2021. aug 28.

HU10. Hannibál tanár úr (1956)

írta: mindennapra1film
HU10. Hannibál tanár úr (1956)

mv5bnzzjy2y1m2ityjcyos00zdcylwewntatody0yza1otvjngm3xkeyxkfqcgdeqxvymzc1mduyoty_v1.jpgMagyarország (MAFILM), 88 perc, ff, tragikomédia

Rendező: Fábri Zoltán

Operatőr: Szécsényi Ferenc

Forgatókönyv: Fábri Zoltán, Gyenes István és Szász Péter, Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregénye alapján

Zene: Tamássy Zdenko

Szereplők: Szabó Ernő, Greguss Zoltán, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémi, Selmeczi Mihály, Somogyvári Rudolf, Bessenyei Ferenc

 

A Filmről

Nyúl Béla (Szabó Ernő) jelentéktelen középiskolai latintanár egy jelentéktelen iskolában, de a Hannibálról írott tanulmányára felfigyelnek. Állítása szerint a karthágói államférfi forradalom áldozata lett hazájában, s ez az állítás markánsan szembehelyezkedik a korszakban elfogadott vélekedésekkel. A középkorú, meghunyászkodó tanár ezután azt hiszi, elérkezett élete nagy pillanata, és végre elismerik munkásságát. Pezsgőzik, szivarozik, kirúg a hámból, környezete reakciói azonban alapvetően megváltoznak, amikor a szélsőjobboldali erők, élükön Muray Árpád (Greguss Zoltán) országgyűlési képviselővel, politikai hadjáratot indítanak ellene. A visszahúzódó életet élő tanár megpróbálja tisztázni a helyzetet gyerekkori barátjával, azonban eltéved a politika útvesztőiben és már későn ébred rá: a fasizmus benne találta meg a szimbolikus ellenséget, akivel látványosan leszámolhat.

24cbad5431f39ded57cd6b472959a5db_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

A Hannibál tanár úr a szürke kisember politikával folytatott harcának örök érvényű története. Fábri Zoltán mesteri húzása, hogy egyszerre nyújtja a fasizmus fajgyűlöletének és a Rákosi-rendszer koncepciós pereinek és megvezethető tömegeinek könyörtelen szatíráját. A hangzatos szlogenekkel manipulálható tömeget figurázza ki, amely az egyik pillanatban még élteti, de ha a Nagy Testvér úgy parancsolja, már felkoncolná Nyúl Bélát. Bár a film vizuális nyelvezete már születése pillanatában sem számított minden pontján újszerűnek, a Hannibál tanár úr története mit sem öregedett. Sőt, Fábri ráérzett valamire a jövőből, mert a mit sem sejtő latintanárt nem egy elvhű pártkatonával, hanem egy cinikus hatalomtechnikussal töreti meg, aki maga sem hisz az általa hangoztatott szólamokban.

screenshot_2021-08-12_at_19-38-56_hannibal_tanar_ur_alapfilmek.jpg

A rendező Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregényéből adaptálta a történetet, de annak szinte csak az alapötletét tartotta meg. A Horthy-rendszert kipellengérező szatírájában az író nemcsak a fasizmus, hanem az orosz munkásforradalom visszásságait is kifigurázta. A filmváltozat a kisregény cselekményét az 1920-asból az 1930-as évekbe helyezte át, és a kisregény főhősét, a világot kellő ironiával szemlélő fiatalembert csetlő-botló kisemberré rajzolta át, aki Szabó Ernő megragadó alakításában mégis tragikus hőssé nemesül. A köznyelvben a „nyúlbéla” kifejezés mára a gyávaság szinonimájává vált, annak ellenére is, hogy a filmünk Nyúl Bélája becsületes, egyenes tartású figura volt, egy komplex karakter, aki a hétköznapokban ugyan meghunyászkodott, de a nehéz helyzetekben mindig egyenes maradt.

Bár az alkotás 1931-ben játszódik, olyan problémákat vet fel és azokat oly módon ábrázolja, hogy a Horthy-korszak mellett a film gyártási idejére, az 1950-es évekre is vonatkoztathatók. A Hannibál tanár úr legnagyobb bravúrja éppen az, hogy megállapításait egyaránt vonatkoztatta a fasisztákra és a kommunistákra. Nem nehéz ugyanis az óbudai amfiteátrumban szónokló, pocakos államtanácsos alakjában Rákosit, a készen kapott interpellációban pedig a koncepciós perek előre meghozott döntéseit felfedezni. Fábri Zoltán is arra érzett rá leginkább filmjével, hogyan farag mindenből politikát a diktatúra, és fosztja meg polgárait a szabad véleménynyilvánítás jogától. Még egy egyszerű Hannibál-tanulmány sem lehet teljesen ártalmatlan, ha a rendszer a saját igényei szerint írja át a történelmet.

screenshot_2021-08-12_at_19-38-10_hannibal_tanar_ur_alapfilmek.jpg

Fábri Zoltán rendezői és dramaturgiai érzékének egyik erőssége, hogy egy-egy jelenet, illetve film központi gondolatát szimbolikus erejű motívumokkal fejezi ki. A mű vizuális világában többször előfordul a szubjektív tartalmak megjelenítése is: ezeket érzékeltetik a képtorzító eljárások (például a részegség bemutatása) vagy az egymásra fényképezéssel kidolgozott álom-jelenet (Hannibál és Nyúl Béla képzeletbeli beszélgetése). A film bővelkedik groteszk megoldásokban is, legyen szó a hullámfürdő-jelenetről (Nyúl Béla viselkedése egyszerre tragikus és komikus) vagy a tanulmány elfogadásának pillanatáról (miközben pályája ünnepélyes pillanatát éli meg, kénytelen a legyeket hessegetni maga körül).

screenshot_2021-08-12_at_19-37-01_hannibal_tanar_ur_alapfilmek.jpg

A Hannibál tanár úr közvetlenül a forradalom kirobbanása előtt, 1956. október 18-án került a mozikba, de akkor értelemszerűen elkerülte a közönség figyelmét. Miután 1957 nyarán megnyerte a Karlovy Vary Filmfesztivál fődíját, visszakerülhetett a mozikba, és elfoglalta méltó helyét a filmtörténetben és Fábri Zoltán életművében, majd 1968-ban a magyar filmkritikusok szavazásán bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, majd 2000-ben az „Új Budapesti Tizenkettő”-be is.

Fábri Zoltán talán legnagyobb külföldi sajtóvisszhangot keltett filmje a kisember kontra hatalom témakörének tragikomikus feldolgozása, egy tragikomikus hős szerepeltetésével. A Hannibál tanár úr egy szívsajdítóan keserédes példabeszéd becsületről, megalkuvásról és a demagógia ámokfutásáról. A film nem csupán konkrétan a Horthy-rendszer, hanem minden elnyomó, diktatórikus hatalom, s annak minden ostobasága ellen szólal fel. Azonban mondanivalója bármelyik korban aktuálissá válhat, minden korszak számára van üzenete, talán ezért is válhatott a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotásává.

Érdekességek

- A főszerepre Szabó Ernőn kívül esélyes volt még Ascher Oszkár és Rajz János is.

- A film egyik jelentős eltérése a kisregényhez képest az amfiteátrumbéli tömegrendezvény jelenete, ami a Móra Ferenc által még át nem élt Rákosi-féle személyi kultusz világát tükrözi. A másik eltérés az eredeti regényhez képest, annak bebejezése. Móra Ferenc kisregényében a főhős még ravaszul maga mellé állítja a felbőszült tömeget, amikor felszólal a gyűlésükön, Fábrié viszont inkább megalázkodik, hogy mentse az életét.

- A filmet 1956. október 18-án mutatták be, a díszbemutatón ott volt maga Nagy Imre is, míg a kísérőfilm a Rajk László újratemetése volt.. 

- A filmet 2012-ben felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára.

Vélemény

Fábri Zoltán előző filmjével, a Körhintával már megmutatta, hogy milyen remek filmet képes csinálni, a Hannibál tanár úrral pedig a következő évben egyértelművé tette, hogy a korábbi hatalmas sikere nem csupán a véletlen műve volt. A rendező a kisember kontra hatalom viszonyát térképezi fel filmjében, amely a Körhinta (és talán Az ötödik pecsét) mellett az egyik legismertebb és egyúttal legelismertebb alkotása. És mi adja még mindezek mellett a film történelmi jelentőségét? 1956-ban, öt nappal a forradalom kitörése előtt mutatták be és egy ez plusz adalékot ad az egyébként sem mindennapi alkotáshoz.

Epanimondász annyira szerette az igazságot, hogy még tréfából sem hazudott

A rendező virtuóz módon keveri a tragikomikus helyzeteket és a drámaiságot. A humoros felszín mögött azonban mindvégig ott van a dráma, amelyet a néző az első perctől az utolsó percig ott érez a képkockák mögött. A filmet belengi az emberi butaság, a gyűlölködés, a hataloméhség és az erkölcstelenség. Az emberek dicsérik Nyúl Bélát tanulmányáért, de ahogy a másnapi újságban megjelenik a cikk, melyben a gátlástalan újságíró "leleplezi" a szerencsétlen tanár hátsó szándékait, akkor azonnal ellene fordulnak. Szabó Ernő remekül formálja meg a hatalommal szemben esendő és kiszolgáltatott ízig-vérig kisembert, aki minden körülmény ellenére kitart az állítása mellett. Ha ugyanis visszavonná szavait, akkor a hazugság mellett állna ki, pedig ő kizárólag az igazságot próbálja képviselni, egy régi értéket egy új, elnyomó hatalommal szemben, akárcsak a filmbéli Epaminondász.

Vele szemben áll Muray, a befolyásos „nagyfőnök”, aki minden szépet, jót ígér Nyúl Bélának, ám ahelyett, hogy beváltaná ígéreteit, kiaknázva a nép mindenkori gyűlöletéhségét, felhasználja őt propagandájához. Ha Nyúl Béla a tipikus kisember alakja, akkor Muray a zsarnoké, aki marionett bábukként játszadozik az emberekkel mindig úgy, hogy neki legyen a legjobb.

Fábri filmjével igencsak kemény kritikát fogalmazott meg az akkori társadalomról és annak manipulálhatóságáról, ami sajnos napjainkban is ugyanakkora igazságtartalommal bír. Mindezek mellett Nyúl Béla alakjában egy mindenki által ismert fogalmat hozott be a magyar filmes világba és egyúttal a magyar közéletbe.

Ítélet: 10/8

Szólj hozzá

klasszikus forradalom fasizmus kommunizmus szatíra koncepciós per Fábri Zoltán Budapesti 12 Rákosi-éra