2023. jan 21.

F24. A nap szépe (Belle de Jour) (1967)

írta: mindennapra1film
F24. A nap szépe (Belle de Jour) (1967)

71eqbiqzcxl.jpgFranciaország, Olaszország (Paris Film, Five Film), 101 perc, Eastmancolor, dráma

Rendező: Luis Buñuel

Producer: Robert Hakim, Raymond Hakim

Operatőr: Sacha Vierny

Forgatókönyv: Luis Buñuel és Jean-Claude Carriére, Joseph Kessel novellája nyomán

Szereplők: Catherine Deneuve, Jean Sorel, Michel Piccoli, Pierre Clémenti, Geneviéve Page, Francoise Fabian, Macha Méril, Francisco Rabal 

 

 

A Filmről

Séverine (Catherine Deneuve) lélegzetelállítóan szép nő, aki férjével, Pierre-rel (Jean Sorel) szinte már szűziesen viselkedik, hétköznap délutánonként azonban prostituáltként éli kettős életét a Madame Anais (Geneviéve Page) által vezetett intézményben. Ilyenkor ugyanis nyugodtan kiélheti mazochista szexuális fantáziáit. Csinos kis rendszere azonban összeomlik, amikor egy látványosan rossz külsejű gengszter (Pierre Clémenti) beleszeret és befurakodik tiszteletre méltó életébe. Hogy még jobban bonyolódjon a helyzet, egy alkalommal épp egy ismerőse (Michel Piccoli) látogatja meg a bordélyházat.

belle-de-jour-luis-bunuel-fr-1670276117.jpg

Mindezek alapján a film egy sematikus, öntelt férfifantáziának tűnik. Valójában viszont az egyik legtitokzatosabb, legköltőibb és legbonyolultabb film, amelyet valaha is készítettek. Egyetlen szereplő pszichéje sem tiszta vagy egyszerű, de az a világ sem az, amelyben élnek. Luis Buñuel nyugodtan, de határozottan kalauzol minket ezen a különös vidéken, amely az álom és valóság határán fekszik. A film tele van olyan egyszerre mulatságos és felkavaró hallucinációs hatáselemekkel, melyeket hallunk, de nem látunk. Az a néző, aki átadja magát ennek a csábítóan álomszerű anyagnak, már jóval a nem mindennapi befejezés előtt lemond arról, hogy megértse, mi folyik itt - ez azonban üdvösen felszabadító hatással van rá.

Buñuel minden további nélkül pornográfnak nevezte alkotását, ám hozzátette, hogy "szűzies erotikával" foglalkozik. Nem Catherine Deneuve meztelenségével foglalkozik, hanem az azt elfedő ruhákkal és fátylakkal. Habár egy úri bordély történéseit járja körül, egyetlen pillanatra sem mutat szexet. Ugyanakkor még a legvadabb képzeleteinket is azok a csak sejtetett szexuális perverziók, melyek a zárt ajtók mögött, sőt egy döbbenetes jelenetben, koporsóban zajlanak. Szerencsére - bár az alaphelyzet magában hordozza a veszélyt - Buñuel egyetlen pillanatra sem engedi, hogy a film olcsó pornográfiává korcsosuljon, végig ízlésesen és bensőségesen enged bepillantást a szereplők érzésibe.

A nap szépe még azelőtt készült, hogy az átmenetileg lazuló cenzúra az erotika újfajta képi megjelenítését lehetővé tette volna. A film azonban más tekintetben is a hatvanas évek jellegzetes terméke: az olyan mozgóképek mellett, mint a Kifulladásig vagy Az édes élet, ez is a korszak stílusát ragadja meg és mutatja be a beszéd, a gesztusok, az öltözködés és a viselkedés legapróbb részleteiben. Buñuel a tőle megszokott módon nem érezte szükségét műve magyarázatának, mely körülmény csak még tovább misztifikálta a filmet. Mint azt a rendező akkortájt elmondta, őt mindenekelőtt a realitás és a fantázia összemosódása stimulálta a történet leforgatására, melynek végén e két sík szerves fúzióra lép egymással. Ezt alátámasztandó, a spanyol rendező állítólag egyszer azt mondta, hogy ő maga sem értette, hogy tulajdonképpen mi is a film vége.

screenshot_2023-01-16_at_19-55-01_a_nap_szepe_1967.jpg

Arról lehet vitatkozni, hogy A nap szépe vajon Luis Buñuel legjobb művei közé tartozik-e, arról viszont nem, hogy a legjellegzetesebbek egyike, egy igazán mélyreható vizsgálat az emberi lélek sötétebb oldalának néhány jellemvonásáról. A film 1967-ben a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a Pasinetti-díjat, valamint a fesztivál fődíját az Arany Oroszlánt is. Az alkotás iránti egyfajta tiszteletet jelzi, hogy elkészült a felnőttfilm-változata is. Ennél még fontosabb, hogy a film előtt adózva 2006-ban Manoel de Oliveira leforgatta a „negyven év múlva” jellegű folytatását, Mindig szép (Sempre lindo, 2006) címmel, szintén Michel Piccolival

Érdekességek

- Catherine Deneuve legtöbb ruháját maga Yes Saint Laurent tervezte.

A megerőszakolós jelenetben a színésznő ruhájára tépőzárat tettek, hogy olyan hangot hallasson, mintha valóban szétszakították volna a ruhát.

- A film moziba kerülése előtt a cenzorok kivágattak pár részt belőle. Buñuelnek főleg az fájt, hogy a Séverine és a herceg koporsós jelenetéből kikerült Matthias Grünewald Golgota-festménye, ami szerinte teljesen megváltoztatta volna a jelenetet és előkészítette volna a következőt. 

matthias-grunewald-krisztus_1.jpg

- A film első moziba kerülése után sokáig eltűnt a filmvászonról a producerekkel való jogi vita miatt, még videón sem volt elérhető, nemhogy moziforgalmazásban. Végül Martin Scorsese (aki a katolikus miseruha helyett választotta a filmes pályát, így nem csoda, hogy imádta ezt a filmet) segített 1995-ben a Miramax Zoe cégnek, hogy megszerezze a jogokat, és a filmet újból meg lehessen nézni nagyvásznon.

Vélemény

Luis Buñuel filmjei nem tartoznak a könnyed délutáni kikapcsolódás kategóriájába és nem könnyű sem értelmezni, sem befogadni, azt amit látunk. Az eddigi filmjei közül amit láttam ez nyerte el a tetszésemet legjobban, de azt még ezután sem merem állítani, hogy kezdem érteni a művészetét, de talán már jó úton haladok. Az előző két filmjéhez képest mostani filmünk jóval kevesebb szürreális elemet tartalmazott.

screenshot_2023-01-16_at_19-55-21_a_nap_szepe_1967.jpg

A téma tulajdonképpen még egyszerűnek is mondható: adott egy lány, aki nem kap elég figyelmet párkapcsolatában, így kénytelen más módját keresni szexuális fantáziáinak, frusztrációinak kiélésére. Mivel Séverine csak délutánonként fogadhatja kuncsaftjait (amikor a férje dolgozik), a bordélyház vezetőjétől a Nap Szépe (Belle de Jour) nevet kapja. Nem mellesleg a Belle de Jour egy liliom neve Franciaországban, ami csak nappal virágzik. A film annak köszönhetően tér el egy könnyed erotikus thrillertől, hogy Buñuel összemossa a lány álmait és a valósággal, így mi sem tudhatjuk, hogy mi az ami valójában megtörténik. 

screenshot_2023-01-16_at_19-55-41_a_nap_szepe_1967.jpg

A képzelgést és a realitást egymástól megkülönböztetni vágyó nézőknek egyfajta mankóul szolgálhatnak a film eredeti nyelvű verziójához készült feliratsávok, melyek készítői (egy nagy általánosságban elfogadott értelmezés szerint) dőlt betűvel szedik a vágyaknak hitt szituációk szövegét. Így aki feliratos formában nézi, az talán megoldást kaphat a kérdéseire, én szinkronos formában néztem. Mint maga a rendező is elmondta, ő sem feltétlen volt azzal tisztában, mi is valójában a film vége. A film egy lovaskocsival és csengetésével indul, ahol Severine-t a férje kirángatja a kocsiból, és szolgáival megkorbácsoltatja majd megerőszakoltatja. Itt még egyértelmű, hogy mindez csak a lány fantáziájának szüleménye, amit későbbiekben is ez a csengetés, a lovaskocsi vagy macskanyávogás jelez. Mivel a film végén is egyszerre szólal meg minden képzelgésre utaló hang, így nem kétségek között hagy meg minket az alkotó, hogy mi az ami valójában megtörtént és mi az, ami csak a képzelet szüleménye.

Filmjében Buñuel számos nemi és szexuális eltévelyedést érint. Megjelenik benne a frigiditás, frusztráció, mazochizmus, aberráció, perverzió, nekrofília és szodómia (hirtelen ennyi jutott az eszembe). A nap szépe témája miatt nem mindenkinek ajánlott, de aki nem zárkózik el a fentebb említett témák ábrázolásától, annak mindenképp érdemes megtekinteni a filmet. Catherine Deneuve pedig egyszerűen csodaszép, egyértelműen minden idők egyik legszebb színésznője és ezt ebben a filmben is bizonyította. Végül pedig feltenném a filmmel kapcsolatos 100 forintos kérdést: Valaki meg tudja mondani, mi lehetett az ázsiai férfi dobozkájában? Akinek van bármilyen ötlete, az megírhatja kommentben.

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-nap-szepe-1967-luis-belle-de-jour-Q2WYe1fq6HHbCJDy

Ítélet: 10/7

Szólj hozzá

francia szex szexualitás álom erőszak erotika perverzió szürrealizmus művészfilm mazochizmus 18+ Catherine Deneuve Luis Bunuel