2024. már 21.

E6. Nevelj hollót! (Cría cuervos) (1976)

írta: mindennapra1film
E6. Nevelj hollót! (Cría cuervos) (1976)

s-l1200.jpgSpanyolország (Quarejeta y Gárate, Elías), 107 perc, Eastmancolor, pszichológiai dráma

Rendező: Carlos Saura

Producer: Elías Querejeta

Operatőr: Teodoro Escamilla

Forgatókönyv: Carlos Saura

Zene: Federico Mompou

Szereplők: Geraldine Chaplin, Ana Torrent, Mónica Randall, Héctor Alterio, Florinda Chico, Conchi Pérez, Maite Sánchez, Josefina Díaz

 

A Filmről

Nevelj hollót, aztán majd kivájja a szemedet!

A nagyváros házai közé beékelt öreg villában él Ana, az elárvult lány (Ana Torrent) testvéreivel (Conchi Pérez és Maite Sánchez) nagynénjével (Monica Randall), magatehetetlen nagyanyjával (Josefina Díaz) és a szolgálóval (Florinda Chico), szinte nyüzsög körülötte a család, ám ő mégis magányos. A nyolc éves lány álomvilágba menekül a valóság elől, ahol hónapokkal azelőtt meghalt anyjánál (Geraldine Chaplin) keres magának menedéket. Édesapja magas beosztású katona (Héctor Alterio), a lány őt tartja vétkesnek édesanyja halálában. Amikor azután az édesapja is meghal, a leánynak teljes mértékben egyedül kel szembenéznie a felnőttek keserű világával.

screenshot_2024-03-02_at_10-23-14_nevelj_hollot_1976.jpg

Carlos Saura stabil középosztálybeli családba született, apja jogász, anyja pedig zongorista volt. Az ő alakja köszön vissza a film neurotikus anyafigurájában, aki szintén felhagy a zenei pályával házassága után. A kis Carlost liberális szellemben nevelték, de a polgárháború kettészakította a családot. Szülei a harcok elől anyai nagymamájánál és nagynénjeinél helyezik biztonságba, akiknek konzervatív nézetei és bigott vallásossága mély nyomot hagynak benne. Életének ezen időszaka is töredékesen felsejlik az alkotásban. A szó szerint Franco haldoklása idején forgatott film - a korszak más spanyolt mozgóképéhez hasonlóan - a fasizmus alatti élet metaforáját bontja ki a hányattatott gyermeki sorson keresztül, ám üdítő érzékenységgel és eleganciával kezeli a témát. A diktatúra névadójának halálát követően, a polgárháború kitörésének 40. évfordulóján mutatták be a filmet. A Nevelj hollót! jelentős nemzeti sikert aratott: Cannes-ban elnyerte a zsűri különdíját, jelölték a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjra.

Nevelj hollót sokak szerint a rendező legjobb munkája, melyben a szimbolikus, metaforikus és szürreális ábrázolásmód is legszebb pillanatait éli. A cselekményben, ahogyan a valóságban is Franco halálával, egy hosszan tartó és állandó állapot ér véget, és valami bizonytalan kezdődik. Saura a szorongás, az egyhangúság és a kétségbeesés érzéseit próbálja feltárni egy kislány lelkét uraló szomorúságon, zavaron, értetlenségen keresztül, ami arra sarkallja őt, hogy megpróbálja kezébe venni az irányítást, igazságot tenni, befolyással lenni a saját sorsának alakulására. Az imádott édesanyja, majd a tekintélyelvet képviselő katonatiszt apa halála új helyzetet teremtenek a kis Ana számára, akinek a képzeletében az anyja még mindig él, vele van a nehéz pillanatokban.

screenshot_2024-03-02_at_10-22-10_nevelj_hollot_1976.jpg
Saura úgy vélte, az ember életének legszörnyűbb része a gyermekkor, amikor félsz, tanácstalan vagy, mások döntenek helyetted – ezt próbálta visszaadni a különféle traumák mozaikjában, ami a kislány szemszögéből nézve emlékek és események áramlásaként jelenik meg. Minden szereplő, a család minden egyes tagja a korabeli középosztály egy-egy jellegzetes karakterét képviseli. A jelen ugyan fullasztó, de az Ana és testvérei által képviselt lehetséges jövőkép még lehet ígéretes. Saura állandó múzsája (és egyben élettársa), Geraldine Chaplin csodálatosan alakítja kettős szerepét: Ana halálos beteg anyját és a felnőtt Anát, aki visszatekint gyerekkorára. Tizenkét évig minden filmjének Chaplin volt a hősnője, s nagyon sokat köszönhet neki. A vékony, csontos arcú, olykor taszítva vonzó színésznő sokáig meghatározta korai filmjeinek világát és hangulatát. 

screenshot_2024-03-02_at_10-25-21_nevelj_hollot_1976.jpg

screenshot_2024-03-02_at_10-28-27_nevelj_hollot_1976.jpg

Saura, a spanyol mozi történetének egyik megalapozójaként ismert rendező, Luis Buñuel tanítványa volt, munkássága filmes alkotók generációira volt hatással. Pályafutása fotográfusként indult, az ötvenes években az országot járva fényképeken dokumentálta a spanyol polgárháború nyomait, korai filmjeiben is a Franco-diktatúra korszaka és témája köszön vissza. A Franco-korszak egyetlen európai színvonalú rendezőnek nyújtott szereplési lehetőséget, ismerte el és engedte fesztiválokra: Carlos Saura. A nyolcvanas években érdeklődése a zenés filmek felé fordult, és egészen újszerű megközelítéssel olyan táncdrámákat vitt vászonra, mint a Vérnász (Bodas de sangre, 1981), a Carmen (1983) és a Bűvös szerelem (El amor brujo, 1986), együttműködve a flamenco műfajának kiválóságaival, Antonio Gades táncművésszel és Paco de Lucía gitárművésszel. A rendező 2023-ban, 91 éves korában egy nappal azelőtt hunyt el, hogy életműve elismeréseként, „kiterjedt és rendkívül személyes alkotói hozzájárulásáért a spanyol filmművészet történetéhez” megkapta volna a Spanyol Filmakadémia Goya-díját a Sevillában rendezett nagyszabású éves gálán.

Érdekességek

- A felnőtt Anát mutató jelenetekben szinkronizálni kellett Geraldine Chaplin-t a brit akcentusa miatt.

- Egy interjú során Geraldine Chaplin azt nyilatkozta, hogy a kis Ana Torrent-tel való jeleneteinek forgatása sok türelmet igényelt, mert a kislány erősen ellenszenvet táplált irányába. Amikor Ana a filmen szeretetteljes pillantásokat vet az édesanyjára, valójában az első rendezőasszisztenssel érintkezik, aki iránt a valódi Ana erős érzelmeket táplált.

Vélemény

A listán található spanyol filmek szinte mindegyikével nehéz helyzetben voltam, amikor véleményt kellett megfogalmaznom róluk, mert egytől egyig olyan alkotásokról van szó, melyek nem tartoznak a könnyen emészthető vagy épp könnyen érthető alkotások közé. Az első négy film mindegyike Luis Buñuel alkotása volt és mivel Carlos Saura is az ő tanítványa volt, így most sem javult a helyzet ilyen szempontból. Ebből kifolyólag most is igen nehezen formálódtak a gondolatok a fejemben a film kapcsán, így végül csupán két dolog maradt meg bennem:

Az egyik a filmben három alkalommal is felcsendülő zeneszám: Jeanette "Porque te vas" című száma. Ez annyira belevésődött a fejembe, hogy azóta már több alkalommal is meghallgattam. 

A másik pedig Ana Torrent felnőtteket is megszégyenítő játéka, illetve amit már előző filmjében is említettem, hogy olyan szemei, mint neki, nem sok mindenkinek vannak. Mindezek nem jelentik azt, hogy a film nem lenne jó, egyszerűen csak nem tudok semmit se kiemelni belőle (a fentieken kívül) és olyan nagy gondolatokat sem indított el bennem vagy legalábbis semmi olyat, amit mások már ne mondtak volna vagy gondoltak volna előttem, így a film osztályozásától ezúttal eltekintek.

https://videa.hu/videok/film-animacio/nevelj-hollot-1976-carlos-saura-drama-Fog9KYXbqA1VsI3q

Szólj hozzá

család halál spanyol dráma tragédia flamenco művészfilm Luis Bunuel Chaplin