Magyarország, USA (MAFILM), 103 perc, Eastmancolor, dráma

A Filmről

A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó Vörösingesek, élükön Áts Ferivel (Julian Holdaway), támadásra készülnek ellenük. Bokát (William Burleigh) választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő (Anthony Kemp) marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is.

Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le, több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, először 1917-ben, majd 1924-ben (mindkét esetben Balogh Béla volt a némafilmek rendezője), készült belőle hollywoodi (Frank Borzage: No Greater Glory, 1934), illetve 1935-ben és 2003-ban egy-egy olasz verzió is, de mindmáig Fábri Zoltán adaptációja számít etalonnak. Mivel Molnár Ferenc 1939-től a haláláig New Yorkban élt, A Pál utcai fiúk filmes jogait is kint értékesítette, így sokáig hiába próbálkoztak a magyar filmesek. A megfilmesítési jogokkal Bohém Endre amerikai producer rendelkezett, az ő kérésére játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Bohém szerette volna megváltoztatni a történet befejezését is, nála Nemecsek nem halt volna meg, de Fábri a regényhez hű adaptációban gondolkodott, és végül az ő akarata érvényesült.

Mint azt A Pál utcai fiúk elemzői általában kiemelik, az „ifjúsági regény”, illetve „ifjúsági film” műfajmegjelölés csak részben helytálló, mivel Molnár Ferenc és Fábri Zoltán művei nemcsak felnőtté válási történeteket mesélnek el, hanem egy egész korszakot elsiratnak. A Pál utcai fiúk legalább annyira szól a „boldog békeidők” elmúlásáról és a Magyarország számára kiváltképp nem sok jót tartogató 20. század beköszöntéről, mint a Pál utcaiak és a Vörösingesek párharcáról. Ezt az értelmezést erősítik Illés György operatőr szépiatónusú képei és Romvári József látványtervező omladozó tömbházakkal körülvett, korhadt farönkökből és rozoga bódéból álló grundja. Mivel a forgatás idejére az eredeti helyszínt már beépítették, a Pál utcai helyszín helyett a grundot a 13. kerületben építették fel, a Füvészkertben játszódó jeleneteket pedig a vácrátóti arborétumban vették fel. Itt játszódik a Vörösingesek éjszakai gyűlése és Nemecsek magánakciója, amit Illés György operatőr az „amerikai éjszaka” technikával nappal rögzített. (A forgatásra nappal került sor, az éjjeli hatást pedig szűrőkkel és megvilágítással érték el). 

A Pál utcai fiúk akár kakukktojásnak is tűnhetne a rendező életművében, de valójában könnyedén beilleszthető legjelentősebb művei közé, amelyek a Hannibál tanár Úr-tól (1956) Az ötödik pecsét-ig (1976) egyaránt a kisemberek, a gyengék kálváriájáról szólnak, és arról, hogy a hatalmasokkal szembeni konfliktusokból ki lehet ép gerinccel, erkölcsileg győztesen kerülni. Fábri ezzel együtt vállaltan műfaji filmet készített, amely drámai felépítését, ritmusát, plánozását, díszletezését, és a finálébeli ostromjelenetet illetően is tökéletesen Hollywood-kompatibilis. A forgatás angol nyelven zajlott, a magyar színészeknek is angolul kellett megszólalniuk; Törőcsik Mari, aki nem beszélte a nyelvet, a Nemecseket alakító Anthony Kemp segítségével, fonetikusan tanulta meg a szövegét. Sokan nehezményezték akkoriban is és most is, hogy külföldi színészek játsszák el a legendás magyar karaktereket, azonban azt nem lehet eltagadni, hogy a szereplő válogatás szinte tökéletesen sikerült.

Már a bemutatása idején is érzékelhető volt, s az azóta eltelt idő csak megerősítette, az eredeti művel felérő remekmű született. A siker pedig leginkább annak a rendíthetetlen művészi alázatnak tudható be, ami csak a legnagyobbak (így Fábri) sajátja volt. A Pál utcai fiúk a bemutató évében (1969) elnyerte a Magyar Játékfilmszemle közönségdíját, és ez volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegennyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek. Fábri alkotása máig magával ragadó élmény, köszönhetően többek közt annak, hogy a szubjektív gyermeki nézőpontot mindvégig konzekvensen érvényesíti. Megható egyszerűséggel adja vissza a grundért harcoló iskolások kalandjait és valamennyi generáció által élvezhető módon elevenednek meg a regény világhírű figurái.

Érdekességek

- Talán az egyik legfőbb eltérés a regény és a film között az árulóvá lett Geréb sorsa. A regényben Gerébet közlegényként ugyan, de visszafogadják régi barátai. A filmben viszont ez a feloldozás nem történik meg, Boka végleg bezárja mögötte a grund ajtaját.

- A környék épületein homlokzatátalakításokat végeztek, korabeli cégtáblákat és kirakatokat rendeztek be, egyúttal a házakon a szecessziós stukkókat is pótolták.

- Nemecsekék szobája és a tanári szoba műteremben volt berendezve. A kültéri felvételeken Nemecsekék lakása az Erkel utca 18. szám alatt található, a régi bérház épületet azonban 2016-ban sajnálatos módon lebontották. 

- A grundot egy 1,5 x 2 méteres maketten tervezték meg. Rákospalotán vásároltak hozzá használt, lebontott palánkanyagot, hogy élethűnek tűnjön a díszlet. A farakások közepén gerendákat süllyesztettek a földbe, és ahhoz kötöztek minden egyes fadarabot, hogy nehogy szétessenek.

- Jancsó Nyika – a világhírű magyar filmrendező Jancsó Miklós fia – a kisebbik Pásztort alakította a filmben, aki ellentétben az angol gyerekszereplőkkel teljesen amatőrként lett kiválasztva, és nem volt semmiféle színészi előtapasztalata.

- Anthony Kemp a Pál utcai fiúk után három évvel Alec Guinness oldalán is feltűnt a Cromwell (1970) című filmben. Azután viszont felhagyott a filmezéssel és mára elismert lakberendező Londonban, még Elton Johnnal is dolgozott együtt.

- A film forgatására az író, Molnár Ferenc húga,  Molnár Erzsébet is ellátogatott 87 évesen.

Vélemény

Ezúttal egy olyan filmhez érkeztünk, amit szerintem mindenki ismer, vagy ha a filmet még magát nem látta , de az alapjául szolgáló regényt szinte biztos olvasta már. Gyermekkorunk egyik legismertebb kötelező olvasmánya, amit lehetett szeretni vagy nem szeretni, de az biztos, hogy mindenki emlékszik rá. Nem mellesleg a 2005-ben zajló A Nagy Könyv elnevezésű országos felmérés során a második helyen végzett az Egri csillagok mögött (erről is hamarosan), a legnépszerűbb magyar regények listáján. Talán nincs is olyan ember aki ne ismerné a két pesti diákcsapat harcát a történet középpontjában lévő darabka földterületért, a hazát szimbolizáló grundért. A Pál utcai fiúk népszerűségét talán az indokolja, hogy az élet minden fontos momentuma megtalálható benne: iskola, játék, barátság, árulás, hűség, önfeláldozás, összetartozás, egészen a halálig. Mindezt a gyermekek szemén és szívén keresztül látjuk és talán éppen emiatt ugyanolyan átélhető a történet a XXI. században éppúgy, mint a film és a regény születésekor. Az évszám kapcsán nem biztos, hogy itt lenne a helye a sorban, ugyanis Fábri filmje ugyan már 1968-ban elkészült, a hivatalos magyarországi premierre csak 1969. április 3-án került sor. 

A Pál utcai fiúk egy fontos állomása Fábri Zoltán munkásságának, főleg azért, mert ezzel a filmjével jutott el először a nemzetközi porondra, méghozzá egy Oscar-jelölés formájában. Ehhez nyilván nem kis mértékben hozzájárulhatott az amerikai segítség is. De ne vitassuk el a film érdemeit, mert valóban nagyon jól sikerült. 

A film legnagyobb erősségét maga a történet, Molnár Ferenc méltán híres regénye jelenti. Ugyanis az a legfontosabb emberi értékekről szól: a tisztességről, a becsületről, a barátságról és tulajdonképpen a hazaszeretetről is. Ha pedig még mélyebbre ásunk a mű értelmezésében, akkor egy felnőtté válás (coming of age) történetére is bukkanhatunk Boka János (és társai) szemüvegén keresztül. A kis Nemecsek Ernő elvesztése során Bokának ugyanis muszáj szembesülnie az élet legkeményebb kihívásával, miszerint az élet bizony véges és az addig még gyermek Boka ugyanis akkor válik felnőtté. Nem beszélve arról, hogy miután a Pál utcai fiúk kemény küzdelmek révén képesek voltak megtartani a grundot, a felnőttek rögtön elveszik tőlük, mert egy ház építkezésébe kezdenek a számukra a világmindenséget jelentő, imádott területükön, amiért akár az életüket is adták volna. 

Miután végignéztem a filmet, rögtön az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy nem-e lehetett volna ugyanezt megcsinálni amerikai részvétel nélkül, vagy legalábbis nem tudták volna a legfontosabb szerepeket, azaz a gyerekekét magyar gyerekekkel megoldani. Félreértés ne essék, egyáltalán nem volt semmi kivetnivaló a játékukban, csupán elméleti síkon érdekelne a dolog. A válasz persze erre az lehet, hogy a magyar mellett a külföldi (angol anyanyelvű) közönséget is megcélozták, így könnyebb volt annak a néhány felnőtt szereplőnek a szájába adni az angol szavakat, mint az egészet újraszinkronizálni. Ugyanakkor miért is ne mehetett volna magyarul, angol felirattal, mert így meg nekünk kellett az egészet szinkronizálni.

Kicsit elkalandoztam, így visszatérve magára a filmre, csupán annyit tudok mondani, hogy A Pál utcai fiúkat legalább egyszer mindenkinek látnia kell. Sőt ahányszor megnézzük, annyiszor lesz csak úrrá rajtunk az az érzés, hogy még és még egyszer nézzük meg a filmet. Egy olyan alkotásról beszélünk, mely mindenkit megérint, akár előtte olvasta előtte Molnár Ferenc regényét, akár nem. Hiába telt el a történet megjelenése óta több mint száz esztendő, a film megjelenése óta pedig több, mint egy fél évszázad, Bokán, Nemecseken, Áts Ferin és a többieken nem fog a kor, és ez a mi szerencsénk. 

https://videa.hu/videok/film-animacio/a.pal-utcai.fiuk.dvdrip-JDqj2qScdpehIWUi

Ítélet: 10/9