119. Diploma előtt (The Graduate) (1967)
Rendező: Mike Nichols
Producer: Lawrence Turman, Joseph E. Levine
Operatőr: Robert Surtees
Forgatókönyv: Calder Willingham és Buck Henry, Charles Webb regényéből
Zene: Dave Grusin, Paul Simon
Szereplők: Anne Bancroft, Dustin Hoffman, Katharine Ross, William Daniels, Murray Hamilton, Elizabeth Wilson
A Filmről
A frissen végzett főiskolás Benjamin Braddock (Dustin Hoffman) hazatér felső középosztálybeli szüleihez jeles tanulmányi eredményekkel, azonban életcéloktól tökéletesen mentes állapotban. Szülei diplomaosztó partit rendeznek hazatérésének örömére, majd az éjszakának végén megkérik, hogy vigye haza Mrs. Robinsont (Anne Bancroft). Amikor a nő behívja a házba, megpróbálja elcsábítani a nagyon izgatott Benjamint, de végül nem jár sikerrel. Mindazonáltal a nőnek nem kell sokáig várnia, hogy próbálkozásai meghozzák a gyümölcsét és Ben hamarosan azon kapja magát, hogy kétségeit félredobva viszonyt folytat az idősebb, férjezett asszonnyal. A viszony szinte egyik pillanatról a másikra ér véget, amikor találkozik Mrs. Robinson lányával, Elaine-nel (Katharine Ross) és a fiú azonnal érzi, hogy ő a neki való társ. Mivel ez a kapcsolat sem jár kevesebb kavarodással, mint az Elaine anyjával folytatott viszony, így a fiúnak nagyon hamar rá kell döbbennie, hogy a szerelemhez bizony nagyon rögös út vezet.
Mrs. Robinson, you're trying to seduce me.
Mrs. Robinson, maga el akar engem csábítani
A Diploma előtt korának tökéletes keresztmetszetét adja és fontos megállapításokat tesz az akkori Amerikáról és az emberektől, akik semmiben sem voltak biztosak és tele voltak állandó zaklatottsággal - pont úgy, mint Benjamin, aki zavartan utasítja vissza Mrs. Robinson nyílt szexuális közeledését. Bármilyen hihetetlenül is hangzik ma már, 1967-ben a film, amikor a szexuális forradalom még csak küzdött a jogaiért, megdöbbentette a nézőket merészségével, sőt egyesek egyenesen botrányosnak nevezték. Ez volt az első komoly hollywoodi film, ami nyíltan a szexszel foglalkozott, a középpontba állítva egy valószínűtlen szerelmi háromszöget, beverve ezzel az utolsó szöget az ötvenes évek anyakultuszának koporsójába.
Mike Nichols mindössze egyetlen filmmel (Nem félünk a farkastól, 1966) a háta mögött kapta meg a rendezői széket. A Diploma előtt azonban kiváló alkalom volt arra, hogy ötvözze az ironikus részletekre kiélezett látásmódját a borotvaéles szellemességekre fogékony fülével. A rendező egyik legeredetibb ötlete az volt, hogy a Simon & Garfunkel akkori népszerűségét filmje reklámozására használja fel. Belevitt a filmbe egy vadonatúj számot (Mrs. Robinson) és néhány régebbit (The Sounds of Silence; Scarborough Fair), amelyekért akkor már tizen- és huszonévesek milliói rajongtak. A csel mind esztétikai, mind kereskedelmi értelemben egyaránt bejött és igencsak mély nyomokat hagyott az elkövetkezendő évek hollywoodi filmzenéiben.
A Diploma előtt kultuszát nemcsak a filmzene, hanem az ikonikus jelenetek folytonos megidézése is táplálta. A reptéri nyitójelenetet Tarantino a Jackie Brown-ban alkalmazta, a Benjamin jövőbeli terveihez adott tanács (I've got one word for you: plastics) több mai sorozatban is elhangzott, míg az esküvői ablakdörömbölős befejezés egyes részletei előtt pedig filmek (Shrek 2, Igazából szerelem) és sorozatok (Family Guy, Simpson család, Archer) ugyanúgy kalapot emeltek. Mindezekről készült is egy kiválóan összeszedett videó, ami be is mutatja ezeket a híres jeleneteket, és hogy milyen későbbi filmekben tűntek fel (VIGYÁZAT, SPOILERVESZÉLY).
Mike Nichols második filmjéért másodszor kapott Oscar-jelölést, majd először (és egyben utoljára) nyerte el a díjat, azáltal örökre megkérdőjelezhetetlenné téve rendezői tehetségét. Filmjében sikerül biztosítania, hogy a nézők folyamatosan Benjamin esetlen zavarára legyenek hangolva és átérezzék, milyen nagy feladat elé állítja az élete, amely hirtelen gyökerestül fordult ki önmagából. Bár a film elején még maga sem tudja eldönteni, melyik irányba szeretne tovább haladni az életútján, a végére egyvalamiben már egészen biztos lesz: Elaine-t akarja, és azért, hogy megszerezze magának a végsőkig is képes elmenni. Dustin Hoffman Benjamin Braddock megformálásával gyakorlatilag elindult a sztárrá válás útján. A karakter legendává válásához mindenképp hozzátartozik, hogy Nichols úgy instruálta a színészt, hogy ne próbálja meg eljátszani a szerepet, hanem legyen természetes, így a tartós sikerhez Ben természetes sutasága és mesterkéletlensége is hozzájárult.
A remekül megválogatott szereplőgárdából mindenképp említést érdemel Anne Bancroft, akinek ez a szerep hozta meg az igazi világhírt (pedig ő ekkor már Oscar-díjjal is rendelkezett). Nem beszélve arról, hogy Mrs. Robinson figurája megteremtette azt az idősebb nőtípust, akire a szlengben manapság már úgy hivatkozunk: Milf. Nichols harmadik remek szereplőválasztása az Elaine-t megszemélyesítő Katharine Ross volt. A gyönyörű színésznő tökéletes ellentéte Hoffmannak, finom játékával mégis képes elhitetni a nézővel, hogy meglát a fiúban valamit, ami vonzóvá teszi számára. A két másik színészhez hasonlóan Ross-t is Oscarra jelölték.
A korabeli fiatalok kétségekkel teli mindennapjait és a szexuális tabukat nyíltan bemutató Diploma előtt hangos kritikai és közönségsiker lett. A film sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy épp a megfelelő időben, az ellenkultúra évtizedében készült el. A szüleik értékrendjétől eltávolodó, a saját sorsuk irányítására vágyó fiatalok ki nem mondott érzéseit, félelmeit tükrözte – és tükrözi ma is. Összesen 85 millió jegyet adtak el rá, és 105 millió dollár bevételt termelt csak Észak-Amerikában. Ez mai árfolyamon számolva közel 800 milliónak felelnek meg, amivel minden idők 22. legsikeresebb filmjének számít az Államokban és Kanadában.
Érdekességek
- Bár a filmben jelentősnek tűnik a korkülönbség, Anne Bancroft és Dustin Hoffman között mindössze hat év volt.
- Mielőtt Anne Bancroft megkapta Mrs. Robinson szerepét, olyan színésznők érdeklődtek a karakter iránt, mint Joan Crawford, Jeanne Moreau, Angela Lansbury, Lauren Bacall és Audrey Hepburn. Mike Nichols nagy kedvence eredetileg Doris Day lett volna, de a színésznő férje/menedzsere undorodva dobta vissza a forgatókönyvet, meg sem mutatta neki.
- Dustin Hoffman előtt pedig olyan színészek pályáztak Benjamin Braddock szerepére, mint Harrison Ford, Robert Duvall, Gene Wilder, Steve McQueen, Jack Nicholson, Warren Beatty, vagy Anthony Perkins.
- Robert Redford is esélyes volt a film főszerepére, de a rendező úgy gondolta, Redford annyira jóképű, hogy senki nem hinné el, hogy gondjai vannak egy nő elcsábításával.
- Elaine Robinson szerepe kapcsán felmerült többek közt Natalie Wood, Candice Bergen, Sally Field, Natalie Wood, Jane Fonda, Julie Christie és Faye Dunaway neve is.
- Dustin Hoffman-t a film producere a meghallgatáson összetévesztette az ablaktisztítóval, a színész pedig azt hitte, hogy az is a casting része, hogy lemossa az ablakot.
- A hotelszobai jelenetnél Anne Bancroft nem számított rá, hogy Dustin Hoffman megfogja a mellét. A forgatás közben a rendező, Mike Nichols és az egész stáb nevetésben tört ki, de a jelenetet végül tovább vették. Hoffman a fejét verte a falba, hogy abbahagyja a nevetést, a rendező pedig annyira viccesnek tartotta, hogy végül ez a jelenet is bekerült a filmbe.
- Az egyetemen játszódó jelenetek nem statisztákkal forogtak, a járókelőknek fogalmuk sem volt arról, hogy képben vannak, de még engedélyt sem kértek a forgatásra. Az egyik jelenetben az is benne maradt, hogy egy idegen férfi leszólítja Katharine Ross-t az utcán.
- A stábot szinte kihajították a templomból, a lelkész ugyanis féltette az üveget, amint Benjamin az esküvő alatt dönget. Végül kiegyeztek némi elővigyázatosságban és a filmben látható, krisztusi pózban. Ugyanezt a jelenetet és a film végét, katolikus egyházi nyomásra, Portugáliában kivágták a filmből.
- A film poszterén (egyes pletykák szerint) nem Anne Bancroft, hanem a Dallasból jól ismert Linda Gray lába található.
Vélemény
Figyelem az írás nyomokban spoilert tartalmazhat!
A Diploma előtt számomra azoknak a filmeknek a tipikus iskolapéldája, amikhez meg kell érni. Egyetemista koromban láttam először (és azóta sem) a filmet és akkor csupán úgy voltam vele, hogy egész jó film, de semmi több. Most azonban (remélhetőleg már jóval érettebben) már úgy gondolom, hogy egy remekműről beszélhetünk, ami jóval megelőzte a korát és még napjainkban is aktuális. Egy örök érvényű film a szülők értékrendjétől eltávolodni igyekvő, saját sorsuk irányítására vágyó fiatalok érzéseiről, félelmeiről – a filmtörténet egyik leghíresebb filmes soundtrackjével. Apropó filmzene, a Simon & Garfunkel duónak még azt is sikerült nálam elérniük, hogy igencsak megkedveltem a zenéjüket, alábbi számuk pedig kifejezetten fülbemászó és dallamos lett.
Bármennyire is szeretnék, nem tudok szó nélkül elmenni a magyar filmcímadás orbitális hibája mellett, ugyanis itt konkrétan akkora hülyeséggel állunk szemben, hogy az már fáj. A film ugyanis nem a diplomaszerzésről vagy az egyetemi életről, hanem a tanulmányok elvégzése utáni nehézségekről és útkeresésről szól, ami a legtöbb akkori és mai fiatalt is jellemezte. Akik elfogadták a címadást, azok vagy nem látták a filmet (amit nehezen tudok elképzelni) vagy teljesen idióták. Pedig ugyanezen elgondolás mentén igencsak egyszerű lett volna a filmnek magyarul a Diploma után címet adni.
A film egyik legnagyobb erőssége egyértelműen színészválasztásban (is) rejlik. Egyáltalán nem tudnék senki tökéletesebbet elképzelni sem Benjamin, sem Mrs. Robinson szerepében, mint Dustin Hoffman-t és Anne Bancroft-ot. Pedig, mint ahogy az Érdekességekről szóló részben is olvasható, igencsak volt tolongás mindkét szerep eljátszására. Így utólag belegondolva, igencsak érdekesen festett volna Steve McQueen, Warren Beatty vagy éppen Anthony Perkins a kissé esetlen, fiatal Ben szerepében és valljuk be, lehet a film sem lett volna ugyanolyan sikeres. Ugyanez elmondható Anne Bancroftról is, aki zseniálisan alakította a szexéhes anyuka szerepét és egy pillanatra sem tudtam volna ugyanezt elhinni a nagy Audreyról, Joan Crawfordról, nem is beszélve Angela Lansburyról.
A film végének pedig egyértelműen ott a helye a minden idők legjobb filmes lezárásait tartalmazó képzeletbeli polcon. A befejezés kiválósága nem is igazán abban rejlik, ami megtörténik, mert az nagyjából várható volt, hanem az utolsó képkockákban. Ahogy Benjamin és Elaine ülnek a busz leghátsó ülésén és mindkettőjük arcára van írva az egész film lényege. Egyszerűen zseniális.
A Diploma előtt lehetett volna egyszerű romantikus sablonfilm, de Mike Nichols azzal csavart egyet a szokványos hollywoodi történetmesélésen, hogy nem a dramaturgiai fordulatokra, hanem a főszereplő lelki folyamataira, érzelmi krízisére koncentrál, nem kevés iróniával. Ezáltal a Diploma előttnek mégis sikerült valami bizsergetően újat mutatnia, nyakon csípni a korszellemet, s ezzel az amerikai film egyik mérföldkövévé válni, beindítani egy tehetséges, fiatal színész karrierjét, zenéi pedig máig töretlenül népszerű slágerek lettek.
https://ok.ru/video/2688406850259
Ítélet: 10/9