USA (Orion, Hemdale), 120 perc, színes, háborús dráma

A Filmről

A vietnami háborúban az újonc Chris Taylor (Charlie Sheen) eleinte még azon töpreng, vajon képes lesz-e egyáltalán életben maradni a pokoli dzsungelben. Fokozatosan azonban hozzászokik a körülményekhez és hamarosan már azt is érzi, hogy a szakasza két táborra szakadt. Az egyiket a gonosz és harcedzett Barnes törzsőrmester (Tom Berenger) vezeti, aki csak a totális háborúban hisz, míg a másik oldalon a tiszta lelkű veterán, Elias őrmester (Willem Dafoe) áll, aki ezzel szemben a megértésben és az emberségben gondolkodik. 

Hét évvel az Apokalipszis most bemutatása után az első komoly vietnami háborús film, A szakasz újra visszahozta Hollywood látókörébe a háborút. A film szinte letaglózza a nézőt a látvánnyal, a hangokkal, az esztelen öldökléssel és a brutalitással. A jeleneteket minden lehetséges nézőpontból elkészítették, ezáltal a néző sosem tudhatja, honnan érkezik majd a következő támadás. Ez adja a mű feszült, vibráló hangulatát, mintha tényleg ott lennénk és a helyszínen élnénk át a borzalmakat. Ezt mintegy ellensúlyozandó, Stone filmjét egy visszatérő dallamtól eltekintve, – Samuel Barber melankolikus Adagio vonósokra c. művéből egy részlet – teljesen megfosztotta a zenei aláfestéstől, ezzel is növelve a dzsungel viszontagságai között szenvedő katonák kiszolgáltatottságát. Oliver Stone kultikus alkotása jóval túlmutat a hagyományos megfogalmazáson: a Vietkongok csupán a kisebbik problémát jelentik, ennél sokkal súlyosabb gond a bennünk lakó fenevad, amely bármire képes az ösztönös, állati túlélésért.

A szakasz félig-meddig önéletrajzi alkotás, a történet pedig csak még reálisabbá válik azáltal, hogy Oliver Stone saját vietnami emlékeit is beleszőtte. 1967-ben önként lépett be a hadseregbe, hogy Vietnamban harcolhasson. Egy évvel később le is szerelt, de az az egy esztendő alaposan átformálta gondolkodásmódját. Rögtön el is kezdte írni a jegyzeteket, amelyek az 1976-ra elkészült forgatókönyv alapjául szolgáltak. Ezután tíz évig előszobázott a stúdiófőnököknél, de hiába: senki nem akarta elkészíteni a filmet. Végül 1986-ban a Hemdale Film látott annyi fantáziát a dologban, hogy beleöljön 6 millió dollárt, amely már akkor is nevetségesen kis összegnek számított. A végeredmény egy kegyetlen, megrázó kép a vietnami háborúról egy fiatal katona szemével, amely máig is az egyik legerőteljesebb háborús film és az író-rendező legsikerültebb alkotása. Ezzel kezdődött Stone ún. "Vietnam-trilógiája", amelyet előbb a Született július 4-én (Born on the Fourth of July, 1989), majd az Ég és föld (Heaven and Earth, 1993) követett.

A forgatás megkezdése előtt a színészek egy 14 napos kemény kiképzésen is részt vettek A szakasz katonai tanácsadójának, Dale Dye-nak a vezetésével, ahol úgy bántak velük, mint az igazi katonákkal. Ennek során rövidre nyírták a hajukat, csak a seregnél szokásos fejadagokat kapták étkezéskor, nem engedték őket zuhanyozni, a Fülöp-szigeteki dzsungelben kellett aludniuk, és még felváltva őrségbe is kellett menniük minden éjjel. Az amerikai Védelmi Minisztérium nem volt hajlandó együttműködni a stábbal, így a szükséges harcászati felszereléseket a forgatások helyszínéül szolgáló Fülöp-szigetek Fegyveres Erőitől szerezték be a filmesek. A film nem lett túl népszerű a másik oldal szemében sem, hiszen a vietnami figurák ábrázolása miatt betiltották Vietnamban és Malajziában is.

A filmet magát mindössze 54 nap alatt forgatták le a Fülöp-szigeteken, meglehetősen alacsony költségvetéssel, de világszerte mintegy 127,5 millió dollárt termelt. Emellett az Oscar-díj átadón is tarolt: nyolc Oscar-díjra is jelölték, a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb hang és a legjobb vágás kategóriában el is nyerte a híres szobrocskát, Stone pedig egycsapásra az elitben találta magát, minden stúdió megnyitotta előtte kapuit és a pénztárcáját. Sok helyen lehet arról olvasni, hogy az amerikai társadalom még a mai napig nem heverte ki Vietnam traumáját, ez is lehet az oka, hogy a mai napig készülnek ezzel foglalkozó filmek, melyek ha csak részben is, de Oliver Stone mozijának köpönyegéből bújnak elő. A szakasz bemutatása óta példaként lebeg mindazok szeme előtt, akik emberközeli és reális képet akarnak kapni az amerikaiak szempontjából erről a véres és idegeket próbáló háborúról.

Érdekességek

- Oliver Stone már 1971-ben megírta A szakasz forgatókönyvének első verzióját, amit elküldött a Doors énekesének, Jim Morrisonnak, mert azt akarta, hogy ő játssza el Chris szerepét. A script ott is volt Morrisonnál, amikor holtan találták Párizsban. Nem tudni, elvállalta volna-e a szerepet, ha életben marad, a dolog mindenesetre nagy hatással lehetett a rendezőre, hiszen 1991-ben megrendezte a The Doors című filmet.

- Chris Taylor közlegény szerepére több név is felmerült, köztük Johnny Depp, akit Oliver Stone túl fiatalnak talált a főszerepre, de helyette neki adta Lerner szerepét. Először Charlie Sheen jelentkezését is visszautasították, hasonló megfontolás miatt, és helyette a bátyjának, Emilio Esteveznek ajánlották fel. Rajtuk kívül még Keanu Reeves, John Cusack és Kyle MacLachlan neve is felmerült, ők azonban mind visszautasították az ajánlatot.

- Barnes őrmester szerepére a rendező Mickey Rourke-ot szerette volna, de Kevin Costnernek is felajánlották. Elias őrmerster szerepére pedig Nick Nolte, Val Kilmer, Denzel Washington és Jeff Bridges is esélyes volt.

- A fiatal Ben Stiller is elment a szereplőválogatásra, de amikor Oliver Stone rendező meglátta, azonnal elküldte, anélkül, hogy meghallgatta volna. Sokak szerint a Trópusi vihart (Tropic Thunder, 2008) is részben azért készítette, hogy bemutasson a rendezőnek.

- Dale Dye katonai tanácsadó (aki a filmben is feltűnik egy rövidke szerep erejéig) szemtanúja volt annak, ahogy az egyik jelenet forgatása során Stone poszttraumás stressz szindrómája miatt kisebb rohamot kapott.

- A végső összecsapás, amikor az észak-vietnámi egység lerohanja az amerikai bázist, egy olyan csata újrajátszása, amit nem Oliver Stone, hanem Dale Dye élt át, aki a 3. tengerészgyalogos hadosztály második zászlóaljánál szolgált a háború alatt.

- Amikor Chris megment egy fiatal vietnámi lányt az őt megerőszakolni akaró bajtársaitól, a saját élményeiből merítette, amikor közbe kellett lépnie, mert egységének több katonája is molesztálni kezdett egy lányt az egyik megszállt faluban.

- Az egyik jelenet felvételekor a Kinget alakító Keith David megmentette Charlie Sheen életét. Történt ugyanis, hogy egy nyitott ajtajú szállító helikopterben forgattak, és a jármű túl élesen dőlt be, emiatt Sheen majdnem kiesett az ajtaján – David volt az, aki megragadta, és visszahúzta.

- Tom Berenger élethű sebhelyét minden nap három óráig tartott felvinnie a sminkes csapatnak. A forgatás vége felé azonban annyira belejöttek a dologba, hogy már csak másfél órás munka volt rögzíteni a műsebet – amelynek a viselése egyébként olyan fájdalmas volt a színész számára, hogy csak azokon a forgatási napokon rakták fel rá, amikor tényleg szükséges volt.

- A film azon jelenetében, amikor a latrinákat tisztítják, a háttérből hallható a „Jó reggelt, Vietnam!” köszöntés, az igazi Adrian Cronauer szájából. A legendás katonai rádiós műsorvezetőről készült film egy évvel A szakasz premierje után, 1987-ben mutatkozott be az amerikai mozikban.

- A filmben egyszer egy szereplőt figyelmeztetnek, hogy ne igyon folyóból, mert maláriát kaphat – ami egyébként rovarcsípéssel terjed. Nem mindenki figyelt erre oda, a forgatás alatt Willem Dafoe annyira megszomjazott, hogy a folyóból ivott vizet, nem tudván, hogy egy döglött disznó volt a folyóban nem sokkal lejjebb. 24 óráig volt beteg a meggondolatlan cselekedetének köszönhetően.

- A filmet javarészt időrendi sorrendben vették fel, ami azt jelentette, hogy ha egy szereplőt megöltek a filmben, az adott színész hazautazhatott. Az érzés, amit Charlie Sheenen a záró jelenetben a helikopteren ülve látszik, nagyon is valós volt, hiszen tudta, hogy végre hazamegy. Állítólag hazaérve a repülőről lelépve megcsókolta a földet, annyira megviselte a forgatás.

Vélemény

Figyelem, nyomokban tartalomleírást tartalmazhat!

Minden háború értelmetlen a maga nemében, a vietnámi háború azonban szerintem a világ egyik legértelmetlenebb háborúja volt, főként az amerikaiak szempontjából. Értem én, hogy hidegháború, meg mutassuk meg a világnak, hogy ki a főnök, de hogy több százezer fiatal elmenjen egy olyan országba, amiről legtöbbjük azt sem tudja, valójában hol található, majd meghaljon csupán azért, mert bedőlt a háborús propagandának, az végképp érthetetlen. A filmipar mindenesetre igencsak jól járt a háborúval, ugyanis sorra készültek a témát valamilyen formában feldolgozó alkotások. Ebbe a sorba illik bele Oliver Stone filmje is, amely az Apokalipszis most mellett egyértelműen az egyik legjobban sikerült vietnámi háborús film, amely nemcsak a háborút és annak értelmetlenségét, hanem az abban résztvevő katonák lelkében végbemenő drámát is kitűnően prezentálja. Azt a folyamatot, melynek végére legtöbben már nem voltak mások, mint szánalmas emberi roncsok, akik testileg és lelkileg is elhasználódtak. 

Hogy miért mondom azt, hogy a vietnámi háború volt az egyik legértelmetlenebb háború? Az amerikai vezetés egész egyszerűen úgy döntött, hogy a propaganda minden egyes eszközét bevetve egy koholt ellenségképet kreál az amerikai népnek, melynek következtében sokan elveszítették realitásérzéküket, kilátástalan társadalmi helyzetükből egyetlen menekülési lehetőségként csatlakoztak a sereghez, majd a frontra érve szörnyűnél szörnyűbb kegyetlenkedéseket követtek el a vietnámi lakossággal szemben. A leginkább megdöbbentő pedig az volt az egészben, hogy ezek az emberek nem érezték át tettük súlyosságát, hanem később azzal védekeztek, hogy ők nem tettek mást, mint a hazájukat szolgálták. A kormány pedig természetes módon nem vállalta a felelősséget a megtévesztésért, egyedül csak a katonákra ruházta át a háborús bűnöket. A háború befejezése után azok, akik Vietnámban harcoltak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak visszailleszkedni a társadalomba. Egy újfajta helyzetben találták magukat: nemkívánatos személlyé váltak, és sokan gyilkosnak nevezték őket. Mindezek alapján törvényszerű volt, hogy a vietnámi háború utóéletét is számos alkotás feldolgozta, példának okáért a Született július 4-én, A szarvasvadász (1978), vagy épp a Hazatérés (1978), csak hogy a legfontosabbakat említsem. 

A film hivatalos plakátján látható képpel, amely egyébként a film egyik legemlékezetesebb jelenetét ábrázolja, már bizonyára sokan találkoztak. A legfelkavaróbb jelenet azonban nem ez, hanem mikor Barnes törzsőrmester egy vietnámi falura támad és a civil lakosság ellen fordul. Pisztolyát egy kislány fejéhez szorítja, miközben kegyetlenségét csak tétlenül nézik katonái. Az egyetlen ember aki fellép ez ellen az nem más, mint a híressé vált plakáton szereplő Elias őrmester. A két egymásnak feszülő vezető szerepében az élete legjobb alakítását nyújtó, a későbbiekben már leginkább másodvonalas szerepekben feltűnő Tom Berenger és az egyik legjobb karakterszínész, Willem Dafoe látható. A legnagyobb nyertesek azonban nem ők, hanem a fiatal Chris Taylort játszó Charlie Sheen, aki ezzel a szerepével egyértelműen megváltotta jegyét az A-listás sztárok közé. Oliver Stone felfedezettje a későbbiekben olyan filmekben játszhatott, mint Stone későbbi remekműve, a Tőzsdecápák (Wall Street, 1987), A nagy csapat (Major League, 1989) és a Nagy durranás-filmek. Kár érte, hogy a későbbiekben már inkább nem éppen makulátlan magánélete és botrányai miatt a bulvársajtó egyik kedvenc témájává vált. A '90-es évek végén kábítószer- és alkoholfüggősége, 2015-ben pedig HIV-fertőzöttsége nyilvánosságra hozatalával került a címlapokra. (Ja, és persze Johnny Depp is feltűnik egy kisebb szerepben)

A szakasz egy alapmű mindazok számára, akik emberközeli és reális képet akarnak kapni a Vietnámban 20 éven át tartó teljesen értelmetlen háborúról. Továbbá minden háborús filmet kedvelő mozirajongó listáján is megtalálható a film, de azok se hagyják ki, akik kedvelik a jó filmeket, mert Oliver Stone filmje valóban egy erős alkotás, melyet az elnyert díjak is egyértelműen alátámasztanak.

https://videa.hu/videok/film-animacio/szakasz-drama-haborus-Q9FYcbE36pFTh308

Ítélet: 10/8