USA (RKO), 100 perc, ff, kaland-horror

Rendező: Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack

Producer: Merian C. Cooper, Ernest B. Schoedsack, David O. Selznick

Operatőr: Edward Linden, J.O. Taylor, Vernon L. Walker, Kenneth Peach

Forgatókönyv: James Ashmore Creelman, Ruth Rose, Edgar Wallace

Zene: Max Steiner

Szereplők: Fay Wray, Robert Armstrong, Bruce Cabot, Frank Reicher, Sam Hardy, Noble Johnson, James Flavin

 

A Filmről

A sokak által jól ismert történetben a törtető filmes Carl Denham (Robert Armstrong) egy forgatás kedvéért egy távoli, egzotikus szigetre igyekszik, amire elcsalja a felfedezésre váró Ann Darrow (Fay Wray) színésznőt is, akit szó szerint az utcáról szed össze. Denham csak a hajóút során árulja el, hogy valójában a rejtélyes Koponya-szigetre tartanak, ahol a szóbeszéd szerint él egy óriási majom, amit a helyiek istenként tisztelnek. Odaérve aztán a nő szépségét látva a helyi törzs úgy dönt, felajánlja Kongnak a fiatal színésznőt, aminek eredménye a filmtörténelem egyik legkülönösebb szerelmi románca. Hosszas kalandok után végül a szereplők New York városában kötnek ki, ahol Kong elszabadul, és a legendás jelenetben az Empire State Building tetején megvívja utolsó harcát a repülőkkel, majd a halálba zuhan. 

• 
• 
• 

Merian C. Cooper első ötlete a film kapcsán egy óriási majom volt a világ legmagasabb épületén, ami repülőgépekkel harcol. Cooper érezte, hogy látomásával megfogta az isten lábát, és az ötlete köré filmet kell építeni, és eme szándékában az sem különösebben zavarta, hogy tervének megvalósítása meghaladta a kor technikai adottságait. Őt azonban ezek az akadályok sosem tántorították el céljaitól, hisz egész életében kereste a kihívást. Az első világháborúban berepülő pilóta volt, majd átnyergelt a dokumentumfilmekre, élete álma volt, hogy felfedezzen egy ősi szörnyet, amely végül sikerült neki. Így lett a filmnek tulajdonképpen ez a látomás a kiindulópontja és innen visszafele építették fel magát a történetet.

Nem nehéz felismerni Carl Denham karakterében a rendező alakját, akinek semmi sem számít, csak hogy összehozza a világ legjobb filmjét, szó szerint bármi áron. Nem érdekli a lány lelke, az óriásmajom sorsa, kizárólag saját maga körül forognak a gondolatai. Kong elköveti azt a végzetes hibát, hogy beleszeret a szép szőke lányba, ami az ő esetében kimerül annyiban, hogy megvédi mindentől, ami fenyegeti a törékeny teremtést (legyen az óriáskígyó, repülő sárkánygyík, vagy T-Rex). 

• 
• 
• 
• 

A lány értelemszerűen nem viszonozza a hatalmas lény érzelmeit, már csak azért sem, mert az ő szíve a hajó első tisztjéért dobog. John Driscoll (Bruce Cabot) kezdetben egyáltalán nem örül, hogy a lány a hajóra kerül, aztán persze megenyhül a szíve, és jöhetne a love story, ha nem lépne közbe King Kong. Fay Wray-t nem véletlenül hívták sikolykirálynőnek, valóban rendkívül lenyűgözően tudott rettegni, ráadásul nemcsak szép volt, hanem tehetséges is. Élete szerepe volt Ann Darrow, soha nem tudta megismételni ezt a sikert, de ezzel is beleírta magát a filmtörténelembe.

• 
• 
• 
• 

A King Kong lett a filmtörténet első óriásszörnyes filmje, ami a stop-motion technika mérföldkövévé vált, és generációk trükkfilmeseit inspirálta. A technika lényege, hogy képkockánként, mozdulatról mozdulatra lefotózzák a figurákat, és az így kapott képeket egymás után fűzve mozgónak látszó jelenetet kapunk. Nagy sok türelem és szakértelem kell ahhoz, hogy a mozgás valóban életszerű legyen. A film nem jöhetett volna létre Willis O’Brien trükkspecialista nélkül, aki már néhány éve az eljárás fejlesztésén és gyakorlati alkalmazásán ügyködött. A technológia arányosan kicsinyített környezetbe helyezett miniatűr bábokkal dolgozott, melyeket minden egyes képkocka felvétele előtt kicsit megmozgatták, hogy a kockák egymás után történő vetítése esetén úgy tűnjön, mintha a modellek mozognának. A színészeket a miniatűr díszletek hátsó falára, vagy eléjük helyezett festett üveglapokra vetítették, szintén képkockánként, hogy az ő mozgásuk is igazodjon a bábokéhoz. A Kong modell kb. 45 cm magas volt, alapját egy olyan acélváz képezte, mely valódi gorillák csontvázához hasonlított. A test műanyag habból és felfújható/leereszthető légzsákokból állt (melyek a szörny légzését szimulálták); testét pedig nyúlszőrrel borítottak. A bábun kívül készült még egy három ember által működtetett, gigantikus fej is a közelikhez, továbbá egy gorillamancs is. Amikor bemutatták a filmet, a nézőtéren  szinte mindenki pánikba esett, mert azt hitték, a valóságot látják. Ez a mai világban a CGI technika mellett már elképzelhetetlen.

• 
• 
• 
• 

A filmnek több folytatása illetve remake-je is készült. Kilenc hónappal a film moziba kerülése után, még 1933-ban elkészült a Kong Fia (The Son of Kong) című folytatás, viszonylag mérsékeltebb sikerrel. Ezután az RKO stúdió a 60-as évek elején eladta a film jogait a japán TOHO stúdiónak, akik két folytatást is készítettek: King Kong vs. Godzilla (1962), illetve King Kong kiszabadul (1967) címmel. 1976-ban a Paramount csinált egy remake-et Jeff Bridges és Jessica Lange főszereplésével (utóbbi ezért az alakításáért Golden Globe-ot kapott), a John Guillermin által rendezett film közepes sikert ért el. 1986-ban ugyanő készített hozzá egy második részt King Kong visszatér (King Kong Lives) címmel Linda Hamiltonnal a főszerepben. 2005-ben egy újabb remake készült, immár a Universal jóvoltából Peter Jackson rendezésben. Ez a film már anyagilag is sikeres volt a stúdió számára, és négy technikai Oscar jelölésből végül három díjat meg is nyert. A filmnek végül 2017-ben elkészült a folytatása is Kong: Koponya-sziget (Skull Island) címmel, de már mérsékeltebb sikerrel.

Érdekességek

- Kong hivatalos magassága a plakátok szerint 15 méter volt. A dzsungelben már inkább csak 6 méter volt, New Yorkban pedig 7 méter.

- Fay Wray azt állította, hogy személy szerint ő ragaszkodott hozzá, hogy a karaktere szőke legyen, és ő maga választotta ki a parókáját a Max Factor boltban, Los Angelesben.

- Merian C. Cooper az első megbeszélések során azt mondta az Ann Darrow karakterét alakító Fay Wray-nek, hogy találkozni fog a "legmagasabb, legsötétebb hajú férfival Hollywoodban". Wray ekkor azt hitte, Cary Granthez lesz szerencséje.

- A film a nyitóhétvégéjén 90.000 dollár bevételt hozott, ami abban az időben minden idők legnagyobb bevételének számított. 

- King Kong üvöltése egy oroszlán és egy tigris hangjából áll,amit összekevertek és visszafelé játszottak le.

- A nagy fal, mely arra szolgált, hogy kordában tartsa az emberevő fenevadat, számos produkcióban bukkant fel: a nagy kaput eredetileg Cecil B. DeMille építette a Királyok királya (1927) című filmjéhez. Ott a templom bejárataként működött, és a King Kongot követően nem sokkal, az Elfújta a szél (1939) forgatása során vált végleg füstté az atlantai jelenet forgatásakor. 

- A King Kong munkacímei között megtalálhatóak voltak többek között: A Szörnyeteg, Kong, A Majom, Király Majom, vagy A világ nyolcadik csodája (mely a végső cím alatt alcímként meg is jelenik) címek. Végül a film producerének ötlete volt a briliáns megoldás, miszerint „Király ez a Kong!”.

- Az eredeti elképzelés szerint a történet még kegyetlenebb volt, ám az 1933 januárjában megtartott tesztvetítés alkalmával a közönség sikoltozott az előadás közben, így finomítani kellett bizonyos részeket. Az egyik ilyen cenzúrázott jelenetben Kong a mélybe taszíttat néhány fehér embert, ahol már egy rakás éhes óriáspók várakozik rájuk. 

- A King Kong egyetlen Oscar-jelölést sem kapott, mert akkoriban még nem létezett a vizuális effekteket honoráló kategória. Ernest B. Schoedsack producer ugyan megkérte az akadémiát, hogy egy különdíjat adjanak csapatának az effektusok elkészítése miatt, kérése azonban süket fülekre talált.

- Ez volt az első olyan hollywoodi film, amihez egy teljes szimfonikus zenekar szolgáltatta a filmzenét.

Vélemény

A King Kong történet azon filmek közé tartozik, melynek a későbbi feldolgozásait jóval hamarabb láttam, mint magát az eredeti alkotást. Ebből kifolyólag már nagyon régen készültem arra, hogy megnézem ezt a legendás alkotást, amelyről mindenki ódákat zeng, mégis aggódtam, hogy vajon a mai CGI világon edzett szememnek tud-e valami újat nyújtani Merian C. Cooper sok évtizeddel ezelőtt készült filmje. Most, hogy láttam, meg kell, hogy mondjam, hogy számomra óriási csalódás volt. Hozzátenném, nekem maga a King Kong történet sem tartozott soha a kedvenceim közé.

• 
• 
• 

Mai szemmel nézve inkább aranyos, kedves mesefilm, mint valami félelmetes horror. A történet alapjában véve a Szépség és a szörnyeteg meséjének nagy formátumú majom verziója, az átváltozós "happy end" nélkül. A végső nagyjelenetben az óriásgorilla a rátámadó repülőkkel hadakozva inkább feláldozza az életét, csak a lánynak baja ne essen. Ez adja a film híres végkicsengését: "A szépség ölte meg a szörnyeteget". Érdekes módon a King Kong feltűnése előtti részek jóval izgalmasabbak, mint amikor a különböző állatok (jelen esetben dinoszauruszok) előtűnnek. Nyilván ennek egyszerű a magyarázata: amíg csak sejtjük, hogy valami félelmetes várható, addig a tudatunk behelyettesít valami tényleg iszonyatosat, majd amikor megkapjuk a - jelen esetben - ma inkább gyurmafilmekbe illő "szörnyeket", addigra már elillan a feszültség.

• 
• 
• 

Kétségtelen, hogy a látvány akkoriban páratlannak számított, ma már azonban finoman szólva is túlhaladottak a trükkök, sőt, én kifejezetten gagyinak is titulálnám. Ugyan egyáltalán nem vagyok a CGI technológia híve, de sajnos ebben az esetben a látvány és a "hitelesség" miatt egyértelműen az újabb változat (2005) mellett teszem le a voksom. A filmet a kalandtörténetek jellegzetes kliséi veszik körül: itt nem tudósok nézegetnek térképeket, hanem fegyveres macsó férfiak indulnak a gyönyörű, ártatlan nő megmentésére egzotikus, járatlan tájakon, szörnyek seregén keresztül, és minden helyzetben elszántan néznek szembe a halállal, ahol persze jut hely a románcnak is.

A film itt megtekinthető felújított, színes változatban is: https://www.dailymotion.com/video/x397njj

Ítélet: 10/5