Nagy-Britannia (The Archers, Rank), 104 perc, ff/Technicolor, romantikus dráma

Rendező: Michael Powell, Emeric Pressburger

A Filmről

A kigyulladt gépéből ejtőernyő nélküli halálugrásra készülő II. világháborús pilóta, Peter Carter (David Niven) beleszeret egy amerikai rádiós diszpécser (Kim Hunter) hangjába. Amikor a tengerparton magához tér, először azt hiszi, hogy a mennyországba került, majd amikor megbizonyosodik arról, hogy mégis életben maradt, megragadja a lehetőséget, hogy megismerje az amerikai lányt és egymásba szerethessenek. Az égi hatalmak azonban rájönnek, hogy hibát követtek el, így leküldik a 71-es Mennyei Kalauzt (Marius Goring), hogy közölje vele az igazságot és visszavigye kijelölt helyére, a mennyországba. Csakhogy Peternek újdonsült szerelmesként esze ágában sincs meghalni, ezért technikai hibára hivatkozva fellebbezést nyújt be, így ügyében tárgyalásra kerül sor az égiek előtt, ahol egy halálos kimenetelű baleset következtében a mennyországba kerülő kezelőorvosa (Roger Livesey) lesz a védőügyvédje.

Michael Powell és Emeric Pressburger filmje, melyet Amerikában Stairway to Heaven, azaz Lépcső a Mennyországba címmel forgalmaztak, eredetileg propaganda célzattal készült, hogy enyhítse a Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti kapcsolat feszültségeit. A film azonban túlnőtt eredeti szándékán, amikor örök érvényű mesét mondott a szerelemről és az emberi jóságról, egyszerre izgalmas látványvilággal és verbális humorral. A film nem kisebb kérdésekre keresi a választ, mint hogy mi vár ránk a halál után, és mi a legnagyobb erő a földi létben. A Diadalmas szerelem a legjellemzőbb példája annak, ahogy Powell és Pressburger egyszerre teremt stilizált fantáziavilágot, elemzi a háború utáni angol kultúrát és elmélkedik a mozgókép megalkotásáról és jelentéséről.  

Alfred Junge nagyszerű látványvilága és díszletei még tovább emelik a már eleve ötletes forgatókönyvet, amely könnyedén vált a helyszínek, a Technicolorban pompázó földi élet és a fekete-fehér mennyország között. A kimerevített képek és a magasságos ég lélegzetelállító látványterve mellett még egy olyan végtelenül kreatív megoldással is jelentkeznek, mint a szemgolyó mögüli felvétel, amely megoldás láttán még Salvador Dalí is elismerően csettintene egyet. Feltehetően a brit királyi család is elismerően nyilatkozhatott a filmről, ugyanis a Diadalmas szerelem volt az első film, melyet az ún. Királyi Filmbemutató (Royal Film Performance) keretében mutattak be az Empire Cinema-ban VI.György király, Erzsébet anyakirályné és gyermekeik előtt 1946. november 1-én. Az eseményt azóta jótékonysági céllal minden évben megtartják és többek között a Harmadik típusú találkozások (1978), a Tűzszekerek (1981), a Titanic (1997) vagy legutóbb az 1917 c. film is bemutatásra került.

A Diadalmas szerelem egy nagyon bájos és szórakoztató film, ami minden meseszerűsége és valótlansága ellenére sem válik giccsessé, amely korához képest meglepően látványos és kreatív látványvilággal rendelkezik, a film lezárása pedig a valaha is készült filmbéli finálék egyik legszebbike.

Érdekességek

- Kim Huntert maga Alfred Hitchcock javasolta a filmhez, aki korábban a Bűvölet (Spellbound, 1945) c. filmjéhez alkalmazta a színésznőt, amikor Ingrid Bergman próbafelvételeit készítették. 

- Amerikában az érvényben lévő Hays-kódex miatt csak úgy mutathatták be a filmet, hogy kivágták azt a részt, amikor a lezuhant pilóta egy meztelen parasztfiúval találkozik.

- A 6 méter széles, 106 lépcsőfokból álló működőképes, hatalmas mozgólépcső 3 hónapig készült, és az Ethel becenevet kapta a film készítőitől.

- Az alkotók számára a Peter egészségi állapotára vonatkozó inspirációt Karinthy Frigyes önéletrajzi ihletésű regénye, az Utazás a koponyám körül jelentette.

- Kim Hunter és Roger Livesey az egyik jelenetben asztaliteniszeznek, amire Alan Brooke többszörös brit bajnok asztaliteniszező készítette fel őket aki számos mérkőzést játszott a többszörös világbajnok, magyar Barna Viktorral. Amikor a filmstúdióban jártak, a két bajnok lejátszott néhány meccset a stáb előtt. Az egyik meccs után, Brooke kölcsönadta a színésznőnek a versenyütőjét a jelenethez, és azzal játszott.

- Richard Attenborough is feltűnik a filmben pár másodpercre angol pilótaként, azonban csak egy mondata volt: "Ez a mennyország, ugye?" 

- 2004-ben Total Film elnevezésű brit filmes magazin megválasztotta minden idők legjobb brit filmjét, amely versenyben a film a második helyen végzett a Get Carter (1971) mögött.

Vélemény

Egy újabb olyan filmhez értem a listán, melyről még nem is hallottam korábban sohasem, így azon kívül, hogy a rendezőpáros előző filmjét (Blimp ezredes élete és halála, 1943) már láttam, semmilyen információm nem volt róla. Mindezek után alapvetően egy pozitív és kellemes meglepetés volt a film. A Diadalmas szerelem nagyon sok műfajt ölel fel, többek között a fantasy, a háborús, és a romantikus filmek műfaji elemeit is tartalmazza, de egyiket sem tudjuk ráhúzni egyértelműen, legközelebb talán a fantasy áll hozzá. Mindezek eredményeképpen egy nagyon egyedi és nem mindennapi filmet kapunk.

A filmben egy végtelenül kreatív megoldással jelentkeztek az alkotók, amikor a Technicolor technikát keverték a fekete-fehér képekkel, és egy mesteri ötlettől vezérelve nem a földi életet, hanem a túlvilágot ábrázolták a fekete-fehérben. Ennél jóval egyszerűbben, de szintén ötletesen sikerült megvalósítani azokat a jeleneteket, amikor a túlvilágról megérkezik a Mennyei Kalauz. Ilyenkor mindenki más számára megáll az idő és simán átlépnek téren és időn egyaránt, nem jelentenek nekik akadályt sem a falak, sem a zárt ajtók. A filmnek meglepően kellemes, fanyar humora van, telis-tele van finoman csipkelődő poénokkal, melyek főleg a különböző népek - leginkább az amerikaiak és az angolok - sztereotípiáit állítja pellengére. Ilyen poénra jó példa az, amikor az amerikaiaknak például az az első dolga a túlvilágban, hogy kólát vételezzenek az automatából vagy amikor a mennyei kalauz a ködös angol időjárásra fogja, hogy elvesztette szem elől Petert.

David Niven kitűnően jelenítette meg a kifogástalan modorú, tipikusan angol romantikus hőst és a számomra teljesen ismeretlen Kim Hunternek is voltak jó pillanatai, tehetsége főként az érzelemdúsabb jelenetekben mutatkozott meg (vele egyedül annyi problémám volt, hogy kicsit csúnyácskának találtam). A mellékszereplők közül Marius Goringet emelném ki, aki nagyon szórakoztató karakterével jól illett a film egyedi humorához.

A Diadalmas szerelem egy végtelenül szellemes, intelligens és érdekes témával foglalkozó film, aminek egyetlen gyengébb pontját talán a propagandasztikus része jelenti. Én személy szerint kicsit fanyalogtam ugyan a film befejezésén, habár már sejtettem, hogy ez lesz a film végő konklúziója, miszerint a szerelem a legnagyobb erő a földön, minden más hatalmat felülír. Ennek ellenére mindenkinek szívből ajánlom, ugyanis egy egy igazán különös hangulatú és egyedi filmélményben lesz része annak, aki megtekinti a filmet.

Ítélet: 10/7,5