Nagy-Britannia (Python Pictures, HandMade Films), 94 perc, Eastmancolor, vígjáték

Rendező: Terry Jones

A Filmről

A Gyalog galopp díszbemutatóján egy újságíró megkérdezte Eric Idle-től, hogy milyen filmet terveznek csinálni következőnek. Hirtelen ötlettől vezérelve a színész úgy felelt, hogy a címe ‘Jézus Krisztus dicsvágya’ lesz. Végül mégsem a Messiásról forgattak filmet, hanem az egyik kortársáról, a Graham Chapman által játszott Brianről, aki egyrészt egy lator és ugyanakkor egy nagyon haszontalan fiú volt. A történet szerint Betlehemben, Jézus születésekor egy másik csecsemő is világra jön a jászolhoz közeli tehénistállóban. Az éppen megérkező napkeleti bölcsek először tévedésből ennek az újszülöttnek hódolnak, ám hamar belátják tévedésüket. A felcseperedő gyermek élete ettől fogva egyetlen hatalmas tévedés. A Terry Jones rendezésében elkészített film első verziója azonban még úgy nézett ki, hogy Brian a 13. apostol, aki folyamatosan lemarad Jézus életének minden fontos pillanatáról, egyebek mellett az utolsó vacsoráról is. A hirtelen ötletből végül megszületett a Monty Python társulatának a Gyalog galopp mellett másik legismertebb filmje, amely végül óriási hatást gyakorolt a filmes és a komédiás társadalomra.

A végül hatalmas világsikert arató Brian élete azonban könnyedén a hamvába halhatott volna, ha nincs George Harrison (egykori Beatles tag) épp akkor induló produkciós cége, a HandMade Films. A Monty Python társulat jó barátja és elkötelezett rajongója a saját pénzéből invesztált egy komolyabb összeget (egészen pontosan 3 millió brit fontot) a forgatási előkészületekbe, miután az EMI Films kihátrált a produkcióból a vallásos téma érzékenysége miatt. Miután megérkezett a pénz, elkezdődhettek a munkálatok. A forgatás Tunéziában történt, azokon a helyeken, ahol Franco Zeffirelli legendás, A názáreti Jézus (Jesus of Nazareth, 1977) című alkotását vették fel. Rengeteg helyi statiszta még játszott is a másik filmben, így a Pythonoknak többször végig kellett hallgatniuk az öregektől, hogy „Mr. Zeffirelli nem így csinálná”. Végül 1979-re elkészült a film, amelyre számtalan teszt várt még: hónapokon át tartott a próbavetítések és vágási munkák végtelen sora, mire a kétórás nyersanyagból megszületett a végleges verzió. Természetesen a kritika sem maradhatott el, a csapat pedig szokásos módon kapott hideget és meleget. A filmes szakemberek java elismerően nyilatkozott az alkotásról, és a film a négymillió dolláros költségei mellett húszmilliót hozott vissza a kasszába. Rengeteg újság és filmes szaklap a mai napig a világ legjobb komédiájának tartja a Brian életét és a vígjátékok és paródiák egyik legnagyobb inspirációs forrásaként említik.

Ugyanakkor a különféle vallási csoportok negatív reakcióira is számítottak az alkotók. A Brian élete egyesek szerint a szervezett vallások kritikája is, amely a képmutatást és vallási fanatikusokat célozza, mások viszont egyenesen szentségtörő alkotásnak tartják, amelyet a cenzúrának be kellene tiltania, a legtöbb vitát ebből kifolyólag a film „istenkáromló” volta okozta. Ami biztos, hogy a film nyíltan gúnyt űz az emberi butaságból, korlátoltságból, befolyásolhatóságból és az 1970-es évek kis baloldali csoportjaiból. A filmben is több szervezet (a „Júdeai Népfront”, a „Júdea Népe Front” és az egy személyből álló „ Júdeai Nemzeti Front”) harcol a rómaiak ellen, de valódi harc helyett inkább csak titkos gyűléseket tartanak, határozatokat hoznak, jegyzőkönyvet vezetnek, vagy épp egymással hadakoznak.

A világhírű zárójelenet, amelyben a megfeszített Brian az élet napos oldaláról énekel a kereszten (az Always Look on the Bright Side of Life az angolszász világ egyik legnagyobb slágerévé vált), Stanley Kubrick Dr. Strangelove-ja óta a legsötétebb vígjátéki befejezésnek számít. A dal maga úgy keletkezett, hogy az egyik forgatási szünetben Eric Idle elkezdett egy dalocskát dúdolni, ami mindenkinek tetszett és hamar úgy döntöttek, hogy tökéletes lesz a film befejezéséhez. Döntésük pedig egyértelműen telitalálat volt.

Érdekességek

- A filmet Nagy-Britanniában néhány városi tanács betiltotta. Ez eléggé céltalan volt, ugyanis aki meg akarta nézni a filmet, egyszerűen olyan helyekre ment, ahol az nem volt betiltva. Írországban nyolc évre, Norvégiában pedig egy évre tiltották be a filmet. Svédországban viszont ez utóbbira reagálva úgy hirdették, hogy „olyan vicces film, hogy Norvégiában be is tiltották!” Olaszországban egészen 1990-ig nem mutatták be.

- Jézus szerepére eredetileg az egykori James Bond-ot, George Lazenbyt akarták megszerezni. A film szlogenje a "George Lazenby IS Jesus Christ" lett volna, ami a "Sean Connery IS James Bond" szlogent parodizálta volna ki.

- Graham Chapman mindennél jobban el akarta játszani a főszerepet. Akkoriban alkoholizmussal küzdött, de annyira elszánt volt, hogy kikúrálta magát olyan mértékben, hogy amikor szükség volt rá, ő volt megbízva az ügyeletes helyszíni orvosként a forgatáson, ugyanis eredeti szakmáját tekintve orvosi képesítéssel bírt.

- A filmet kezdetben amiatt is támadták, ahogy Michael Palin és Graham Chapman két beszédhibás embert ábrázol. Érdekes adalék azonban, hogy a való életben Palin apja is selypített, így már csak ezért sem lehet kijelenteni, hogy bántó jelleggel szerepelt beszédhibás karakter a filmben.

- George Harrison nem csak producerként járult hozzá a kultfilm létrejöttéhez, hanem egy rövidke szerep erejéig is feltűnt benne.

- A filmet Keith Moon-nak, a The Who zenekar dobosának ajánlották az alkotók, aki 1978-ban hunyt el, a film bemutatója előtt. A filmben kapott volna egy kisebb szerepet, ám a forgatás előtt nem sokkal életét vesztette.

- A tunéziai statiszták zöme muszlim volt, és a muszlim nők nem láthattak meztelen férfit a férjükön kívül, így ők ebből a jelenetből végül kimaradtak. A férfiak pedig nem voltak beavatva, így mikor meglátták a ruhátlan férfit, elszaladtak.

- Amikor Michael Palin Poncius Pilátusként parancsokat ad a katonáknak, és azok kinevetik, akkor valóban Palin bohóckodására reagálnak. A statiszták ugyanis csak azt az instrukciót kapták a stábtól, hogy álljanak az oszlopok mellé, és ne nevessenek, de azt nem mondták el nekik, hogy Palin mit fog csinálni a jelenetben.

- A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2006 óta a film tiszteletére Brian-díjjal jutalmazzák azokat a filmeket, amelyek a racionális gondolkozás, demokrácia, az emberi jogok és az emberek közti egyenlőség értékeit képviselik.

- Ahogy a Gyalog galoppból is készült színdarab Spamalot néven, a Brian életének is készült musical verziója. Ezt 2007-ben mutatták be Not the Messiah – He's a Very Naughty Boy címmel. Magyarországon 2015 május 31-én mutatták be, a budapesti Papp László Sportarénában megtartott ünnepélyes premier meglepetésvendége maga az egyik szerző, Eric Idle volt, aki elénekelte az Always Look on the Bright Side of Life című, jól ismert dalt is.

Vélemény

Hogy stílszerű legyek, bátran kijelenthető, hogy a Monty Python alakulat nem ismert se Istent, se embert, ha humorról volt szó. Attól sem riadtak vissza, hogy a vallásból csináljanak viccet, bár azért lássuk be, hogy még tőlük is igen merész húzás volt Jézus történetének kifacsarása, de szerencsére mindezt annyira szellemesen tették, hogy végül nem kövezték meg őket. Aki látta a filmet és kedveli a társulat által képviselt nem mindennapi humort, annak bizonyára nem meglepő, hogy egy felmérés szerint a Brian élete a valaha készült tíz legviccesebb film egyike. Továbbá állandó vita tárgya, hogy vajon ez vagy a Gyalog galopp a jobban sikerült Monty Python-film. Ebben még jómagam sem tudok igazán állást foglalni, de valójában teljesen felesleges is. Mindkét film zseniális a maga nemében és garantált, hogy végigröhögöd az egészet a jobbnál jobb poénok és a számos kultikussá vált aranyköpés hallatán és mindkettőből hosszan tudjuk sorolni a kedvenc jeleneteinket és idézeteinket.

Aki valamiért még sosem látott egyetlen Monty Python filmet vagy geget sem, annak igencsak nagy meglepetést okozhat a film nem mindennapi humora. Hiszen még manapság sem megszokott, hogy valakik ennyire kifigurázzák a dolgokat, mint jelen esetben példának okáért a katolikus vallást és tulajdonképpen a Bibliát (vagy legalábbis az Újtestamentumot) magát. Már 1979-ben is nagyon merész és bátor tett volt, hogy ezt meg merték csinálni a készítők, dacolva a megszokott normákkal és nézetekkel. Kétségtelen, hogy napjainkban már lehetetlen lenne elkészíteni a filmet ebben a mindenre érzékeny, magából kifordult világban. Pont ezért esik jól időről-időre újra elővenni a filmet és önfeledten szórakozni és nagyokat kacagni azon, ahogy a Python fiúk a végtelen repertoárjuk és az irónia segítségével bemutatják az emberi hiszékenységet és képmutatást, illetve kiforgatják a vallási fanatizmust.

Habár feltehetően az angol eredeti is jó, a filmet nekünk kötelező magyar szinkronnal nézni, mert minden mozzanatában tökéletes. A film rajongóinak biztosan van egy-egy olyan kedvenc jelenete (nekem a kövezéses jelenet), amit már kívülről tud idézni és ugyanúgy megvan a maga saját kedvenc karaktere is. Utóbbiakból ugyanis nincs hiány, legyen szó Brian ideggyenge anyjáról, a Júdea Népe Front tagjairól, Poncius Pilátusról és jó barátjáról Fikusz Kukiszról, vagy épp a Júdeai Nemzeti Front Öngyilkos Osztagáról és még sorolhatnám. Ráadásul maga a címszereplő szerintem nem is tartozik az igazán vicces karakterek közé. Egy szónak is száz a vége: a Brian élete egy zseniális alkotás, amit mindig jó megnézni, ha egyszerűen csak egy fergeteges szórakozásra vágyunk és igazán jókat szeretnénk röhögni, hogy arra a másfél órára elfeledjük minden problémánkat.

https://videa.hu/videok/film-animacio/brian-elete-1979-film-animacio-3f1cW6fesqTf0yWQ

Ítélet: 10/10