2021. feb 03.

HU7. Ludas Matyi (1950) / (1977)

írta: mindennapra1film
HU7. Ludas Matyi (1950) / (1977)

ludas_matyi1.jpgMagyarország (MAFILM), 101 perc, Gevacolor, vígjáték

Producer: Szinetár György

Rendező: Nádasdy Kálmán, Ranódy László

Operatőr: Hegyi Barnabás

Forgatókönyv: Szinetár György, Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján

Zene: Szabó Ferenc

Szereplők: Soós Imre, Solthy György, Horváth Teri, Rajczy Lajos, Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Görbe János, Pártos Erzsi, Bozóky István, Somlay Artúr, Orbán Viola

 

A Filmről

Nádasdy Kálmán és Ranódy László alkotása Fazekas Mihály azonos című elbeszélő költeményének adaptációja – és egyben az első teljes egészében színes magyar film. Ugyan a színes technikát korábban már Radványi Géza is kipróbálta 1941-ben A beszélő köntös című filmjében (a fekete-fehérben forgatott filmnek akkoriban három színes betétje is készült), de az első teljes mértékben színes film a Ludas Matyi* volt.

Háromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza!

Emígyen hangzik a film egyik legismertebb és legikonikusabb fenti mondata. A Ludas Matyi cselekményét úgy gondolom senkinek nem kell bemutatni, hiszen minden fiatal és öreg ismeri a libapásztor fiú és a gőgös Döbrögi történetét. Matyi (Soós Imre) elmegy a döbrögi vásárba, hogy eladja a ludait, de a dézsmát szedő földesúr elkobozza őket, és még deresre is húzza a parasztfiút, amiért az ki mer állni az igazáért. Ludas Matyi megfogadja, hogy háromszor adja vissza a büntetést Döbröginek (Solthy György), kalandos küldetésében pedig segítői is akadnak: Gergely (Görbe János), az igazságszerető hajdú és Piros (Horváth Teri), Matyi szerelmének a személyében.

c729837e0be81c9a8370ad3d9a452037.jpg

A Ludas Matyi már a II. világháború és a kommunista hatalomátvétel után készült, így átmenetet képez a negyvenes évek művészi igényű neorealista filmjei (Valahol Európában, Ének a búzamezőkről vagy a Talpalatnyi föld) és az ötvenes évek propaganda célú filmjei között. A kultúrpolitika vezetői az államosított filmgyárat is a kommunista ideológia terjesztésére használták, így a forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott az alapművön. Az új magyar film büszkeségének szánt alkotáshoz olyan főhőst kerestek, aki a szegény emberek igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra, így esett a párt filmpolitikai bizottságának választása végül Fazekas Mihály Lúdas Matyijára*.

757.jpg

A címszereplőt már nem csupán csínytevő igazságosztóként ábrázolja a film, ahogy azt korábban Fazekas Mihály tette, hanem forradalmi lelkületű fiatalként, aki mintegy a francia forradalom örököseként, egy egész elnyomott osztály élharcosaként áll elénk. Ezzel szemben a gazdag földesurakat jelképező Döbrögit és családját gúnyosan kifigurázzák: Döbrögi egy gőgös, önkényeskedő földesúr, a lánya (Ruttkai Éva) pedig elviselhetetlenül hisztérikus és felszínes, akinek házasságát kizárólag anyagi érdekek vezérelik. A Ludas Matyi mégis távol áll az ötvenes évek sematikus filmjeitől, mert a kalandok, a vígjátéki betétek, valamint Soós Imre alakítása elvonják a figyelmet a történetbe oltott ideológiától, és inkább az örök érvényű, népmesei jellegét domborítják ki.

A film főszereplőjének eredetileg Gábor Miklóst képzelték el, de túl intellektuálisnak találták a szerepre, így Nádasdy végül főiskolai tanítványát, az alföldi parasztgyerek Soós Imrét választotta, a női főszereplő, Horváth Teri javaslatára - ők egyébként mindketten nemcsak tehetségesek voltak, hanem szegényparaszti családból is származtak, ezáltal talán hitelesebbek is tudtak lenni a szerepükben. A filmben feltűnnek még a magyar színjátszás olyan nagyságai, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János vagy éppen Kiss Manyi

A magyar filmgyártás addigi történetében példátlanul nagyszabású alkotásban mintegy 1200 falusi statiszta vett részt. A forgatás külső helyszíneken, korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával folyt. A legnagyobb kihívást a viszonylag ismeretlen színes technika jelentette: a napfényben is nagyon erős világítást kellett alkalmazni, az árnyékban pedig szinte korrigálhatatlanul viselkedett a nyersanyag. Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak tűnt, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák pedig elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez több ezer szűrőt használtak és a látványt kellett a nyersanyag adottságaihoz alkalmazni. A film fő forgatási helyszíne Dabas volt, ahol a történeti hűség kedvéért még a villanypóznákat is leszerelték, a cseréptetős házakat pedig zsúpszalmával fedték le.

ludas-matyi-e1582788863709-1024x576.jpg

A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 millió forintos költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát szoftverrel nem is lehetett kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni és a hangokat is helyreállították. Az újjászületett alkotás bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által összeállított legjobb 53 magyar film közé.

Az eredeti film elsöprő siker volt a maga idejében, ha az 1961-es felújított változat nézettségi adatait is beleszámoljuk, több mint ötmillióan látták moziban. A film sikerét az is jól mutatja, hogy az első változat óta számos feldolgozás látott napvilágot, melyek közül a legnépszerűbb az 1977-es Dargay Attila nevéhez fűződő rajzfilm. További sikernek tudható be, hogy Nádasdy Kálmán rendező és Hegyi Barnabás operatőr Kossuth-díjat kapott munkájáért, Soós Imrét pedig 1951-ben alakításáért kitüntették a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Érdekességek

- Ludas Matyi ingét a többi ruhától eltérően nem kölcsönözték vagy varrodában készíttették el, hanem a szó szoros értelmében „levették” egy helyi parasztemberről. 

- Soós Imrét a deresen valóban eltángálták, és nem csak megjátszották a botozást. Olyannyira, hogy utána napokig alig bírt ülni.

- A forgatás alatt számos nehézségen kellett úrrá lenni, például a libacsapat csak gazdasszonyának hangjára hallgatott, ezért neki mindvégig ott kellett lennie a forgatás alatt. 

- Bármilyen furcsán is hangzik, de a film Kínában is nagy sikert aratott és az interneten a mai napig fellelhető a film kínai szinkronos változata.

Vélemény

Néhányan biztosan nagyot néztek, amikor a bevezetőben azt írtam, hogy ez volt az első színes magyar film, hiszen a velem egykorúak, mint ahogyan én is, bizonyára fekete-fehérben látták a filmet (mesét) gyermekkorukban és úgy gondolják, hogy csak a technika vívmányának köszönhetően színezték ki a történetet a jelenkor nézői számára. Holott ez nem igaz, valójában a film bizony már eredetileg is színesben készült, csak az idős vasfoga a szó szoros értelmében megrágta. A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat nem véletlenül csak egy év garanciát vállalt. A negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra is kellett szinkronizálni. Az időközben elhunyt Soós Imre példának okáért Csíkos Gábor hangján szólalt meg.

Van énnekem fegyverem: az igazság... De botom is van hozzá!

A Ludas Matyi egy igazi tanmese, az igazságosztás és a példamutatás filmje, amelyet mindenki számára mintaként próbáltak állítani mind a film készítői, mind az akkori magyar népesség számára. Az egyszeri parasztfiú nem pusztán a becsületét és a méltóságát védi meg Döbrögi uraság háromszori megleckéztetésével, hanem egyúttal követendő példát is mutat mindenkinek. Vannak azonban olyan részei a filmnek - mint amikor  Ludas Matyi bemegy a városba, mert tanulni szeretne - amit egyértelműen azért raktak bele a történetbe, hogy azzal is mintegy mintát mutassanak a magyar alsó réteg, a paraszti életforma számára, nem titkoltan kissé propagandisztikus céllal.

A filmben számos, abban az időben igencsak felkapott színész szerepelt, de mivel mindannyiuk csak kisebb szerepet kapott, így mégsem miattuk maradt meg senki emlékezetében a film. Aki miatt sokaknak lehet a film az egyik kedvence, az nem más, mint a tragikusan fiatalon elhunyt Soós Imre. Azt azért halkan teszem hozzá, hogy véleményem szerint a fiatal színész semmivel sem nyújt nagyobb vagy jobb alakítást, mint bármelyik kollégája. Még azt is megkockáztatom, akár más színész is el tudta volna ugyanezt a szerepet játszani, de az biztos, hogy a későbbi események függvényében határozottan felértékelődött Soós Imre filmbéli alakítása és való igaz, hogy ma már nem tudnánk senki mást elképzelni Ludas Matyiként, csakis őt.

ludas_matyi_2d.jpg

Rögtön leszögezném, hogy semmi bajom az eredeti változattal, de a szívemhez mindig sokkal közelebb állt a Dargay Attila-féle 1977-ben készült rajzfilmváltozat, de még azt is kijelenthetem, hogy manapság a Lúdas Matyi hallatán legtöbbünknek inkább a rajzolt változat ugrik be. Az animációs film ugyan alapvetően a gyerekközönségnek készült, azonban jómagam is minden alkalommal szívesen nézem újra és újra és számos poénjára, valamint (számomra) szállóigévé vált mondatára emlékszem. A Romhányi József bevonásával írt sziporkázó párbeszédeknek köszönhetően ebben a változatban a társadalmi osztályharc és a moralizálás helyett már egyértelműen a humor dominál. Ki ne emlékezne a rajzfilm számos jelenetére vagy ne tudna felidézni bármikor egy aranyköpéssé vált mondatot és természetesen ne felejtkezzünk meg a remek szinkronról sem.

ludasmatyi.JPG

A Lúdas Matyi* volt Dargay Attila első egész estés mozifilmje, amelyet olyan közönségbarát animációs mozifilmek követtek, mint a Vuk (1981), a Szaffi (1985) vagy Az erdő kapitánya (1988). A rajzfilmváltozat egy tökéletesen szórakoztató mese, mely ugyanakkor nem kevés tanító célzatot is tartalmaz, de ellentétben a  filmváltozattal, nem szájbarágós módon, így a fennmaradó időben remekül szórakozunk Döbrögin, az ispánon, és úgy általában mindenen és mindenkin. Alapvetően ez is egyfajta erkölcsi nevelés gyermekeknek hangszerelve, amelyen azonban mi, felnőttek is kiválóan tudunk szórakozni. Hogy a gyerek nézősereg még jobban együtt tudjon érezni a főhőssel és még jobban ellenszenvessé Döbrögi figuráját, már a kezdő képsorokban ellenszenvessé teszi őt azzal, hogy végiggázol az erdőn és kiirt mindent, ami az útjába kerül, legyen az állat vagy virág.

A csillagok szerencsés együttállásának, azaz a kiváló forgatókönyvnek, a remek rendezésnek, valamint a már említett parádés dialógusoknak és a kiváló animátorok együttműködésének köszönhetően született meg Dargay Attila remekműve. Ugyan nem nyert díjakat fesztiválokon (viszont 1977-es bemutatását követően csak a filmszínházakban 2,5 millió nézője volt, ezzel a legnézettebb magyar animációs film lett), azonban már nagyon régen elfoglalta a jól megérdemelt helyét a szívünkben. Az alkotóknak köszönhetően Fazekas Mihály története nemcsak a gyerekek körében aratott hatalmas sikert, hanem a felnőttek körében is igazi klasszikussá érett. Talán nem lett akkora nemzeti érték, mint a Vuk, vagy a Macskafogó, de bármikor szívesen újranézzük, egy igazi megunhatatlan kedvenc.

Ítélet: 10/7 (1950-es verzió) és 10/9 (1977-es verzió)

* A Lúdas Matyi többféle írásmódjának egyike sem helyesírási hiba. Az eredeti műben Fazekas Mihály Lúdas Matyi néven (már a hexameter miatt is, amelyben az alkotás íródott) hivatkozik a szereplőre és ezáltal a műre is. Az 1950-es filmváltozatnak Ludas Matyi a hivatalos címe, míg az 1977-es rajzfilmben ismét hosszú ú-val szerepel a cím: Lúdas Matyi.

Szólj hozzá

magyar animáció klasszikus tanmese színes kötelező mérföldkő alapmű falusi élet Soós Imre Dargay Attila Fazekas Mihály