Magyarország (Magyar Televízió), 66 perc, színes, vígjáték

Beszélték felőlem az emberek, hogy csudagyerek vagyok, meg hogy bár akasztottak vóna föl kétnapos koromba, mer nem lesz belőlem becsületes ember se így, se úgy.

Anyámnak meg egyenesen azt javasolták, hogy tekerje ki a nyakam inkább előbb mint utóbb.

A Filmről

Regős Bendegúz (Olvasztó Imre), az égetni valóan rossz gyerek sokat tudna arról mesélni milyen nehéz az élet a tanyavilágban. Mivel már az anyja (Molnár Piroska) sem bír vele, úgy dönt, hogy elszegődteti a bakter (Koltai Róbert) mellé, hogy őrizze a teheneit. Az új helyen a fiú folyamatosan szenved a lusta bakter, a pénzéhes lókupec (Haumann Péter), de legfőképpen a Büdös Banya (Horváth Teri) miatt. A fiú ezért annyi csínnyel és komiszsággal, amennyivel csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. Csibészségében támogatóra lel a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasában, Koncz bácsiban (Bánhidi László). 

Én mindig is jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem, rossz lett.

Az Indul a bakterház című annak ellenére igazi kultuszfilmmé vált az elmúlt évtizedekben, hogy valójában egy televíziós produkcióról van szó. A film Rideg Sándor 1943-ban megjelent azonos című regényéből készült és ha a rendező, Mihályfy Sándor édesanyja nem unszolja a fiát, hogy készítse el a filmet, akkor lehet el sem készül, ugyanis az asszony igencsak rajongott a bohókás történetért. Ráadásul mintha nem is nagyon bíztak volna abban, hogy ebből valami jó sülhet ki. Amikor 1980 novemberében végre képernyőre került a mindössze 66 perces tévéfilm, az este tíz órás idősávban próbálták elrejteni. Szerencsére nem sikerült, másnapra már a fél ország dőlt a nevetéstől.

Nem vót énnekem semmi sürgős dógom az életembe, mégis annyit futkároztam,hogy ne tovább.

Ez a mi ténsasszonyunk olyan fürge lett a nagy tragédia óta, hogy mindennap körülkergetett az istállón.

Komolyan féltem, hogy beszorít valamelyik sarokba, és szétveri a tudományt a fejemben.

A szerencsés csillagzat alatt született produkció sikere Koltai Róbert szerint Mihályfy személyiségében, a nézők véleménye szerint viszont a jól megválasztott szereplőkben rejlik. Annyi bizonyos, hogy a film a színészetet soha nem tanult Olvasztó Imre játékának köszönhetően válhatott generációk alapvető filmélményévé. A pasaréti válogatón több mint 3000 gyereket hallgattak meg. Mezítláb érkezett meg az akkor 13 éves Olvasztó Imre, aki később eljátszhatta a gyerek főszerepet, Regős Bendegúz karakterét. A rendező arra kérte a válogatón részt vevő gyerekeket, hogy csibészségét bizonyítandó billentse őt valamelyikük fenékbe, és mivel a fiú volt az egyetlen, aki nem hezitált megtenni ezt, rögtön le is szerződtették. A film után még kapott egy-két szerepet, de végül úgy döntött, a színész szakma nem neki való. Sorsa azonban tragikusan ért véget: 2013. július 13-án reggel egy Fót és Csomád közötti erdős részen találták meg felakasztott holttestét. A filmet részben az ócsai falumúzeumban, részben pedig a Szalkszentmárton és Dunavecse közötti Csabony nevű vasútállomásán forgatták, ott állt a filmbéli bakterház.

Anyám az ég szerelmére kért, hogy javuljak meg jószántamból, vagy ha nem, hát így is, úgy is elvisz engem az ördög.

Mondtam anyámnak, hogy amint lehet, rögtön megjavulok. De hát faluhelyen ez se megy olyan gyorsan.

Az alkotás igen hamar kultuszfilmmé vált és minden idők legjobb magyar filmjei között tartják számon és mind a mai napig az egyik legjobb magyar vígjátéknak számít, amelynek sikere a mai napig töretlen. A film azonban nem csak a nézők, hanem a kritikusok tetszését is elnyerte, így például több filmfesztiválon is díjazták, valamint a rendező, Mihályfi Sándor megkapta a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) kulturális szakosztályának tv-kritikusok díját is.

Érdekességek

- Eredetileg Bencze Ferencet választották ki a bakter szerepére, de egy váratlan egészségügyi probléma miatt nem tudta vállalni a forgatást, ezért Koltai Róbertet kérték fel helyette.

- Noha élete legjobb élményeként emlegette a forgatást, Olvasztó Imre két dolgot nem szívelt: utált lovagolni, és fájt neki, amikor megkapta az első pofont filmbéli édesanyjától, Molnár Piroskától. Mellesleg ez egyáltalán nem volt benne az eredeti forgatókönyvben, a rendezőnek viszont annyira tetszett, hogy benne hagyta a kész változatban.

- Csámpás Rozi és a Bakter szalmakazalbeli huncutkodásánál Koltai Róbert nem volt jelen, helyette egy, a bakter csizmáját viselő statiszta hempergett Pécsi Ildikóval. A színésznő később azt nyilatkozta, hogy valójában egyedül volt a kazalban, statisztáról szó sem esett.

- Haumann Péter életét végigkísérte a Patás szerepe: több verekedést is megakadályozott a film kultikus jelenetének felidézésével, és évtizedekig utána szóltak az utcán, hogy „Sanyikám".

- Az utolsó jelenet forgatását kétszer kellett felvenni, mert a Bendegúzt játszó Olvasztó Imre nem merte megdobni a felnőtteket a gombócokkal, ezért másnap vették fel a jelenetet, de a gombócokat az előző napi forgatásról fagyasztva hozták a forgatásra. Az egyik fagyott gombóc telibe is találta Koltai Róbert szemét a filmben is látható módon. 

- Az egyik jelenetet Vecsésen forgatták, egy mocsárban is, ahova a fél település kiözönlött bámészkodni. Olvasztó Imrének le kellett volna vennie a nadrágját a jelenetben, de a tömeg láttán annyira zavarba jött, hogy elindult haza és otthagyta a stábot. Így végül kompromisszumos megoldásként nadrágban ment a vízbe, ahogy a filmben is látható. 

- A bakterházat úgy döntötték össze a végén, hogy köteleket kötöttek a házhoz, aztán traktorokkal széthúzták.

- Sokan nem tudják, de a regénynek megjelent folytatása is, Gyorsul a bakterház címmel. Habár a film közönségsiker volt, és ennek nyomán tervezték, hogy továbbviszik a történetet, végül nem lett második része.

Vélemény

Minden egyes korszaknak megvannak az azóta már kultuszfilmekké vált vígjátékai, ami a maga idejében is hatalmas (sok esetben váratlan) sikert aratott, de még akár évtizedekkel később is szívesen gondolunk vissza rá és szinte bármikor fel tudjuk idézni a leghíresebb szófordulatait, legnagyobb poénjait. Ilyen filmje volt a 30-as éveknek a Hyppolit, a lakáj, az 60-es éveknek A tizedes meg a többiek vagy épp A tanú és egyértelműen ide sorolható mostani filmünk is. Az Indul a bakterháznak ráadásul mindezt úgy sikerült elérnie, hogy nem egy nagyvászonra, hanem egy televízióra készült produkcióról van szó, ami azért nem mindennapi dolog. Nyilvánvaló, hogy a film nem azért került fel a listára, mert filmművészeti szempontból hatalmas jelentőséggel bír, ezzel szemben kultikus jellege megkérdőjelezhetetlen.

Biztos vannak, akik túlzottan alpárinak tartják a film nyelvezetét vagy épp a burleszk szerű jelenetekkel vannak problémáik, de annyi bizonyos, hogy az egyik legviccesebb magyar film, ami valaha is készült. Regős Bendegúz karaktere mára már a magyar filmtörténelem szerves része, míg az őt játszó tragikus sorsú Olvasztó Imre gyakorlatilag összenőtt a szerepével. Nem kétséges, hogy kiváló választásnak bizonyult. Szerencsére a többi színészre sem lehet egyetlen rossz szavunk sem, úgy lubickolnak szerepükben, mintha egész életükben ezt játszották volna. Igazság szerint valójában története sincs a filmnek, de a film ereje nem is abban rejlik, hanem a sajátos nyelvezetében és a remekül eltalált jelenetekben. Én akár hányszor nézem meg a filmet, minden egyes alkalommal jót szórakozom Bendegúzon, a bakteren, a Patáson, Csámpás Rozin vagy épp Buga Jóskán. Az Indul a bakterház megunhatatlan és örök darab.

Nehéz igazából megfejteni a film hatalmas sikerének titkát, de talán abban rejtezhet, hogy az Indul a bakterház az a film, amiről egyszerűen nem tudunk semmi rosszat mondani. Amiből szinte mindenki fel tud idézni legalább egy emlékezetes jelenetet vagy idézetet és ha bármikor feltűnik a televízióban, senki nem fog elkapcsolni onnan és örömmel nézi meg újra már sokadik alkalommal. A mai magyar filmgyártásért felelős személyeknek nem ártana elemezni a film sikerének titkát. Hogyan lehetne minimális költségvetéssel, némi ötlettel, humorral és tehetséges színészekkel napjainkban is hasonló klasszikusokat alkotni. A mostanában készült magyar filmek ugyanis ettől igencsak messzire kerültek és rajtam kívül számos filmrajongó örülne annak, ha valahogy visszatalálnának erre az útra.

https://videa.hu/videok/film-animacio/indul-a-bakterhaz-1979-film-full-teljes-RTyZflQuW2Ua5kjG

Ítélet: 10/9