik csatornához. Ekkor került szóba Tony Curtis neve, és bár a színészt nagyon érdekelte a szerep, a producereket annál kevésbé ejtette ámulatba a színész lelkesedése.
- A 20. századi amerikai filmművészet egyik leghíresebb pillanatképe a szipkázó Hollyt ábrázoló reklámfotó.
- Az 1837-ben alapított Tiffany & Co. több mint 100 éves fennállása óta először, kizárólag a film kedvéért nyitott ki vasárnap. 40 fegyveres őr őrizte az ékszereket a földön fekve a képkockák rögzítésekor, hogy egy jelentben sem látszódjanak még véletlenül se.
- Audrey Hepburn nem szerette ha nézik munka közben, ám a híres nyitójelenet forgatásánál több ezer bámészkodó gyült össze, így a színésznő sorra elrontotta a jeleneteit. Ezzel annyira felidegesítette Franz Planer operatőrt, hogy az véletlenül megérintett egy magasfeszültségű kábelt, és áramütés érte. Hepburn annyira restellte a dolgot, hogy összeszedte magát, s végül tökéletesen felvették a jelenetet.
- Audrey Hepburn mára ikonikussá vált fekete ruháját (amit Givenchy tervezett) 467.200 fontért árverezték el 2006-ban. A filmes relikviák közül ez a második legdrágábban értékesített emléktárgy: az első helyezett az Elfújta a szél (1939) című film Oscar szobrocskája.
- Az Álom luxuskivitelben nemcsak az öltözködésben teremtett divatot, hanem a kisállat kereskedésekben a vörös macskák iránt is megnövelte a keresletet.
- A filmben látható kis összejövetel 6 napot vett igénybe a forgatáson. A vendégeket játszó statiszták mind a rendező barátai voltak, igazi pezsgőt ittak, és emellett körülbelül 454 liter üdítő, 60 karton cigaretta, és megszámlálhatatlanul sok virsli, felvágott, chips, mártogatós, és szendvics fogyott.
- Holly a koktélpartiján először egy törülközőben jelenik meg. A film nem ad magyarázatot erre. A partit valójában egy olyan jelenet előzte meg, amelyet a végleges változatból kihagytak. Ebben Holly fürdőt vesz, ám a csengő hangja miatt gyorsan ki kell szállnia a kádból, és magára kell kapnia valamit.
- Capote utálta a stúdió végső döntését és úgy nyilatkozott, hogy az Álom luxuskivetelben a legrosszabb film, amit valaha látott. Egy későbbi, felmerülő remake esetében pedig úgy nyilatkozott, hogy szerinte Tuesday Weld vagy Jodie Foster lenne a legideálisabb választás a női főszerepre.
- Az Audrey Hepburn által előadott Moon River című betétdalt az évtizedek során sztárok tucatjai énekelték el, Henry Mancini zeneszerző szerint azonban egyikőjük előadása sem közelítette meg Audrey-ét.
Vélemény
Bizonyára nem leszek kedvelt a véleményem után, de muszáj azzal kezdenem, hogy az Álom luxuskivitelben az egyike a leginkább túlértékelt alkotásoknak. Ha nem Audrey Hepburn játszotta volna a főszerepet és nem lett volna ekkora hype körülötte a maga idejében, akkor bizton állítom, hogy ma nem lenne ott a filmtörténelem legismertebb alkotásai között. Hogy mégis ott van, annak egyetlen oka van, az pedig nem más, mint a fentebb említett Audrey Hepburn, a legtöbben mind a mai napig ezzel a szerepével azonosítják a színésznőt. A maga korában ugyanis a színésznő ugyanakkora sztár volt, mint napjaink influencerjei és celebjei (mindegy minek hívjuk őket), akiknek a nevével gyakorlatilag bármit el lehet(ett) adni.
Félreértés ne essék, Audrey Hepburn valóban korának egyik ikonja volt, bűbájos, elbűvölő és szerencsére színészileg sem lehet rá semmi panaszunk. A szerep pedig - sokak véleményével ellentétben - szerintem igenis neki lett megírva. Holly ugyanis a maga korában megtestesítette mindazt, amire a nők többsége ekkoriban vágyott: luxus, szépség, függetlenség és Hepburn különleges bája kellett ahhoz, hogy felejthetetlenné tudja tenni Holly karakterét, előadása tele van érzelemmel, bánattal és reménnyel. Azonban a romantikus filmektől kissé eltérően nem feltétlen a romantikus vagy vidám jelenetek uralják a filmet. Valójában egy keserédes drámáról beszélhetünk, még akkor is, ha végül a két főszereplő a végén egymásra talál (ahogy az lenni szokott).
Ezzel szemben a többi szereplő gyakorlatilag teljesen súlytalan, ideértve a férfi főszereplőt, George Peppard-öt is. Nem véletlen, hogy a karrierje nem igazán indult be a filmet követően és a legtöbben mindösze egyetlen szerepére emlékezhetnek tőle, a hazánkban is nagy sikerrel vetített A szupercsapat (The A-Team) című sorozat vezetője, John "Hannibal" Smith ezredesként.
És a végére hagytam a számomra legidegesítőbb és legkínosabb dolgot, ami nem más, mint a Mickey Rooney által játszott Mr. Yunioshi karaktere. Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki kínjában lekaparta az összes bőrt az arcáról, amikor csak feltűnt a filmben. Nem beszélve arról, hogy teljesen felesleges volt szerepeltetni, mert a humorosnak szánt vonal helyett inkább csak kínossá tette az egész filmet. Ha már benne hagyták, akkor találhattak volna egy huszadrangú japán színészt is, hogy legalább hasonlítson egy valódi japán emberre. A rendező védelmében el kell mondjam, hogy Blake Edwards szíve szerint egy valódi japán színésznek adta volna a szerepet, de az akkori hollywoodi szereposztási szisztémában ez a lehetőség komolyabban fel sem merült.
Mindenesetre senki kedvét nem szeretném szegni, ugyanis - ha másért nem is - Audrey Hepburn miatt mindenképp megéri újrázni a filmet. Aki pedig még nem látta, annak azért érdemes megtekinteni, hogy meg tudja cáfolni fenti felvetéseimet és véleményemet. A végső pont pedig kizárólagosan Audreynak köszönhető.
Ítélet: 10/7