USA (Universal), 75 perc, ff, horror

Rendező: Tod Browning

Producer: Carl Laemmle Jr., Tod Browning, A. M. Asher

Operatőr: Karl Freund

A Filmről

Egy angol ügyvéd, bizonyos Renfield (Dwight Frye) elutazik a távoli Erdélybe, ahol el kell jutnia Drakula gróf (Lugosi Béla) kastélyába, hogy ott nyélbe üssön egy hatalmas értékű ingatlaneladást a gróffal, ami olyannyira kecsegtető számára, hogy még házigazdája baljóslatú feltételeit is hajlandó elfogadni – teljes titokban kell utaznia, és a helyiek által rettegett Walpurgis-éjjelén, éjfélkor várja egy fogat a Borgói-szorosnál. A gróf pókhálófüggöny mögül lép elő, majd megremeg a vérszomjtól, amikor vendége kenyérszelés közben megvágja az ujját, majd három vámpírnő (Drakula feleségei) ráveti magát a gyanútlan áldozatra. A vacsora során Drakula közli vele, hogy másnap este egy hajóval Londonba fognak utazni.

A hajó néhány héttel később fut be Londonba, a fedélzeten csak halottak, és a megtébolyodott Renfield várják az értetlen rendőröket. Drakula elszabadul a fővárosban, minden kínálkozó alkalommal kielégíti kínzó vérszomját, majd terrorizálni kezdi újdonsült szomszédjait, Dr. Sewardot (Herbert Bunston), a lányát, Minát (Helen Chandler), annak vejét, Jonathan Harkert (David Manners), és barátjukat, Lucyt (Frances Dade). Miután Lucy Drakula hathatós segítségével vérszegénységben leli halálát, Seward régi barátjához, Van Helsinghez (Edward Van Sloan) fordul segítségért, aki felismeri, ellenfelük maga az emberfeletti, időn túli gonosz. Ebben a műben Dracula gróf nem egy megveszekedett szörnyeteg, hanem egy kifinomult nemes, aki áldozatait elcsábítja és becserkészi. A gróf a sármját használva csavarja el hölgy áldozatainak a fejét, mindemellett képes vérbeli arisztokrata módjára viselkedik, miközben lelke mélyén egy szörnyeteg lappang. 

Kevés magyar színész tudhat magának hollywoodi karriert, Lugosi Béla azonban közéjük tartozik, de nagy árat fizetett érte. Drakula szerepe tette híressé, de egy életre skatulyába is zárta, tragikus sors az övé, amely olyannyira összeforrt a vámpír gróf karakterével, olyannyira, hogy utolsó kérése az volt, filmbeli jelmezében temessék el.

Drakula itt egy talpig erőszakmentes, mégis fenyegető alak (komoly magyar akcentussal), akinek a legtöbb mondata a további feldolgozások kihagyhatatlan elemi lesznek ("Én soha nem iszom... bort";"Maga nagyon okos ember ahhoz képest, hogy még egy emberöltőnyit sem élt Mr. Van Helsing";"Hallgassa! Az éjszaka gyermekei!"). 

 https://coub.com/view/c8vlh 

A film operatőre az a Karl Freund volt, aki több német expresszionista filmet fényképezett, mielőtt Hollywoodba ment volna. Egyes pletykák szerint a legtöbb jelenetet is ő rendezte, miután a rendező Tod Browning barátját, Lon Chaney-t gyászolta.

A Drakulát sem kerülhette el a végzet, elkészültek a folytatásai, 1936-ban a Drakula lánya, 1943-ban a Drakula fia látott napvilágot mérsékelt sikerrel, míg az 1945-ös Drakula háza már teljes bukás volt.

Érdekességek

- Az Universal kezdeti terve az volt, hogy egy magas költségvetésű filmet készítenek, amely szigorúan követte volna az eredeti regényt. Az 1929-es tőzsdekrach után azonban úgy döntöttek, hogy nem kockáztatnak és nem invesztálnak sokat a filmbe. Inkább a kevésbé költséges színpadi műhöz igazodtak.

- Eredetileg Lon Chaney (Az Operaház fantomja, 1925) volt a legesélyesebb a címszerepre, ő azonban 1930. augusztus 26-án elhunyt, ekkor kapta meg a szerepet Lugosi Béla. 

- Az erdélyi kastélyra és a Carfax-apátságra épített hatalmas díszletek a forgatás befejezése után is ott maradtak és a Universal Pictures számos más produkciója számára díszletül szolgáltak egy évtizeden keresztül.

- Összesen három színész van a filmben, akik az eredeti Broadway darabban is feltűntek: Lugosi Béla, Edward Van Sloan és Herbert Bunston.

- Nem igaz a pletyka, mely szerint Lugosi Béla nem beszélt angolul, ezért meg kellett tanulni, hogyan kell helyesen kiejteni a filmbéli sorait. 

- Hasonlóan a Frankenstein (1931) című filmhez, a Drakula eredeti verziójában is volt egy epilógus, melyben Edward Van Sloan elmondta, mit lát a néző. Ezt eltávolították az 1936-os verzióból, mára pedig elveszett.

- A filmhez nem használtak filmzenét abból kiindulva, hogy a korabeli közönség nem fogja érteni, miért szól zene a képsorok alatt, mikor arra nincs konkrét magyarázat 

- A filmet is két verzióban készítették el: nappal forgatták az angol nyelvű verziót, éjszaka kicserélődött a stáb - a színészek és a rendező is -, és leforgatták az egészet spanyolul is.

- Lugosi Béla olyannyira akarta Drakula szerepét, hogy abba is belement, hogy mindössze heti 500 dollárt kapjon a héthetes forgatás alatt. Ez az összeg már a film készítésekor is nevetségesen alacsonynak számított.

- Drakula gróf híres, hipnotikus tekintetét úgy hozták létre, hogy Karl Freund operatőr két ceruzalámpával egyszerre világított Lugosi Béla szemeibe.

Vélemény

Bár Lugosi élete szerepét játssza el, sokak szerint mégis a Renfield-et alakító Dwight Frye még jobbat alakít, a túlzó gesztusai és az őrült tekintete hiteles bolonddá teszik. Engem személy szerint ez borzasztóan idegesített, a hangja és a túlzott gesztusai nekem már túljátszottnak tűntek. Sajnos az összes színész (Lugosi Béla mellett talán csak a Dr. Sewardot játszó Herbert Bunston az egyetlen kivétel) nagyon manír és túljátssza a szerepét.

Érdemes eredetiben nézni a filmet, a film számomra legjobb jelenetei az elején találhatóak, vagyis az erdélyi fogadó, ahol minden magyarul van kiírva, és magyarul beszélnek a statiszták, de Lugosi Béla akcentusa sem utolsó élmény. Telitalálat volt a főszerepre, az ő elegáns játékának köszönhető, hogy ma sem merült feledésbe ez a film. Ezzel együtt elsősorban a charmjának, Drakula titokzatos alakjának és a  bravúros kamerabeállításoknak köszönheti alapvetően, hogy ilyen emlékezetes alakítást tudott nyújtani. 

A vizuális effektek (trükkök) viszont rendkívül átlátszóak mai szemmel, egyes momentumai néha inkább viccesek, mint félelmetesek. Megmosolyogtató, hogy látszik, hogy a denevéreket dróton rángatták. Nagyon látszik a filmen, hogy a színdarab alapján lett megrendezve, a helyszínek többsége túlságosan színpadias jellegű, amin még Freund dinamikus, forradalmasító kameramozgásai és beállításai sem képesek túl sokat javítani. De azért ne menjünk el amellett, hogy a díszletek valóban impozánsak: a Drakula-kastély a gótikus ablakaival és a lépcsősoraival pazar látványt nyújtanak.

A film zárása talán kissé elcsépelt, Drakula grófot túl könnyen győzik le és haláláról is csak egy hörgésből értesülünk, amikor átdöfi a karó. Gyakorlatilag egyetlen durva jelenet sem lett megmutatva, mindenhol csak a hangokkal utaltak rá vagy úgy forgatták az adott jelenetet, hogy a véres részek ne látszódjanak. Ebben azért erősen közrejátszott az 1930-tól 1968-ig érvényes amerikai filmcenzúra-szabályzat (Hays-kódex), ami sok film élvezeti értékére rá fogja majd nyomni a bélyeget. A filmet - hibái ellenére - mindenképp ajánlom megtekintésre, ha másért nem is, Lugosi Béláért, aki kis hazánk egyik legismertebb hollywoodi csillaga.

https://videa.hu/videok/film-animacio/drakula-1931-bela-lugosi-r7ImKWabV1Ze0eOo

Ítélet: 10/6