2021. feb 20.

TK1. A vihar kapujában (Rashōmon) (1950)

írta: mindennapra1film
TK1. A vihar kapujában (Rashōmon) (1950)

mv5bmjezmza4nde2of5bml5banbnxkftztcwntc5mdi2nq_v1.jpgJapán (Daiei Film), 88 perc, ff, dráma/krimi

Rendező: Kuroszava Akira

Producer: Dzsingo Minoru

Operatőr: Mijagava Kazuo

Forgatókönyv: Kuroszava Akira, Shinobu Hasimoto, Akutagava Rjúnoszuke elbeszélései alapján

Zene: Hajaszaka Fumio

Szereplők: Mifune Tosiró, Kjó Macsiko, Mori Maszajuki, Simura Takasi, Csiaki Minoru, Ueda Kicsidzsiro, Honma Fumiko

 

A Filmről

Amikor először megfogalmazódott bennem annak az ötlete, hogy a filmekkel kapcsolatos meglátásaimat és véleményemet egy blog formájában jelentetem meg, akkor még csupán a hollywoodi és magyar filmekben gondolkodtam. Azután kezdtem el folyamatosan kibővíteni a filmek sorát, amikor szembesültem vele, hogy nem maradhatnak ki a megnézendő filmek sorából a világhírű brit, francia vagy olasz filmművészet remekei. Ha azokat belerakom, akkor viszont mi lesz az olyan világhírű rendezőkkel, mint Ingmar Bergman, Luis Buñuel, Andrej Tarkovszkij vagy éppen mostani filmünk alkotója, Kuroszava Akira. Így kerítettem végül egy-egy szeletet a skandináv, a spanyol vagy éppen a japán filmeknek. Utóbbi esetében sokáig gondolkodtam, hogy a teljes ázsiai filmművészetet vizsgáljam-e, de végül megmaradtam a távol-keleti filmművészet legnagyobb alkotásainál, aminek következtében végül kimaradtak a világban nagy népszerűségnek (ám talán hazánkban kevésbé) örvendő indiai filmek.

Ha létezik a filmtörténelemben olyan rendező, aki egyáltalán nem szorul bemutatásra a filmművészet rajongóinak, sem a szélesebb közönségnek sem, akkor az mindenképpen Kuroszava Akira. Munkásságának és filmjeinek jelentőségét lehet, hogy manapság kevesen ismerik, viszont alkotásai olyan mély nyomot hagytak a filmiparban, hogy annak hatásai mind a mai napig erősen érezhetőek (gondoljunk csak az amerikai westernekre, Quentin Tarantino munkásságára, vagy épp a Star Warsra). Ez a velencei filmfesztiválon nagydíjjal kitüntetett filmje hozta meg a világhírt a rendezőnek, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. Filmes berkekben továbbá az a legenda járja, hogy a film miatt volt szükséges létrehozni a legjobb külföldi filmért járó Oscar-díjat.

3129_1425905186_1522.jpg

A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kyotóban vagyunk, ahol a címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát három utazó, egy buddhista pap (Csiaki Minoru), egy közember (Ueda Kicsidzsiro) és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó (Simura Takasi). A szamuráj halálának és felesége megrontásának esetét különbözőképpen adja elő a gyilkossággal gyanúsított bandita, Tadzsomaru (Mifune Tosiró) és a többi résztvevő.

vihar4.jpg

Tadzsomaru nézőpontja szerint az ördögfajzatként ábrázolt bandita találkozik Maszakoval (Kjó Macsiko), akit eljuttat az önkéntes megadásig, ezután kiszabadítja szamuráj férjét, Takehirót (Mori Maszajuki), majd összecsap vele és végül megöli. Maszako nézőpontjából őt megerőszakolták, megalázták, majd mindezek után még a férje is eltaszította, ezért hisztérikus dühében megöli őt. A halott szamuráj egy médiumon (Honma Fumiko) keresztül meséli el a történetet. Az ő változatában a felesége osztozott Tadzsomaru szenvedélyében, aki ezután kikövetelte a banditától, hogy intézze el férjét, majd a gyilkosság következményeitől tartva a bandita elmenekül a helyszínről, a hátrahagyott Takehiro pedig öngyilkosságot követ el.

3129_1425905174_4988.jpg

A filmvásznon ábrázolt figurák és tettek igazsága fentiek alapján hamisnak és félrevezetőnek mutatkozik, mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek saját hazugságaikhoz történő viszonyáról. Tényeket adnak elő bizonyítékul, ám szinte azonnal meg is cáfolják azokat. A férj, a feleség és a bandita egymást átfedő történeteinek ellentmondásai tovább bonyolítják a beszámolót. Kuroszava bonyolult forgatókönyve (amelyet saját bevallása szerint nemcsak a színészek, de még a rendező asszisztensei sem értettek) szemléletes példáját nyújtja az emberi természet és a valósághűség összeegyeztethetetlenségének, ami szerint még egy halott szelleme sem megbízható forrás. A vihar kapujában a japán naturalista író, Akutagava Rjúnoszuke két elbeszélése alapján készült. A film történetét A bozótmélyben, míg helyszínét A vihar kapujában adta. 

vihar3-2.jpg

Valamennyi változat az elmondójáért beszél: Tadzsomaru, a bandita ezek alapján könyörtelen bűnöző, Takehiro, a szamuráj egy büszke harcos, míg a felesége Maszako egy ártatlan áldozat. Mindez igaznak is tűnik mindaddig, amíg a favágó el nem meséli, hogy ő maga mit látott. Az ő elbeszélése megerősíti a feleség léhaságát, a bandita hamis bátorságát és a férj gyávaságát, de a saját bűnrészességéről is árulkodik, miszerint gyáva volt elmondani az igazságot a törvény színe előtt. Kuroszava az ügyet felgöngyölíteni akaró bírósági tárgyalást is úgy rendezte meg, hogy a tanú minden esetben a kamerával szemben ül, a bírót sosem látjuk, ahogy hangját sem halljuk soha, csak az el nem hangzott kérdésekre szóló válaszokat a tanúktól és a vádlottaktól. Ezáltal úgy tűnik mintha a film nézője maga is a bírói székben ülne, ezáltal az ítéletet és az igazság eldöntését is a közönségre bízná.

vihar2.jpg

A vihar kapujában flashback stílusban, egymással szemben álló nézőpontokból összeálló cselekményével megbízhatatlan perspektívákat kínál. Mindehhez hozzájárul a mozgékony kamerakezelés, a vágások szokatlanul gyors ritmusa (420 vágás van a filmben) és szórt fényű lombsátor alatt felvett képek. Utóbbi technikának köszönhetően, mintegy szembemenve a korabeli gyakorlattal és tanításokkal, Mijagava Kazuo operatőr olykor egyenesen a Napra irányítja a kamerát, aminek látképét részben eltakarják a fák ágai és levelei, utalva ezzel arra is, ahogy a hazugságok is eltakarják az igazságot. Kuroszava világhírű alkotása óta a több nézőpontú, időfelbontásra alapuló elbeszélésmódot Rashomon-technikának nevezik. A bűnügyi filmek mind a mai napig gyakran élnek ezzel a megoldással, a visszapillantással magyarázatot adva rejtélyes dolgokra, vagy átértelmezve eseményeket.

mv5bndq2otuzndctzdk5ms00mdg5ltkwy2itmmjkndlmzwjizddjxkeyxkfqcgdeqxvyotc5mdi5nje_v1_sy1000_cr0_0_1408_1000_al.jpg

A nyugati moziközönséget a sajátosan japán, stilizált előadásmód ragadta meg, ezzel ellentétben hazájában nyugatias naturalizmussal és a hagyományok meghamisításával vádolták a rendezőt. A filmet Martin Ritt forgatta újra western formájában 1964-ben Az erőszak (The Outrage) címmel, ahol  a japán történetet az 1870-es évek vadnyugati környezetébe helyezték át, míg a városkapuból esőáztatta vasútállomást faragtak.

Érdekességek

- Kuroszava Akira állítása szerint a forgatás alatt a legnagyobb nehézséget a meztelen csigák okozták, amik folyamatosan potyogtak a fákról az erdőben játszódó jelenet felvétele során.

- A Rashomon kapu feliratát a rendező, Kuroszava Akira haláláig az otthonában őrizte.

- Mifune Tosiró azt az instrukciót kapta a rendezőtől, hogy mozogjon úgy, mint egy oroszlán. Ezt az ötletét arra alapozta, hogy nagy hatással voltak rá a természetfilmezéssel foglalkozó házaspár, Martin E. Johnson és Osa Johnson dokumentumfilmjei.  

- A vihar kapujában az egyike az első olyan filmeknek, amely kézi kamerával felvett jeleneteket is tartalmaz, illetve ez volt az első mozifilm, amelyben a kamerát egyenesen a napba fordították.

- A Rashomon kapunál forgatott záporesős jelenetsor nem igazán mutatott jól a világosszürke háttér előtt, ezért Kuroszava azt találta ki, hogy öntsenek fekete tintát az esőgép tartályába.

mv5bytflodbkngmtywe0ni00yme4ltk1ytytmddmmdriymzlm2e1xkeyxkfqcgdeqxvynjg5njg0mzi_v1.jpg

Vélemény

Az igazság egy nagyon szubjektív dolog. Ez volt az első gondolat, ami eszembe jutott a film megnézése után. Hiszen a film az igazságról szól, illetve annak természetéről, megfoghatatlanságáról. Kuroszava filmjének pedig a legfontosabb eleme az igazság erkölcshöz való viszonya – azt mondja ki, ha az igazság személyes, akkor a moralitás megszűnik, mert az igazság úgy torzul, ahogy az épp azt birtokló személy akarja, azaz az igazság bármikor úgy forgatható át hazugsággá, ahogy éppen az egyén érdekei megkívánják. A film keretét adó beszélgetés szereplői egy pap, aki még hisz az emberek jóságában, egy favágó, akit az események hatására kételyek gyötörnek, és egy közember, aki már csak cinizmussal reagál a történtekre. Talán ő az egyetlen, aki már kiismerte az emberi természetet, ezáltal túl van minden reménykedésen és kételkedésen is.

A vihar kapujában krimiként indul, hiszen adott egy gyilkosság, aminek fel kell deríteni a körülményeit. Azonban hiába várnánk, hogy megtudjuk az igazságot, sosem nem tudjuk meg, ugyanis a film ekkor lépi át a műfaj kereteit és válik egy kényelmetlen látleletté a társadalom és az ember romlottságáról. Mivel nem vagyok spiritualista gondolkodású, ezáltal nekem sajnos problémát okozott a halott szamuráj nézőpontjának egy médiumon keresztül történő elmesélése.Mivel valóban fontos a történet szempontjából, hogy az ő szemszögéből is lássuk az eseményeket, így azt kihagyni semmiképp sem szabad, valamilyen más formában mégis lehetett volna rá megoldást találni.

Sok gondolat kavargott a fejemben a film megnézése után, melynek egy része már korábban meg is lett említve,  volt azonban még két kifejezetten emlékezetes dolog a filmben, ami nekem nagyon megmaradt, az egyik pozitív, a másik negatív szempontból. Kezdjük a pozitívval: Tosiró Mifune sokak számára erőltetettnek tűnő nevetése – amellyel egyébként a karakter valódi természetét próbálja leplezni – szerintem szenzációsra sikerült.

mv5bmdc1zwy1ndktyjzjni00ytdlltg1mmutntcxoty1zwzknweyxkeyxkfqcgdeqxvynjq2nda2odm_v1.jpg

Ezzel szemben amivel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni, és folyamatosan elvonta a figyelmemet a filmről, az nem más, mint a szamuráj feleségének a borzasztóan és ijesztően kinéző szemöldöke. Lehet, hogy Japánban, vagy a 12. században ez vonzó volt, mai szemmel nézve viszont nevetséges és visszataszító.

mv5bzjlhmdgwnwmtnjg5ni00zjqzlwizymmtmwfjothjyja1ngmwxkeyxkfqcgdeqxvyotc5mdi5nje_v1.jpg

És természetesen én sem mehetek el szó nélkül a formabontó fényképezés mellett, nekem kifejezetten tetszettek erdőben játszódó jelenetek és a fák levelein átszűrődő árnyék, aminek ugyan nincs külön jelentősége a történet szempontjából (csak átvitt értelemben), valamiért mégis dobtak egy nagyot a film összhatásán.

Legvégül pedig pár gondolat a film különös lezárásáról. Nyilvánvaló, hogy a hangsúly nem magán a kerettörténeten van, hiszen annak egyetlen eseménye, hogy a romok között találnak egy csecsemőt, akiről a favágó kijelenti, hogy gondját fogja viselni. Ez talán az egyetlen teljes mértékben önzetlen tett, ha valaki gondját viseli egy elhagyott csecsemőnek. De ha jobban belegondolunk, valójában ez is egy nyitott kérdésként marad(hat) meg a nézőben.

Úgy gondolom fenti gondolataimmal talán sokaknak meghoztam a kedvét, hogy megnézzék ezt a nem mindennapi alkotást. Egyúttal javaslom is mindenkinek, hogy tekintse meg és utána gondolkodjon el egy kicsit rajta, ahogyan én is tettem.

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-vihar-kapujaban-feliratos-drama-JTlcZ3dzYAQJdLaS

Ítélet: 10/7,5

Szólj hozzá

vihar japán bíróság gyilkosság igazság szamuráj flashback Kuroszava Akira Tosiro Mifune