Franciaország, Olaszország (Corona, Fono Roma), 145 perc, Eastmancolor, háborús dráma

Rendező: Jean-Pierre Melville

Producer: Jacques Dorfmann

Operatőr: Pierre Lhomme

Forgatókönyv: Jean-Pierre Melville, Joseph Kessel regényéből

Zene: Éric Demarsan

Szereplők: Lino Ventura, Paul Meurisse, Jean-Pierre Cassel, Simone Signoret, Claude Mann, Paul Crauchet, Christian Barbier

 

A Filmről

Franciaországban a II. világháború idején ellenállók kis csapata, Luc Jardie vezetésével (Paul Meurisse) kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal. A Francia ellenállás vezetőjét, Philippe Gerbier-t (Lino Ventura) elárulja egy informátor, letartóztatják és koncentrációs táborba küldik. Miután sikerül megszöknie, Felix-szel (Paul Crauchet) és az Ellenállás bérgyilkosával, Claude "A Maszk" Ullmannal (Claude Mann) együtt elrabolják és kivégzik az árulót. Marseille-ben újra csatlakozik az ellenállási mozgalomhoz, majd Londonba utazik, hogy az ellenállás szövetséges logisztikai támogatásáról tárgyaljon. Eközben Felixet a németek elfogják és megkínozzák. Az ellenállók Mathilde (Simone Signoret) vezetésével megpróbálják kimenteni, de nem járnak sikerrel. Gerbier-t azonban újra elkapják egy razzia során, ám kivégzését csodával határos módon megússza. Mathilde-ot azonban lányával zsarolják, ezért az Ellenállásnak fontos döntést kell hozniuk a fennmaradásuk érdekében.

Az Árnyékhadsereg a francia ellenállásban maga is aktívan részt vevő Jean-Pierre Melville legszemélyesebb filmje. A Joseph Kessel regénye alapján készült tragikus remekmű az ellenállásban harcolók küzdelmeiről és áldozatairól szól. Ne várjunk egy akciódús filmet, ugyanis nem merész rajtaütésekről és felrobbanó vonatokról szól, hanem kétségbeesett férfiakról és nőkről, akik láthatatlanul mozognak Franciaország náci megszállása alatt. Melville nem akart akciófilmet készíteni. Az ő filmje az ellenállók lelkében zajló háborúról szól, akiknek állandó félelemben kell élniük, kitartaniuk a hiábavalósággal szemben, elfogadniuk bajtársaik halálát, és mindezért nem várnak jutalmat, csak azt a tudatot, hogy helyesen cselekszenek. A hadseregük valóban árnyakból áll: hamis neveket használnak, nincs állandó lakcímük, egy pillanat alatt elárulhatja őket egy áruló vagy bármikor baleset érheti őket, és tisztában vannak azzal, hogy bármikor meghalhatnak.

• 
• 
• 
• 

Az Árnyékhadsereg első franciaországi megjelenésekor nem kapott kedvező fogadtatást, mivel az 1968 májusi események nyomán a francia kritikusok elítélték a filmet Charles de Gaulle dicsőítése miatt. Az Egyesült Államokban pedig 2006-ig egyszerűen be sem mutatták, csak annak restaurálása után. Akkor azonban a kritikusok már az őt megillető elismeréssel fogadták, és számos kritikus 2006 legjobb filmjeinek listáján szerepelt, míg mára már széles körben elismerik és sokan tartják Melville pályafutásának csúcspontjaként, amely a gengszterfilmek kifinomult minimalizmusát felhasználva egy kíméletlen történetet mutat be a látszólag leküzdhetetlennek tűnő akadályokkal szemben tanúsított dacról.

Érdekességek

- A forgatás alatt Lino Ventura és Melville nem beszéltek egymással, mindössze az asszisztenseiken keresztül kommunikáltak.

- A film nyitójelenetét éjszaka, titokban kellett forgatni, óriási, nagy teljesítményű lámpákkal megvilágítva, mert a látványt nem tűrték volna a franciák, és a francia törvények nem is engedték, hogy francia színészek német katonai egyenruhába bújjanak. A filmben eredeti német csizmák dobogása hallható, Melville ugyanis a hangarchívumból az eredeti hangot kölcsönözte a felvételhez.

- A film eredeti kópiája igencsak megrongálódott az évek során, így azt teljesen restaurálták 2006-ban. A digitális felújítás munkálatait a film operatőre, Pierre Lhomme felügyelte.

Vélemény

Az Árnyékhadsereg egy újabb olyan film, ami előzetesen nem volt a filmes listán, de végül bekerült a legjobbak közé. Ennek az egyik oka, hogy előzetesen két másik film közül (Claude Chabroltól A hentes vagy Eric Rohmertől az Éjszakám Maudnál) választottam volna, de mai főszereplőnk végül surranó pályán beelőzött, másik oka pedig az, hogy egy korábbi posztomban ígéretet tettem, hogy fogok még Jean-Pierre Melville filmmel jelentkezni, így tulajdonképpen azon ígéretemet is valóra váltom. Nem mellesleg a másik két alkotásnál sokkal jobb filmmel van dolgunk, még akkor is, ha véleményem szerint nem ez lett a rendező legjobbja, legalábbis korábbi két filmjéhez képest.

Az Árnyékhadsereg cselekménye ugyan a második világháború idején zajlik, de nem háborús filmről van szó, mert leginkább az árnyékban meghúzódó ellenállókról szól, akik megpróbáltak keresztbe tenni a német megszállóknak. Ezek alapján leginkább talán a kémfilmek műfaja húzható rá leginkább, de igazából annak sem nevezném, mert a műfajhoz szervesen kapcsolódó tartozékok, mint a különböző rejtélyek és intrikák, összeesküvések vagy az akcióban gazdag jelenetek hiányoznak belőle. A filmmel kapcsolatos legnagyobb problémámat a (számomra) kissé átgondolatlan koncepció jelentette, nem igazán akart kerek egésszé összeállni a történet, leginkább csak hosszabb-rövidebb szekvenciákat kapunk a francia ellenállás életéből. 

• 
• 
• 

Van viszont a filmben két jelenet, ami nagyon emlékezetesre sikerült. Az egyik a kivégzési jelenet, melynek során a nácik egy hosszú, fedett felvonulási térre vonulnak foglyaikkal. A helyiség egyik végén géppuskákat állítanak fel, majd a foglyoknak azt mondják, hogy kezdjenek el futni. Aki épségben eléri a túlsó falat, azt megkímélik - legalábbis addig, hogy egy másik napon haljon meg. Gerbier vitatkozik önmagával, hogy vajon gyáva módon a futást válassza-e vagy legyen bátor és inkább hagyja magát lelőni. A másik pedig az, amikor az Ellenállók csapata megtalálja az árulót és úgy döntenek, hogy tettéért bizony meg kell halnia. Igen ám, de a jelenlevők egyike sem ölt még korábban, és mivel egyikük sem hozott magával ciánkapszulát, a pisztoly pedig nem használható, mert túl hangos, valami más megoldást kell keresni. A végkifejletet egyik esetben sem lövöm le, aki kíváncsi rá hogyan oldják meg a helyzetet, az nézze meg a filmet. 

https://ok.ru/video/1449896905414

Ítélet: 10/7