Magyarország (MAFILM), 107 perc, Agfacolor, vígjáték

Rendező: Makk Károly

Operatőr: Pásztor István

Forgatókönyv: Mészöly Dezső, Szigligeti Ede vígjátéka alapján

Zene: Vincze Ottó

Szereplők: Darvas Iván, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Dajka Margit, Tompa Sándor, Balázs Samu, Ruttkai Éva, Soós Imre, Garas Dezső, Szemere Vera

 

A Filmről

1954-ben megszületett a magyar filmgyártás egyik leginkább közkedvelt és legtöbbet vetített filmje a Liliomfi. Az ifjú Makk Károly vezetésével a hazai színészgárda legjavából szervezett csapat verbuválódott össze, ahol a nagy öregek és a pályakezdők komédiáznak tényleg szinte úgy, mint egykoron a vándorszínészek. A film sikeréhez nagy mértékben hozzájárult, hogy Mészöly Dezső - a rendezővel egyetértésben - az eredeti mű helyszínét Erdélyből a Balaton-felvidékre, Badacsony környékére helyezte át.

Vándorszínész-társulat érkezik Balatonfüredre, hogy előadják a Rómeó és Júliát. A darabot Szilvay professzor (Balázs Samu) gyámleánya, Mariska (Krencsey Marianne) is megnézi, és az előadás után találkozik a Rómeót alakító Liliomfival (Darvas Iván). A két fiatal azonnal egymásba szeret, de titkolniuk kell kapcsolatukat, mert Szilvay a lányt az unokaöccse feleségéül szánja. Mariska nem tud róla, hogy Liliomfi valójában Szilvay Gyula, de az ifjú színész sincs tisztában azzal, hogy szerelme az a lány, akit a feleségéül szántak. A félreértésen alapuló szituációt tovább bonyolítja, hogy a professzor személyesen is megjelenik, és követeli Liliomfitól, hagyjon fel az általa megvetett foglalatosságnak minősített színészettel, és kezdjen el nemesemberhez méltón viselkedni. Liliomfi és Mariska mellett van még egy „tiltott” szerelmespár a filmben. Kányai fogadós lányának (Ruttkai Éva) a nincstelen Gyuri pincér (Soós Imre) udvarol, de Erzsi apja (Tompa Sándor) hallani sem akar a kapcsolatról – egészen addig, amíg egy félreértés nyomán azt hiszi, hogy a fiú valójában a nemesi származású Szilvay Gyula. 

Az ötvenes évek első felében szigorú ideológiai kontroll alatt állt a hazai filmművészet, nevelő szándék nélküli, kizárólag csak a szórakoztatást célzó filmek nem készülhettek. Miután Rákosit 1953 júniusában Nagy Imre váltotta a miniszterelnöki poszton, enyhült a politikai nyomás. Makk Károly vígjátéka ennek az új korszaknak az egyik első gyümölcse. A Liliomfi mellőzi ugyan a szocialista realista alkotások direkt ideológiai vonatkozásait, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a film világképe ne közvetítene a szocialista értékrenddel összhangban álló gondolatokat. A film főhőse egy nemesi vagyon egyedüli örököse, Szilvay Gyula azonban nem a családi elvárásoknak megfelelően éli életét, hanem Liliomfi néven ismert vándorszínésszé válik, és ezen életmódja fenntartásáért még a családi örökségről is hajlandó lemondani. Így ismerkedik össze Mariskával, aki a szerelmi boldogság miatt szintén vállalja a vándorszínészek szabad, de nehézségekkel teli életmódját. Bár a szerelmespár a gazdagságban is együtt maradhatna, ők a kötöttségek és a letelepedés helyett a szabad életet választják a nép körében. 

A Liliomfi tipikus magyar bohózat abban a tekintetben, hogy a komikus helyzetek nagy része olyan szituációkból adódik, melyekben egyes szereplők vagy másnak adják ki magukat, vagy egyszerűen önhibájukon kívül tévesztik össze őket másokkal. A helyzetkomikum látványos példáit adják a félreértések és a szerepjátszások, mint amikor Szellemfi (Pécsi Sándor) és Liliomfi barátaik kisegítése végett másnak adják ki magukat. A jellemkomikumot pedig olyan karakterek képviselik, mint a vénkisasszony nevelőnő Camilla (Dajka Margit), az idős Szilvay (Balázs Samu), aki professzor létére könnyedén félrevezethető, vagy a fogadótulajdonos Kányai (Tompa Sándor), aki végül mohósága és hiszékenysége miatt jár pórul. 

Darvas Iván a színházi változatban még Gyuri pincért alakította, ám a filmben már a hősszerelmes feladatát kapta. Krencsey Marianne egy próbafelvétel után került a produkcióba és ebben a filmben kezdte színészi pályáját, majd üde bájával nem csak a nézőket nyűgözte le, hanem Makk Károly rendezőt is, aki három évvel később feleségül vette. (Ismét három évvel később aztán el is váltak.) A színészek közül többen (Pécsi Sándor, Dajka Margit, Balázs Samu) pedig megismételték a színpadi szerepüket. 

A filmre bemutatója idején közel hárommillióan váltottak jegyet, és népszerűsége máig nem kopott meg. A korabeli kritika is üdvözölte a sematizmustól mentes, könnyed hangvételű vígjátékot, amely versenyfilmként a cannes-i filmfesztiválra is meghívót kapott.

Érdekességek

- A film ötlete Bacsó Pétertől származik, a Madách Színházban nézték a színházi változatot Makk Károllyal, amikor Bacsó megjegyezte, hogy ebből filmet kellene csinálnia.

- Az éjszakai jeleneteket lámpa nélkül, nappal vették fel. A hátteret fekete tüllel takarták ki, hollywoodi mintára.

- Ebben a filmben szerepelt Latinovits Zoltán először filmvásznon. A film elején, a füredi jelenetben a fűben piknikező fiatalemberek között tűnik fel egy villanásra.

- Az ifjú Schnapsz szerepét alakító, az ekkor mindössze 20 éves Garas Dezsőnek a Liliomfi volt az első filmje. A színészen még tízéves korában életmentő műtétet hajtottak végre, amely során gégemetszést is alkalmaztak és a hangszála is megsérült, innen eredt a kicsit rekedtes beszéde. 

- A Poligamy (2009) című magyar filmben a Liliomfi több jelenete látható, illetve a filmzene fő motívuma is hallható.

- Az alkotás 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

Vélemény

A Liliomfi számomra egy olyan alkotás, amit ha bármikor meglátok a TV-ben, vagy bármikor szembe jön velem, minden esetben leragadok mellette. Miben rejlik a titka? Nem kell semmi bonyolult dologra gondolni, mert a film egyszerűen csak szórakoztatni akar. Csak úgy árad a filmkockákból a szerelem, a fiatalság, és az a bolondos életérzés, amelyet mindannyian átélhettünk egykoron, amikor nem számított semmi más, csak az igaz szerelem és az életre szóló barátság. Egy pillanatra sem kell izgulnunk, hogy mi fog történni a hősökkel, hiszen szemernyi kétségünk sincs afelől, hogy az ifjak egymáséi lesznek, a párok egymásra találnak, de az odáig vezető út olyan vidám és kedves jelenetekkel vannak kikövezve, hogy máig felejthetetlenek.

• 
• 
• 

Mindez javarészt a magyar színjátszás színe-javának köszönhető, akik életet leheltek karakterükbe, komolyan vették a komédiázását, és a színészlét minden szépségét és szomorúságát megmutatták nekünk, egy letűnt kort varázsoltak elénk, tökéletesen szórakoztattak bennünket, miközben láthatóan lubickoltak jól megírt szerepükben.

Aki valaha is látta a filmet, bizonyos vagyok benne, hogy számos jelenetet vagy szereplőt fel tud idézni és örömmel gondol vissza rá. Ugyan ki ne emlékezne a fogadós Tompa Sándor nagyon-nagyon kedves mosolyára, miközben vészjóslóan csapkodja bárdjával a húsvágótőkét vagy arra a jelenetre, amikor Ruttkai Éva a fogadó konyhájában csirkét pucol, tépdesi a tollakat és szeret-nem szeret játékot játszik. Mindenki örömmel idézi fel Darvas Iván alakját, aki hol szerelmes teátristaként, hol bájosan erőszakos pincérkét, hol pedig asztalon táncoló ficsúrként nyűgözött le minket, de senki sem felejti Pécsi Sándor gátlástalan komédiázókedvét vagy Dajka Margitnak a tragédia és komédia között egyensúlyozó hangsúlyait és utánozhatatlan fintorait.

A Liliomfi lassan 70 évvel a születése után is ugyanolyan friss és üde tudott maradni, mint új korában, ezáltal ezredjére is jókat lehet nevetni a jobbnál jobb poénokon. A játékidőre elfelejtjük minden gondunkat és bajunkat, teljes szívvel szurkolunk, hogy Liliomfi és az ő Mariskája végre egymásra találjon, mert a világon egyetlen dolog számít igazán: az igaz szerelem.

https://ok.ru/video/1873254877727

Ítélet: 10/9