Spanyolország, Franciaország, Olaszország (Talía, Época, Selenia Cinematografica, Corona), 95 perc, Eastmancolor, dráma

Rendező: Luis Buñuel

A Filmről

Tristanát (Catherine Deneuve) a fiatalon árvaságra jutott lányt nagybátyja, Don Lope (Fernando Rey) veszi gyámsága alá. Az idős férfi hamarosan férjként is szeretne rendelkezni a lány felett az „ennek megfelelő” szabályok előírásával, tehát, hogy mit szabad csinálnia és mit nem – mindezt persze a házassági kötelék béklyója nélkül. Egy titkos séta alkalmával Tristana megismerkedik a fiatal, jóképű festővel Horacióval (Franco Nero), akivel hamar egymásba szeretnek és megszöknek. A lány azonban súlyosan megbetegszik, és visszavágyik nagybátyja otthonába.

A Tristana egy, a századfordulókor élt spanyol író, Benito Pérez Galdós azonos című regényének adaptációja. Buñuel azonban kisebb változtatásokat eszközölt rajta, hogy személyesebbé tegye a történetet. A helyszínt például Madridból egykori otthonába, Toledóba helyezte át és eseményeket az 1800-as évek végéről az 1920-as évek végére helyezte, amikor ő maga is fiatalember volt. A film elkészítésének gondolata már 1963 óta foglalkoztatta a spanyol mestert, de végül hosszas huzavona után csak 1969-ben kapott zöld utat a film a spanyol cenzúrától. A végeredmény során egyik kedvenc témáját pendíti meg: egy ártatlan női lélek elcsábítását és megrontását. A Tristana attól olyan nyugtalanító, hogy látszólag egyszerű elbeszélésmódjának dacára végig érezzük benne a szigorú és brutális logikát, amely mentén elkerülhetetlenül halad a tragédia felé.

A film mintegy Luis Buñuel élete végén készült trilógiáját (A burzsoázia diszkrét bája (1972), A szabadság fantomja (1974), A vágy titokzatos tárgya (1977)) előlegezi meg, azoknál jóval visszafogottabb, realisztikusabb módon. Ugyanakkor foglalkozik a mester visszatérő témáival, hasonló gondolatokat, szokásokat, gyengeségeket figurázva ki. A Tristana erőssége az érzések, szándékok és jellemek folyamatos lebegtetése, a tőlük való távolságtartás és az irónia. Buñuel mesterien ábrázolja a karaktereket és az emberi kapcsolatokat a film során. A rendező híres provokatív stílusára építve a társadalomkritikát is belecsempészi a történetbe. Az erőszak, a vallás és a szabadság témái dominálnak a filmben, miközben kritikát fogalmaz meg a hagyományos társadalmi normák és korlátok ellen. A film kritikai fogadtatása általában pozitív volt, és számos elismerést kapott a bemutatása után. Az alkotás elnyerte a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán-díját, valamint jelölték az Oscar-díjra is a legjobb külföldi film kategóriájában.

Érdekességek

- Amikor Luis Buñuel megkapta az Oscar-jelölést a filmért, azt mondta: "Semmi sem undorítana jobban erkölcsileg, mint egy Oscar-díj".

- Egyes feljegyzések szerint a forgatás során Catherine Deneuve és Franco Nero igencsak közel került egymáshoz.

Vélemény

Nem árulok el azzal nagy kulisszatitkot, ha elárulom hogyan történik egy-egy blogbejegyzés megírása, pontosabban a filmmel kapcsolatos érzéseim, véleményem megformálása. A film megtekintése után (vagy már van, hogy a film megnézése közben is) rögtön feljegyzek néhány gondolatot, skiccet, hirtelen benyomást, ami majd a későbbiekben a blog írása közben a vázát fogja adni a Vélemény rovatnak. A legtöbbször ezek elegendőek egy tartalmas vélemény megírásához, vannak azonban olyan esetek is, amikor bajban vagyok, mert nem jut eszembe semmilyen (vagy csak igen kevés) gondolat a film kapcsán. A leggyakrabban ez olyan filmek esetében fordul elő, melyekről sem igazán elismerően, sem pedig elmarasztalóan nem formálok véleményt, hanem a tisztes középszer kategóriájába tartoznak. Ilyenkor bizony igencsak nyögvenyelősen akar megszületni a végső kritika, így volt most ennek a filmnek a kapcsán is, ezért tűnhet majd kevésbé összeszedettnek a korábbiakhoz képest.

Rögtön megjegyezném azonban, hogy fentiek nem azt jelentik, hogy a Tristana a "nemszeretem filmek" kategóriájába tartozna, egyszerűen csak nem akart megszületni sehogy sem a cikk. Mivel a rendező korábbi alkotásaitól eltérően teljes mértékben hiányoznak a filmből a szürreális jelenetek, ebből kifolyólag a Tristana Buñuel jobban érthető filmjei közé tartozik. Ez számomra egyértelműen megkönnyítette a film befogadását, még akkor is, ha még így is számos kérdést vet fel és hagy talán kissé megválaszolatlanul. Most ezekre sem térnék ki bővebben, így aki kíváncsi a filmre, az a lenti linken keresztül megtekintheti azt.

https://ok.ru/video/2106862275182 

Ítélet: 10/7