2021. aug 18.

79. Az üldözők (The Searchers) (1956)

írta: mindennapra1film
79. Az üldözők (The Searchers) (1956)

800px-searchersposter-billgold.jpgUSA (Warner Bros., Whitney), 119 perc, Technicolor, western

Rendező: John Ford

Producer: Merian C. Cooper, C.V. Whitney

Operatőr: Winton C. Hoch

Forgatókönyv: Frank S. Nugent, Alan Le May regénye alapján

Zene: Max Steiner

Szereplők: John Wayne, Jeffrey Hunter, Vera Miles, Ward Bond, Natalie Wood, John Qualen, Olive Carey, Harry Carey Jr., Henry Brandon, Antonio Moreno

 

A Filmről

Az 1868-ban játszódó történetben az egykori konföderációs katona, Ethan Edwards (John Wayne) visszatér bátyja texasi farmjára. Másnap csatlakozik egy csapat rangerhez, akik néhány komancs marhatolvaj nyomába erednek, ám távollétükben az indiánok rajtaütnek a farmon, lemészárolják a házaspárt és fiukat, a két lányát pedig elrabolják. Ethan maga mellé veszi segítségül a félvér Martin Pawleyt (Jeffrey Hunter), hogy felkutassák a lányokat. Hamarosan rá is találnak az idősebbik lány holttestére, majd követik a fiatalabb lány, Debbie (Natalie Wood) nyomait. Öt teljes éven át vándorolnak, míg végül rátalálnak a lányra, aki azóta egy indián törzsfőnök asszonya lett, így Ethan komoly erkölcsi dilemma elé kerül, miszerint indiángyűlölete vagy családi lojalitása az erősebb.

az_uldozok.jpg

Az üldözők talán John Ford legnagyobb mesterműve és a legutolsó azok közül a klasszikusok közül, amelyek még a western aranykorában készültek. Többen rasszizmussal vádolják a filmet, az igazság azonban inkább az, hogy Az üldözők egy zavarba ejtően nyers portré egy rasszista megszállottról. A John Wayne által alakított Ethan Edwards az egyetlen antihős, aki valaha John Ford filmjeiben szerepelt. Engesztelhetetlen gyűlölet emészti az indiánok iránt és hamar nyilvánvalóvá válik, hogy elszánt kutatását elsősorban ádáz fajgyűlölet vezérli. Mániákus félőrültként bolyong éveken keresztül a Vadnyugaton, és mikor már mindenki más feladná, félvér társával ő még mindig keresi az indiánok által elrabolt unokahúgát. Megtanulja a komancsok nyelvét, elsajátítja a szokásaikat, és mindezt azért, hogy kiismerve őket még többet árthasson az indiánoknak. Bizonyos értelemben a Debbie után öt éven át tartó kutatás a rendező saját személyisége utáni kutatás is egyben; az az út, amelyen haladva Ford felülvizsgálja az amerikai indiánok iránti érzéseit.

Az üldözők sikeressége abban rejlik, hogy mindezek ellenére végig képes fenntartani a nézők rokonszenvét a vérszomjas és rasszista főhős iránt. Erkölcsnemesítő prédikációk helyett John Ford bevezet minket a bonyolult faji különbségektől háborgó Amerika szívébe. Az örvény mélyére tartó úton szerencsére számtalan örömteli pillanat is akad, köztük Max Steiner csodálatos kísérőzenéje és számos vidám közjáték a rendező által kedvelt színészi gárda oszlopos tagjai közreműködésével.

A rendező a filmben újra és újra tiszteleg a család és a családi élet fontossága előtt. A legutolsó, felejthetetlen jelenetben John Wayne úgy kulcsolja maga elé a karját, ahogy azt Ford első számú sztárja, az 1947-ben elhunyt Harry Carey tette egykoron, az ajtó pedig becsukódik előtte, jelképezve azt, hogy egy magányos vándornak nincs otthona, nincs hová hazamennie. Alan Le May eredeti regényére nagy hatással volt Cynthia Ann Parker története, akit kilencévesen 1836-ban elraboltak a komancsok, amikor rajtaütöttek a texasi Fort Parkeren. A lány ezután 24 évet töltött az indiánok között, egy főnök felesége lett, akinek három gyereket szült, míg végül a Texas rangerek szabadították ki. Cynthia nagybátyja James W. Parker, aki hosszú éveket töltött unokahúga keresésével is ihletet adhatott Ethan Edwards alakjához.

John Fordnak bámulatos érzéke volt a vadnyugati tájak fényképezéséhez, de a film sikeréhez mindenképp hozzájárult az ikonikus helyszín. A Hatosfogat (1939) volt az első filmje, amit a Monument Valley-ben forgatott, de talán leginkább ezen alkotásában teljesedik ki leginkább ez az égbe törő sziklahegyekkel megtűzdelt sivatag. A rendezőnek köszönhető, hogy a Monument Valley lett az a táj, amelyről elég egy képet megmutatni, és máris mindenkinek ugyanaz a képzeletbeli régió, a Vadnyugat jut az eszébe. A helyszínnek köszönhetően valamennyi emberi figura különösen sebezhetőnek, a texasi farmerek élete pedig kifejezetten keménynek tűnik.

the_searchers_monument_valley.jpg

searchers3.jpg

Érdekességek

- A forgatás alatt a hőmérséklet gyakran az 50 °C-ot is elérte, megnehezítve ezzel a színészek és stábtagok dolgát.

- A filmben látható indiánok mind igaziak voltak, igaz, nem komancsok, hanem navajo-k, akik nagyon szerették John Fordot, mivel tőle rendszeresen munkát kaptak westernjeiben. Az egyetlen kivételt a vezetőjük jelentette, akit egy Németországban született zsidó származású színész alakított (Henry Brandon).

tumblr_mebfxvdo4t1qaseldo1_1280.jpg

- A forgatás során egy navajo gyermek tüdőgyulladást kapott és sürgős orvosi ellátásra volt szüksége. Mivel John Wayne-nek a forgatási helyszínen volt a magángépe, annak segítségével a lányt a kórházba szállították. Ezután tiszteletből a navajo indiánok el is nevezték a színészt: "A Férfi a Nagy Sassal".  

- A 10 éves Debbie szerepében Lana Wood látható, aki annak a Natalie Wood-nak a húga, aki a 15 éves Debbie-t játssza. 

- Natalie Wood még középiskolába járt a film készítésekor és számos alkalommal előfordult, hogy John Wayne vagy Jeffrey Hunter vette fel az iskola előtt.

- A film többek között a Ryan közlegény megmentésére (Saving Private Ryan, 1998) is hatással volt, de A klónok támadása (2002) c. Star Wars filmjében is vannak képkockák/jelenetek, melyeken érezhetően felfedezhető a film hatása.

- 1992-ben a brit Sight and Sound filmes szaklap minden idők ötödik legjobb filmnek szavazta meg az alkotást.

Vélemény

Az üldözők az egyik legtöbbet idézett klasszikus westernfilm, melyet mind a mai napig sokan (főleg Amerikában) az egyik legjobb westernnek tartanak. Ezek után akarva, akaratlanul is jóval nagyobb elvárásokkal ül le az ember a fotelbe a film elé. Nos, be kell valljam, az előzetes megérzésem sajnos beigazolódott, miszerint ennek a filmnek bizony nagyobb a füstje, mint a lángja. A film és/vagy John Wayne rajongói biztosan a pokolba fognak kívánni ezután a kijelentésem után, vagy legalábbis a történethez hasonlóan felkutatnak, hogy elbeszélgessenek velem. Ez a film bizony leginkább egy kliséhalmaz gyűjteményhez hasonlítható, ahol az indiánok a rosszak, akik feldúlják az otthonainkat, megölik a férfiakat és elrabolják asszonyainkat, ezzel szemben a fehérek jók és igazi hősök, akik szembeszállnak a csúnya és gonosz rézbőrűekkel. Emellett a klasszikus férfi-női szerepek is jól megfigyelhetőek az alkotásban, amíg a férfiak harcolnak, addig a nők otthon főznek és várnak a férfiakra. 

screenshot_2021-08-17_at_06-54-26_az_uldozok_1956.jpg

A film során egyetlen kérdés foglalkoztatott mindvégig, miszerint honnan ered Ethan komancsok iránti fékezhetetlen gyűlölete? Valójában nem igazán derül ki a filmből, azonban egy kis utánaolvasással vagy a részletekre figyelve mégis kideríthető. Az egyik jelenetben ugyanis látszik édesanyjának sírfelirata, amiből kiderül, hogy anyját a komancsok ölték meg, ami után már tisztul a kép Ethan rasszista indíttatásával kapcsolatban.

primary_lana-wood-searchers-2016.jpg

A film szinte semmi újat nem tud felmutatni a korábbi John Ford alkotásokhoz képest, és minden idők leghíresebb cowboya sem lep meg bennünket radikálisan új színészi játékkal. John Wayne szokásához híven ismételten tökéletesen eljátssza gyakorlatilag saját magát, de - valljuk be - ennél többet ne is várjunk tőle. Azonban még így is ő az egyetlen a szereplőgárdában (talán Vera Milest leszámítva), aki egy kicsit is megerőltette magát és némi színészi játék is felfedezhető benne.

index3_2.jpg

Számomra Az üldözőkből a hangulaton kívül elsősorban a kiválóan megkomponált képek maradtnak meg, amikor hőseink a prérin lovagolnak, illetőleg Max Steiner kiváló aláfestő zenéje, a többi könnyen feledésbe merül. Hiszen valljuk be, alapvetően a történet nem tartogat túl sok izgalmat, minden egyes momentuma szinte előre kiszámítható és a tanulságnak szánt mondanivalótól sem voltam elájulva, még annak ellenére sem, hogy a rendező igencsak nagy hangsúlyt fektetett az epikus lezárásra.

https://videa.hu/videok/film-animacio/az-uldozok-western-VsAdoQUyjMEuUZTs

Ítélet: 10/6

Szólj hozzá

indián western halál klasszikus rasszizmus bosszú John Wayne John Ford Monument Valley