Franciaország, Olaszország (Filmsonor, Vera Films, CICC, Fono Roma), 142 perc, ff, kaland

Rendező: Henri-Georges Clouzot

Producer: Raymond Borderie, Henri-Georges Clouzot

Operatőr: Armand Thirard

Forgatókönyv: Henri-Georges Clouzot és Jérome Geromini, Georges Arnaud regénye alapján

Zene: Georges Auric

Szereplők: Yves Montand, Charles Vanel, Folco Lulli, Peter van Eyck, Véra Clouzot, William Tubbs, Darío Moreno, Antonio Centa, Jo Dest, Luis De Lima

 

A Filmről

A dél-amerikai dzsungelben egy amerikai olajvállalat négy embert fogad fel, hogy az egyik távoli olajmezőre juttassanak el egy különösen robbanékony nitroglicerin szállítmányt. Mario (Yves Montand) a szarkasztikus korzikai playboy, aki a barátnője, Linda (Véra Clouzot) iránt is megvetéssel viselkedik. Jo (Charles Vanel), az idősödő ex-gengszter, aki épp akkor érkezett az isten háta mögötti városkába. Bimba (Peter van Eyck), a titokzatos férfi, akinek az apját a nácik gyilkolták meg és korábban három évig dolgozott egy sóbányában. És legvégül, Luigi (Folco Lulli), a vidám természetű fickó, aki már megbarátkozott azzal a tudattal, hogy a tüdejében felhalmozódott cement miatt bármikor véget érhet az élete. A sofőrök két párosra bomlanak és rivalizálás kezdődik közöttük, azonban ha teherautóikat a legkisebb lökés is éri, azonnal felrobbannak és meghalnak.

• 
• 
• 
• 
• 

A félelem bére egy valódi "road movie", melynek végcélja nem is lehet más, mint maga a pokol. Henri-Georges Clouzot kegyetlenül pesszimista filmje már megjelenésekor hatalmas nemzetközi sikert aratott, nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy a rendező a feszültséget jelenetről jelenetre haladva szinte az elviselhetetlenségig fokozza. A film első része teljes egészében azt a célt szolgálja, hogy a néző megfelelően érzékelhesse, milyen ellenséges és taszító környezetben találja magát ez a négy lecsúszott kalandor Dél-Amerika egyik legszegényebb régiójában, ahonnan kitörni szinte lehetetlen, ugyanis nem tudnak annyi pénzt összeszedni, hogy megvegyék a várost elhagyó repülőjegyet.

• 
• 
• 
• 
• 

Az egyik olajmezőn kitörő tűz kiváló alkalmat ad arra, hogy kikerüljenek kilátástalannak tűnő életükből és elvállalják a szinte biztos öngyilkossággal felérő munkát. A dzsungel veszélyes hágójának útjain a két teherautó gyakorlatilag időzített bombaként halad előre, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat. Ez a már szinte elviselhetetlen feszültséggel teli utazás tölti ki az alkotás második felét, melynek a végén már nem ugyanaz az ember száll ki az autóból, mint aki az út elején beszállt.

A félelem bére méltán áll a valaha készült leginkább feszültséggel teli film hírében, egy végtelenül izgalmas kalandfilm erős filozófiai és politikai felhangokkal. Utóbbit testesíti meg a négy különböző származású sofőr az egyre jobban degradálódó kapitalizmus víziójának formájában. Ez a film hozta el Henri-Georges Clouzot számára a nemzetközi hírnevet, alkotásával kiérdemelte a Berlini Filmfesztivál Arany Medve, és a Cannes-i Film Fesztivál Arany Pálma díját, de megkapta a legjobb filmnek járó BAFTA-díjat és a francia kritikusok díját is.

Clouzot klasszikusából 1977-ben William Friedkin készített egy vitatott minőségű amerikai remake-et A félelem ára (Sorcerer) címen Roy Scheider főszereplésével, míg a rendező lányának hozzájárulásával 1996-ban elkészítették a a film színes változatát is.

Érdekességek

- Jean Gabin visszautasította azt a szerepet, amit végül Charles Vanel kapott, mert azt gondolta, hogy a rajongói nem fizetnének azért, hogy gyáva emberként lássák a filmvásznon. 

- Az olajtócsás jelenetnél a két főszereplő valódi olajban mártózott meg. Egy forrás szerint hetekig kezelték őket a forgatás után vérzéses kötőhártya-gyulladással.

- Eredetileg spanyolországi forgatás volt betervezve, de Yves Montand nem volt hajlandó ott forgatni, amíg Franco tábornok diktatúrája irányítja az országot.

- A forgatás során számos probléma merült fel. Las Piedras városkáját kifejezetten erre a forgatásra építették fel Dél-Franciaország egyik elhagyatott részén, ahol a megszokott időjárási viszonyoktól eltérően annyira sok csapadék esett, hogy a járművek megfeneklettek a mocsárban, a daruk pedig összedőltek. Henri-Georges Clouzot eltörte a bokáját, míg a felesége Véra Clouzot megbetegedett. Végül a teljes produkció 50 millió frankkal meghaladta a betervezett költségeket.

Vélemény

Lehet sokaknak furcsának tűnhet, de fiatalkorom egyik kedvencéhez érkeztem el a filmfolyamban, amiről ma is ki merem jelenteni, hogy semmit sem kopott korai dicsfényéből. Henri-Georges Clouzot filmje érett kora ellenére is simán leiskolázza a legtöbb thrillert. A film egyik legnagyobb erénye, hogy a több mint 2 órás időtartamának ellenére is végig képes fenntartani a feszültséget. Nem véletlen, hogy már dicső kamaszkorom során is végig a fotelbe szegezett és a feszültséggel teli út minden egyes percét tűkön ülve ültem végig. A film második felében végig pattanásig feszült a helyzet, hiszen a halál folyamatosan ott lebeg a szereplők feje felett, hogy a lehető legváratlanabb percben csapjon le. A félelem bére lezárásával pedig Clouzot talán nagy kockázatot vállalt, és végig a hatásvadászat peremén egyensúlyozott, végül mégis sikerült méltó befejezést alkotnia.

• 
• 
• 
• 
• 

Yves Montand a francia férfiideál megtestesítője, aki rendkívül sikeres sanzonénekesi karrierje mellett vágott bele a színészetbe, az első és talán legnagyobb sikere mindenképp A félelem bére volt. Kétségtelen, hogy nem mutat kimagasló színészi kvalitásokat Mario szerepében, de keresve sem találtak volna jobbat, hogy eljátssza a cinikus macsó szerepét, aki a Jo-hoz (Charles Vanel) hasonló nagymenő haverra vágyik, és ezért akár a régi jóbarátot is simán dobja, a nőjét pedig igazi cafkaként kezeli. Jo-ról  pedig hamar kiderül, hogy milyen ember is ő valójában, mert amint a tettek mezejére kellene lépni, bizony kiderül, hogy nagyobb volt a szája és az elsők között futamodik meg a nehézségek láttán.

És ha már feljött, mindenképp érdemes megemlíteni a Mario barátnőjét alakító Véra Clouzot nevét, aki a film rendezőjének a felesége. Ugyan nem sok szerepe van a filmben, de az alatt a kevés idő alatt is meg tudja mutatni a szexuális kisugárzását, nem beszélve a férfiak fantáziáját megmozgató, mellvillantós takarítási jelenetéről.

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy csupán egy igazi macsó filmről, egy vérbeli road movie-val dolgunk, szerencsére annál azért sokkal több is, mert filmünk minden más alkotásnál hitelesebb képet fest az emberi jellemről. Arról, hogy a folyamatos félelem és nyomás alatt mindenki leveti hétköznapi maszkját, és legbensőbb valójuk kerül a felszínre. A félelem bére egy minden kétséget kizáróan időtálló, megunhatatlan mestermű, mely egy szimpla sikeres szórakoztató moziból mára már valóságos kultuszfilmmé nőtte ki magát. Sok mai filmkészítő példát vehetne az alkotókról, hogyan is kell mesteri módon fokozni az izgalmakat vagy csak szimplán hogyan kell igazán jó filmet készíteni.

https://www.youtube.com/watch?v=ctmlo3LAemI

Ítélet: 10/9