K7. Üzlet a korzón (Obchod na korze) (1965)
Rendező: Ján Kadár, Elmar Klos
Operatőr: Vladimir Novotny
Forgatókönyv: Ladislav Grosman, Ján Kadár, Elmar Klos
Szereplők: Jozef Kroner, Ida Kaminska, Hana Slivková, Martin Holly, Frantisek Zvarik, Elena Pappová-Zvariková, Adam Matejka, Martin Gregor
A Filmről
Tono (Jozef Kroner) ácsként dolgozik egy szlovák kisvárosban, akit zsörtölődő felesége (Hana Slivková) állandóan arra biztat, keressen több pénzt, akár úgy is, mint a németekkel kollaboráló sógora (Frantisek Zvarik). Mivel Tonót is csábítja az előrejutás reménye, így belemegy abba, hogy egy kis zsidó üzlet "árjásítója" legyen, ahol a boltosnő az öreg, nagyothalló és már kissé szenilis Lautmanné (Ida Kaminska). Tono megtudja, hogy az üzletnek valójában nincs bevétele és az özvegyet a többi zsidó tartja el, akik egy füst alatt felkérik a férfit, hogy viselje a gondját az öregasszonynak. Tono életében először közel kerül egy zsidóhoz és a furcsa pár hamarosan megkedveli egymást. Ám jön a rendelet, hogy a zsidóknak össze kell csomagolniuk, mert indulnak a "munkatáborba", a férfinak pedig döntenie kell az asszony és saját sorsáról.
Az Üzlet a korzón egészen a végkifejletig egyensúlyoz a komédia és a dráma határán, két szerethető, de egymástól nagyon eltérő ember egyre szorosabbá váló kapcsolatát állítva a középpontba. A szlovák Jozef Kroner és a lengyel Ida Kaminska egyaránt már elismert színészek voltak a film forgatása idején; kettejük magával ragadó és természetes játékának is köszönhető, hogy a filmen nem fogott az idő. A holokausztról valaha is készült talán legmegindítóbb dráma az egyén erkölcsiségének és felelősségének kérdését feszegeti a totalitárius társadalomban. A zsidók és nem zsidók közti kapcsolat fontos emberi kérdéseket vet föl a németek által megszállt Csehszlovákiában, de a film a mélységes kétségbeesés közepette mégis a közös boldogság utópisztikus reményét villantja fel.
Bár az Üzlet a korzón a gyomorbavágó utolsó félóráig kifejezetten szórakoztató és néhol egészen szívmelengető, kevésbé érheti a holokauszt romantizálásának vagy hollywoodiasításának vádja, mint mondjuk az ezért sokat kritizált Schindler listáját (Schindler's List, 1993) vagy Az élet szépet (La vita e bella, 1999). Az Üzlet a korzón ugyanis nem az emberi jellem megtörhetetlenségéről, az elnyomással dacoló hőseiről vagy a szeretet erejéről szól, hanem éppen arról, hogyan csinál cinkostársat mindenkiből a hatalom, akik tétlenségükkel segédkeznek az embertelen bűntettek elkövetésében.
Bár a film a hatvanas években virágzó cseh és szlovák újhullám idején készült, az Üzlet a korzón nem igazán sorolható ehhez a filmiskolához. Ján Kadár és a cseh Elmar Klos eleve eggyel idősebb generációba tartoznak, mint a hullám meghatározó alkotói, továbbá alkotásuk filmnyelvileg és témaválasztásában sem tekinthető formabontónak. Ám attól még, hogy tradicionálisabb, mint Jiří Menzel, Miloš Forman vagy Věra Chytilová újhullámos alkotásai, nem kevésbé fontos része a csehszlovák filmtörténetnek. Mint minden valamirevaló film a huszadik század legsötétebb éveiről, az Üzlet a korzón sokkal több egyszerű történelemóránál, és az ábrázolt időszak kontextusán és sajátosságain túl az emberi jellem és a diktatúrák működésének örökérvényű igazságaira is rámutat.
Az 1965-ös Oscar-átadó legjobb idegen nyelvű filmjének díját elnyerő Üzlet a korzón egyszerre az első cseh és az első szlovák aranyszobor ebben a kategóriában. Máig vita tárgya, hogy melyik nemzet tekintheti igazán magáénak az elismerést, afelől viszont nincs kétség, hogy méltán kapta meg az Oscar-díjat. Pedig nem sok hiányzott ahhoz, hogy el se jusson a jelölésig. A film Londonba, a csehszlovák filmek seregszemléjére majdnem el se jutott és az Observer kritikusa kellett ahhoz, hogy mégis bekerüljön a programba. Innen azonban már egyenes út vezetett Cannes-ba, ahol a két lengyel főszereplő a zsűri különdíjában részesült, majd az Oscar-gálára.
Érdekességek
- Ladislav Grosman akkoriban nem igazán ismert elbeszélését, az Üzlet a korzónt Arnošt Lustig cseh író ajánlotta Jan Kadár figyelmébe, akit első olvasásra meg is érintett a mű, rendezőtársa, Elmar Klos azonban úgy érezte, húsz percnél hosszabb film nem születhet belőle
- Amikor a rendezőpáros a megírt anyagot elküldte a Csehszlovák Állami Film igazgatójához, egy kérdést kaptak: "Kettőjük közül melyikük gondolja, hogy ebből film lehet?"
- A filmet azért forgatták Kisszebenben (Sabinov), mert a könyv eredeti helyszínén, Grosman szülőhelyén, Homonnán (Humenné) a háború utáni szocialista városrendezés eltüntette a jellegzetes kisvárosi korzót. Kisszebenben pedig a mai napig megtalálható Lautmanné boltja és turisztikai látványosságként működik.
Vélemény
Ha bárkit megkérdeznek a cseh(szlovák) filmes alkotókról, minden bizonnyal két alkotó neve ugrik be mindenkinek: Jiří Menzel és Miloš Forman. Ugyanígy voltam ezzel én is, ugyanis csak a két rendező filmjét láttam eddig korábban. A keleti blokk filmjeit érintő rovat csehszlovák filmek vonala viszont nem kettejük valamelyik munkájával indul, hanem egy náluk (hazánkban) jóval kevésbé ismert rendezőpáros filmjével, az egyébként Oscar-díjas Üzlet a korzón című alkotással.
Érdekességképpen megjegyezném, hogy akár úgy is alakulhatott volna, hogy úgy beszélünk most a filmről, mint az első magyar Oscar-díj nyertes film, ugyanis a film egyik rendezője Ján Kadár Kádár János néven (nomen est omen) az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó évében, 1918. április 1-jén született Budapesten, zsidó, magyar és szlovák gyökerű családban. Gyerekkorát azonban már az újonnan alakult Csehszlovákiában, a soknemzetiségű Rozsnyón töltötte. Személyes élményei pedig tagadhatatlanul megjelennek a filmben. 1938-ban az első bécsi döntéssel ugyanis Rozsnyó újra magyar fennhatóság alá került, s mivel a magyar zsidótörvények hatálya az új területekre is kiterjedt, Ján Kadár pedig hamarosan egy váci munkaszolgálatos táborban találta magát. A szüleit, a nővérét és annak gyerekeit Auschwitzba deportálták, ahonnan senki sem tért vissza.
A film nem tartozik a különösebben ismert Oscar-díjas alkotások közé, még a holokausztról szóló filmek között sem emlékszem, hogy bárhol említették volna, pedig szerintem lenne keresnivalója. Azt nem mondom, hogy felér egy Schindler listájával vagy akár A zongoristával, de mindenképp figyelemre méltó mozi. Teljesen más hangulat lengi be a filmet, mint hollywood-i társait. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy teljesen más környezetben és más érában készült, mint az amerikai holokausztfilmek, másrészt jelen van benne egy kis finom humor, ezáltal talán kissé közelebb áll egy másik nagy kedvencemhez, Roberto Benigni remekművéhez Az élet széphez. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne éreznénk azt végig a film alatt, hogy a szereplők élete ingoványos talajon mozog.
Nem lehet mindenkiből Oskar Schindler vagy Raoul Wallenberg. Az alapvetően jó szándékú, de a cselekvéshez gyáva kisember emiatt lesz igazán hiteles és összetett figura, akinek ellentmondásos tragédiája mentes a szentimentális túlzásoktól. Mindenképp pozitívum, hogy bár az Üzlet a korzón bőven a csehszlovák szocializmus szellemiségének glóbusza alatt készült, nem látszik a filmen semmilyen felsőbb "érdek", azaz egy pillanatra sem próbálják belénk sulykolni, hogy a szovjetek a jók és a többiek a rosszak.
Való igaz, hogy a színészi játék mai szemmel nézve már kissé túlzottnak tűnik, de a film témája és a dráma erőssége bőven feledteti azt. A Lautmann nénit játszó Ida Kaminska pedig mindentől függetlenül elbűvölő, alakítása valóban páratlan. Az pedig nem semmi, hogy kelet-európai színésznőként érhette el azt a megtiszteltetést, hogy alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra egyaránt jelölték, Cannesban pedig a zsűri külön dicséretében részesült.
Összességében kellemes meglepetést okozott a film, annak ellenére is, hogy azért vannak benne üresjáratok, a két főszereplő játéka és a megrázó végkifejlet azonban mindezért kárpótol. Mivel kis hazánkban viszonylag ismeretlen, így talán általam (és az alábbi link segítségével) többekhez is eljut.
https://videa.hu/videok/film-animacio/uzlet-a-korzon-1965.-hd-drama-7MqO7aoOl6i0yQcq
Ítélet: 10/7,5