2020. feb 11.

5. Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front) (1930)

írta: mindennapra1film
5. Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front) (1930)

mv5bmzg2mwq4mdetogzlni00mtg0lwiwmjqtywy5ntqwymuzmwnmxkeyxkfqcgdeqxvymzg2mze2ote_v1_sy1000_cr0_0_649_1000_al.jpgUSA (Universal Pictures), 136 perc, ff, háborús

Rendező: Lewis Milestone

Producer: Carl Laemmle Jr.

Operatőr: Arthur Edeson, Karl Freund

Forgatókönyv: George Abbott, Maxwell Anderson és Del Andrews Erich Maria Remarque regénye alapján

Zene: Heinz Roemheld, Sam Perry, David Broekman

Szereplők: Lew Ayres, Louis Wolheim, Slim Summerville, John Wray, Arnold Lucy, Ben Alexander, Walter Rogers

 

A Filmről

Németországban az I. világháború kitörésekor egy csapat diák a soviniszta tanáruk (Arnold Lucy) lelkesítő beszédei és biztatása hatására önként bevonul katonának. A film ennek a hét fiatalnak a történetét meséli el, akik hazafias lelkesedéssel telve állnak be a seregbe. A történet főszereplője Paul Baumer (Lew Ayres), aki mindenki közül a leglelkesebb háborúpárti patrióta. A fiúk abban a hiszemben vonulnak be, hogy a háború hamarosan véget ér és ők mindenki által tisztelt hősökként térhetnek haza.

mv5bmtuzmzewmzqwmf5bml5banbnxkftztgwote3ndq3mte_v1_sy1000_cr0_0_1319_1000_al.jpg

mv5bnjcxzguxndqtntg4mi00zwyylwjmnzqty2uzy2zkogfiywrkxkeyxkfqcgdeqxvyntk5nzq5ng_v1.jpg

A valósággal már akkor szembesülnek, amikor a hatalmával visszaélő Himmelstoss (John Wray), az egykori postás lesz a kiképzőtisztjük. A fiatalok ezután még türelmetlenebbül várják, hogy végre a frontra kerülhessenek, ahol hamarosan kénytelenek megismerkedni a háború valós szörnyűségeivel. A fiatalok közül többen is meghalnak, vagy megsebesülnek, akik pedig életben maradnak, azokon rögtön jelentkeznek a lelki sérülés nyomai. Paul legközelebbi barátja egy idősebb katona, Kat (Louis Wolheim) lesz, aki megmutatja a fiataloknak, hogyan kell élelmet szerezni és akitől minden téren nagyon sokat tanul.

Miután Paul is megsebesül, kórházba kerül, majd pár napra hazatérhet szabadságra. Otthon azonban már nem érzi jól magát, mert az emberek nem értik, hogy milyen és mennyi felesleges szenvedéssel jár egy háború. Paul elmegy volt iskolájába is, ahol tanára még mindig ugyanazokkal a szavakkal lelkesíti a gimnazista fiúkat, mint annak idején őt is, és amikor elmondja őszinte véleményét erről, akkor gyávának titulálják. Még utoljára visszaindul a frontra, mert ott legalább a bajtársai megértik őt, de a háború értelmetlensége miatt kiábrándult Paul végül maga is halálát leli.

mv5bzdzkzgzhzwmtody2ys00nde2ltk5mwqtogq5ztmwnjq0yte0xkeyxkfqcgdeqxvyotg5nziwmdu_v1.jpg

A film négy Oscar-jelöléséből a két legfontosabbat, a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járót is elnyerte. A film hatalmas siker volt, függetlenül attól, hogy talán a történelem egyetlen olyan amerikai filmje, amelyik a németek szempontjából mutat be egy háborút és rokonszenvesnek ábrázolja a német katonákat. A forgatókönyv Erich Maria Remarque német író azonos című pacifista regényéből készült. A kisebb változtatások ellenére a film nagyon hűen adja vissza a regényt és annak háborúellenes üzenetét. Az akkor még mindössze 21 éves Lew Ayrest egy csapásra nemzetközi sztárrá emelte természetes alakítása az iskolásfiú szerepében , akinek minden vágya hazáját szolgálni, de aztán kiábrándítja a háború hiábavalósága és kegyetlensége.

all-quiet-on-the-wester-front-featured.jpg

A hangosfilm hajnalán forgatott mozidarab igazi mérföldkövet jelentett technikai újításaival, látványos csatajeleneteivel, a nacionalizmus és a militarizmus hatásos leleplezésével. A film korának legfejlettebb és legmagasabb szintjén állt, melyre jó példa, hogy voltak olyan jelenetek, melyeket úgy vettek fel, hogy két kamerát az oldaluknál fogva összekötöttek, majd az így kapott eredmény egyikéből vágták össze az amerikai, a másikból pedig a nemzetközi verziót. Az operatőr Arthur Edeson a későbbiekben A máltai sólymot (1941) és a Casablancát (1942) is fényképezte.

A filmnek 1979-ben készült egy televíziós filmváltozata Richard Thomas, Ernest Borgnine, Donald Pleasance és Ian Holm főszereplésével, ami ugyan ekkora sikert nem ért el, de a jobb feldolgozások közé tartozik.

Érdekességek

- A film főszereplőjének (Lew Ayres) a karrierje abszurd módon amiatt tört ketté, mert a II. világháborúban lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres részvételt, így a közönség elfordult tőle.

- Az eredetileg 152 perces filmből kivágtak mintegy húsz percet, hogy így minden ország számára fogyaszthatóvá váljon. A német cenzorok a náci csoportok erőteljes tiltakozása ellenére is engedélyezték a film bemutatását, igaz később aztán mégis betiltották.

- A lövészárokban haldokló francia katonát játszó Raymond Griffith gyermekkorában elvesztette a hangját egy betegség következtében. A némafilm korszak sztárjának számító színésznek így tulajdonképpen a hangosfilmek megjelenése a karrierje végét jelentette.

- Az ikonikus zárójelenetet már a vágási folyamat során rögzítették, amikor a színészek már nem voltak a produkcióban, így a lehanyatló kéz magának a rendezőnek a keze.

- A későbbi két Oscar-díjas rendező, Fred Zinnemann hat hétig dolgozott statisztaként a produkcióban, mielőtt kirúgták volna

Vélemény

Amióta elkezdtem a listán szereplő filmeket megnézni, ez volt az első hangosfilm, aminek térhódítása nem sokkal korábban kezdődött A Dzsesszénekes (1927) című filmmel. A film színészi játékán még azért helyenként érződik a némafilmekre jellemző teatralitás, azonban még azzal együtt is sokkal modernebbnek tűnik, mint a korabeli filmek többsége. A film nagyon hitelesen ábrázolja az I. világháború borzalmait. Számomra meglepő módon sikerült olyan elképesztő vizuális világot teremteni, amire nem is számítottam, hiszen ez egy 1930-as film. Abban az időben, sőt még sok év múlva is kihívást jelentett egy-egy harcjelenet elkészítése, itt azonban nagyon szépen megoldották. Több ezer statisztát is kellett használni, akik a tömegjelenetekben szerepelnek, hiszen hol volt akkor még a technika. Egyetlen dolog volt kicsit furcsa számomra, a csatajelenetek során alkalmazott felgyorsított képsorok alkalmazása. Ezzel próbálták még realisztikusabbá vagy dokumentumfilmszerűvé tenni a jelenetet.

mv5bmjm1mdqzmdi3ov5bml5banbnxkftztgwodk2ndq3mte_v1_sx1271_cr0_0_1271_999_al.jpg

mv5bmje5mti1njixm15bml5banbnxkftztgwnjg2ndq3mte_v1_sy1000_cr0_0_819_1000_al.jpg

A film több morális kérdést is feszeget. Az első és legfontosabb talán a háború szükségességének a kérdése. A filmben a már kiábrándult katonák próbálják megfejteni a háborúk okát, és végül arra jutnak, hogy ezt nem különböző nációk közötti nézeteltérések okozzák, hanem a szemben álló felek politikai vezetői és irányítói, akik ilyenkor meggazdagodhatnak. A film másik fontos témája a háborús propaganda hazugságait mutatja be. Az I. világháborús tudósításokban és híradásokban legtöbbször csak annyit lehetett hallani, hogy a fronton a helyzet változatlan, annak ellenére, hogy minden egyes nap több ezer katona halt meg vagy nyomorodott meg egész életére. Paul otthon is ezzel szembesül, és amikor az iskolájába is ellátogat, hogy szembesítse a fiatalokat a háború realitásával és borzalmával, még gyávának és árulónak is titulálják.

A film következő fontos eleme a patriotizmus és sovinizmus kérdése. A fiatalok gondolkodásmódjára és viselkedésére nagy hatással van a társadalom, legfőképpen tanáruk gondolkodásmódja. Kitűnően példázza a társadalmi elvárásoknak (főleg az apáknak) történő megfelelést egy jelenet a filmben. Egyetlenegy fiú van az osztályban, aki először nem áll fel a társaival együtt, hogy katonának jelentkezzen, de végül ő sem képes ellenállni a többiek nyomásának, így ő is bevonul. Nem véletlen talán az sem, hogy ő lesz az első, aki meghal majd közülük. 

images_9.jpg

Fentiek mellett megjelenik még a filmben a bajtársiasság kérdése is, de az is, hogy a háború hajlamos előhozni az emberekből a rosszabbik énjüket. Utóbbira kitűnő példa Himmelstoss őrmester, aki az olyan kisemberek mintapéldánya, akik roppant mód élvezik a hirtelen jött hatalmat. De említhetném a csizmás jelenetet is, hogy a katona már akkor szemet vet a fronttársa csizmájára, amikor az még meg sem halt, "csak" a lábát vesztette el. A filmben több emlékezetes pillanat is van, mint Paul és a francia katona jelenete, amikor visszamegy egykori iskolájába vagy amikor a kórházban szembesül azzal, hogy miért üresek az ágyak. A zárókép pedig nem véletlen szerepel ott a filmtörténet legemlékezetesebb jelenetei között.

https://archive.org/details/All.Quiet.on.the.Western.Front.1930_201605

Ítélet: 10/8

Szólj hozzá

propaganda sovinizmus patriotizmus háborús film Oscar I. világháború Remarque háborúellenes lövészárkok