Nagy-Britannia (Allied Stars, Enigma, Warner Bros.), 124 perc, színes, sportfilm

Rendező: Hugh Hudson

A Filmről

Az I. világháború után játszódó történetben Harold Abrahams (Ben Cross) a zsidó származású futó és Eric Liddell (Ian Charleson), az erősen vallásos skót riválisa kemény harcot vív a nemzet és saját sikereiért. Az 1924-es olimpiára készülve példát mutatnak önfeláldozásból és fair play-ből, miközben megmutatkozik a fizikai teljesítmény minden szépsége. A siker érdekében Harold még cambridge-i mestereit is hajlandó lecserélni egy olyan edzőért, az olasz származású Mussabiniért (Ian Holm), akivel elérheti legnagyobb álmát, az olimpiai bajnoki címet. Liddell azonban egy hatalmas kihívással kerül szembe az olimpián, amikor kiderül, hogy versenyszámát vasárnap rendezik, ő azonban vallási meggyőződése miatt nem hajlandó az Úr napján versenyezni.

A Tűzszekerek az 1924-es párizsi olimpia brit aranyérmes sprintereinek állít örök emléket. Hugh Hudson rendező és Colin Welland forgatókönyvíró célja azonban nem annyira a tényleges önéletrajzok, mint inkább a brit nemzeti büszkeség, a legendák megéneklése volt, így filmjük is inkább fikció, semmint valós történelmi tabló. Mindebből kifolyólag a film valóban fürdik az ódon angol épületeket és festői skót tájakat megörökítő pátoszos képekben, a fenséges himnuszokban és a heroikus lassításokban, miközben az egész filmet áthatja az 1920-as évek kellemes nosztalgiája. Mindezek alapján akár azt is hihetnénk, hogy a Tűzszekerek egy ömlengés, pedig épp ellenkezőleg: rendkívül rétegelt és visszafogott film, amely egyszerre képes megidézni és idézőjelbe rakni, felmagasztosítani és kritizálni a nemzeti öntudatot.

A film legnyilvánvalóbb vizsgálódási pontja persze maga a sport: azaz annak a bemutatása, hogy milyen sok, egymástól sokszor teljesen eltérő motiváció és attitűd húzódhat a versenyzők céljai és teljesítménye mögött. A film két, sporttörténeti fő alakja ugyanis eltérő okokból indul a párizsi olimpián. Eric Liddell a skót presbiteriánus Isten dicsőségére fut, és a teremtővel való mély kapcsolata olyannyira megingathatatlan, hogy még egy olimpiai győzelemért és ezzel a haza dicsőségéért sem hajlandó engedni elveiből és megtagadja, hogy az Úrnak szentelt hetedik napon rajthoz álljon. A filmmel ellentétben a valóságban Liddell már az olimpia előtt több hónappal korábban jelezte, hogy nem fut vasárnap, viszont indult 200 méteren is, ahol bronzérmet szerzett.

Vele szemben az első generációs zsidó bevándorló családból származó Harold Abrahams-t kizárólag a bizonyítási vágy hajtja. Ő az eredményei révén akarja kivívni a háta mögött suttogó angol társadalom és elitje tényleges elfogadását és megbecsülését. Személyében a semmiből feltörő, saját erejéből érvényesülő, falakat ledönteni igyekvő elszánt hős archetípusa köszön vissza, ám fölöttébb ironikus, görbe tükörből visszaverődő megvilágításban. A film tanulsága szerint a tényleges lelki boldogságot hozó, felemelő dicsőséget csak a vallásos indíttatásból futó Liddell élheti meg, Abrahams pedig csak hazatérve indul el igazából, az ő győzelme maga a felismerés, hogy nem az ünneplő tömegre van szüksége (a vonatról is csak akkor száll le, mikor a sokaság már feloszlott).

A híres nyitójelenet egy csapatnyi mezítlábas futóval a tengerparton egy csapásra ismertté tette a görög zeneszerző, Vangelis nevét, akinek szintetizátorra írt zenéje hamarosan a kiváló sportteljesítmény szinonimája lett. A dal (melynek eredeti címe: Titles) annyira összenőtt az olimpiával, hogy a BBC-nek ez volt a szignálja az 1984-es és 1988-as olimpián is, de ez a dal szólt 1996-ban Atlantában is a 100 méteres férfi futószám előtt is. A 2012-es londoni olimpia megnyitóján pedig szimfonikusok játszották el a dalt. Nem mellesleg a zeneszámnak az a valószínűtlen siker is összejött, hogy még az amerikai Billboard-listán is szerepelt és 22 hét után mászott fel egészen a lista első helyére. 

A Tűzszekerek premierje az 1981-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol elnyerte az Ökumenikus Zsűri díját, ahogy díjat kapott alakításáért az Abrahams edzőjét, Sam Mussabinit játszó Ian Holm is. Az angol filmgyártás a 70-es években válságos éveit élte, 1980-ban már alig két tucat filmet gyártott a szigetország, a Tűzszekerek sikere után azonban ez megváltozott. A két angol futó történetét feldolgozó mozi lett az év legsikeresebb alkotása. A legjobb forgatókönyv, a legjobb jelmez és a legjobb filmzene díja mellett a legjobb filmnek járó aranyszobrot is elvitte az Oscar-gáláról, ami akkorra már hosszú ideje nem sikerült Amerikán kívülről érkezett produkciónak. Ezzel pedig legalább akkora nagy dicsőséget szerzett Angliának, mint a két futó az 1924-es olimpián.

Érdekességek

- Amikor Colin Welland befejezte az első szkriptet, a "Futók" címet adta a projektnek. Egy vasárnap este bekapcsolta a BBC vallási zenei sorozatát, ahol épp a "Jeruzsálem" himnusza ment. A kórus az alábbi dalt énekelte: "Hozd a tűz szekerét". Innen eredeztethető a film nem mindennapi címe.

- Abrahams-szel és Liddell-lel ellentétben Lindsay alakja félig-meddig kitalált karakter, akit részben a harmadik párizsi aranyérmesről, a 800 méteren versenyző, de a produkciótól már korán elhatárolódó Douglas Lowe-ről, részben a 1928-as olimpia 400 méteres gátfutó bajnokáról, Lord David Burghley-ről mintáztak. Utóbbi nevéhez fűződik egyébként a film elején látható Trinity College körcsúcs megdöntése, amely dicsőséget az alkotók a feszültség érdekében Abrahamsnek "ítéltek".

- Az 1982-es Oscar-gálán Colin Welland forgatókönyvíró felment a színpadra és a Tűzszekerek forgatókönyvéért járó szobrocskát az azóta sokat hangoztatott „jönnek a britek” („the british are coming”) kijelentés kíséretében emelte a magasba.

Vélemény

„Citius, Altius, Fortius”, azaz „Gyorsabban! Magasabbra! Erősebben!” – szólít fel minket a jól ismert olimpiai jelszó. Ez hajtotta azt a két egymással szöges ellentétben álló brit atlétát is, akik ugyanúgy a tökéletességet keresték önmagukban, csak mindketten más és más módon. Amíg Abrahamsnek a futás a mindene, és úgy érzi, ettől függ az ő elfogadottsága és megítélése, addig Liddellnek a sport csak adottság. Neki ugyanis Isten az első, minden más csak azután következik és amíg ő is kedvét leli futásában, azt kizárólag az Ő dicsőségére teszi. Abrahamsnek a megbecsülés mellett még egy fontos motiváció is ott lebeg végig a szeme előtt, mégpedig vetélytársa legyőzése. Ugyan ez a filmben végül nem sikerült, de kettejük párharca a valóságban nem maradt el. A 200 méteres síkfutásban mindketten döntőbe jutottak, de egyiküknek sem sikerült aranyérmet szereznie. Az már egy másik dolog, hogy a revans végül ott sem sikerült, mert Liddell (11) a harmadik helyen, Abrahams (26) pedig hatodikként ért célba.

Ugyan jómagam sosem űztem semmilyen sportot professzionális szinten, azonban amatőrként jó néhányat kipróbáltam és néhányat most is előszeretettel űzök. Továbbá az olimpiai játékokat már gyermekkorom óta mindig igyekeztem követni, amennyire csak tudtam, így a sport témájú filmek alapvetően közel állnak hozzám. Általánosságban viszont megállapítható, hogy nagyon kevés az igazán jól sikerült sportfilm, szerencsére a Tűzszekerek ebbe a csoportba tartozik, nem véletlen, hogy még a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is sikerült elhoznia a bemutatót követő évben. Ugyan azt nem állítanám a filmről, hogy egy minden szempontból remekműről beszélünk, ezzel szemben inkább egy szerencsés csillagzat alatt létrejött tisztes iparosmunkáról van szó. A legtöbb ember feltehetően nem is sokat hallott magáról a filmről, ha valamilyen információval rendelkezik is róla, az a legtöbbeknél inkább Vangelis filmzenéjéhez köthető, ami lépten-nyomon szembejött velünk és sokan nem is tudják, hogy melyik filmhez köthető.

Sokak számára akár unalmas is lesz a film, ugyanis az események lassacskán csordogálnak benne, mivel magának a két futónak a története valójában nem túlzottan érdekfeszítő. Ennek ellenére engem végig le tudott kötni, köszönhetően annak, hogy a színészi játék valóban kiemelkedő és bár a film végig a giccs határán táncol, szerencsére nem lépi át azt. Míg a legtöbb sport témájú film általában egy-egy embert vagy csapatot helyez a történet középpontjába és egy lehetetlennek tűnő győzelem vagy épp egy hatalmas felemelkedés mentén építi fel a narratívát, addig a Tűzszekerek leginkább két ember esettanulmánya, akik az egyéni céljaik elérése mellett jóval nemesebb célokért szálltak versenybe. Így a történet fő mondanivalója nem is igazán a két futó személyes történetére lett kihegyezve, ők inkább csak az eszközt jelentik arra, hogy olyan általános értékeket mutassanak be, mint a haza iránti elkötelezettség, a keresztényi hitvallás vagy éppen az antiszemitizmus elleni küzdelem. 

https://videa.hu/videok/film-animacio/tuzszekerek-egyben-film-magyarul-vwIgLLJo8EU7g2Mj

Ítélet: 10/8