Magyarország (MAFILM), 103 perc, színes, vígjáték

A Filmről

A Megáll az idő két generáció kudarcait mutatja be. Köves István (Hetényi Pál) és Bodor László (Őze Lajos) 1956-ban harcoltak a forradalomban, de Bodort lecsukták, Köves pedig külföldre menekült. Felesége (Kakassy Ágnes) nem akar vele tartani, ezért a két gyerekkel Budapesten marad. Köves Gábor (Pauer Henrik) és öccse, Dini (Znamenák István) látja, hogyan igazodik a kommunista diktatúrához az anyja és a börtönből szabadult Bodor, aki még a pártba is belép. A két srác gimnazistaként nézi végig a rendszer hazugságait, ellentmondásait, hogy aztán végül ők is belesimuljanak a rendszerbe. Van ugyan egy ellenpont, a lázadó, a hatalommal vakmerően szembeszálló Pierre (Sőth Sándor) személyében, aki végül a disszidálás mellett dönt. Vele szeretne tartani Dini és a nagy szerelme, Szukics Magda (Iván Anikó) is, ám amikor a lány végül meggondolja magát, főhősünk is elbizonytalanodik.

Bereményi Géza egy életrajzi regényt akart írni, de néhány fejezet után inkább forgatókönyvvé formálta a kamaszkorát, amelybe a félkész regény több átformált eleme belekerült. (2020-ban végül megvalósította hajdani tervét és Magyar Copperfield címen megjelentette az önéletrajzi regényét.) A Megáll az idő felejthetetlen aranyköpéseit szinte egy az egyben az életéből vette. Gothár Péter rendező és Koltai Lajos operatőr nem realisztikusan akarták filmre vinni a sztorit, hanem egy elemelt, ábrándos világot teremtettek. A Megáll az idő úgy vált népszerű alkotássá, hogy elsősorban nem cselekménye felejthetetlen, hanem benne egy életkor s a korszak együttesen sűrűsödő életérzése és szokatlanul szókimondó bátorsága. 

Még a szar is le van szarva

A film egyszerre mutatja be a hatvanas évek legendáját, táplálja az iránta érzett – és azóta sem fogyatkozó – nosztalgiát, ugyanakkor kíméletlenül szembesít azzal a szellemi-politikai légkörrel, amelyben a vágyak, hitek, várakozások darabokra törtek. Ami időtlenné és egyben ijesztővé is teszi a filmet, hogy ezzel a beletörődő, mégis frusztrált, a végletekig szorongató örökséggel a mai napig szembesülünk, hurcoljuk magunkkal generációról generációra. Nem is maga a cselekmény, sokkal inkább az a lebilincselő, ahogy életre kel minden olyan dolog, ami akkor egy bezárt országra, egy elnyomó rezsimre jellemző volt. A nyomasztó hangulat és az a fajta félelem és agresszió, ami ugyan már nem véres volt, mégis képes csendesen gyilkolni, megölni álmokat, elpusztítani mindent, ami más, mint amit a hatalom az alattvalóktól elvár.

Jó, hát akkor itt fogunk élni.

A kiváló forgatókönyv remek karakterszerepeket kínál a színészek számára és ők élnek is a lehetőséggel - amihez persze jelentősen hozzájárul a remek színészvezetés is. Gothár egészen különös érzékkel építi fel a női figuráit: az anyát játszó Kakassy Ágnes és az osztályfőnököt, "Malacpofát" alakító Ronyecz Mária egyaránt nagyot játszanak, összeütköző kettősük jeleneténél pedig valósággal izzik a levegő. Mellettük a Dinit alakító Znamenák István és a lázadó Pierre-t megformáló Sőth Sándor jelenléte is emlékezetes, de mindenképp ki kell emelni még Rajhona Ádámot, aki filmbéli szerepe szerint egykori ávós ügynökből avanzsált pedagógussá. 

Gothár Péter alkotása vagány kultuszfilm, kikezdhetetlen remekmű és lendületes felnövéstörténet a hatvanas évekről, amikor a fiatalok a rock&roll roll-ra tomboltak, pornóképeket cserélgettek, és teljesen beálltak a Coca-Colától. Azonban jóval több is ennél: szembenézés az 1956-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával, miközben a céltalan lázadás és az örökös sikertelenség keserédes életérzése sugárzik belőle. A fiatalok azt hiszik, változtatnak majd a világon, de aztán megkötik ők is a szüleik kompromisszumait. A film tele van kőkemény rendszerkritikával, ugyanakkor a kamaszfilmek tomboló hormonjai, a lázadás és a szerelem eufóriája hajtja előre a sztorit, hogy annál nagyobb legyen a végén a pofára esés, amikor kiderül, hogy itt soha semmi sem változik.

Benn mi volt?

Miért? Kinn mi volt?

A mára kultuszfilmmé emelkedett alkotás bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé és a játékfilmszemle díján kívül több külföldi filmfesztiválon is rangos elismerést, Cannes-ban ifjúsági díjat nyert és a mai napig erőteljes hatással bír a fiatal rendezőkre (lásd, Török Ferenc Moszkva tér című alkotása). A 80-as években feltámadt a 60-as évek iránti nosztalgia, újjáéledt az akkori szellemiség, csak beat helyett punk és alternatív zenével. A fiatal szereplők is részben a korabeli underground zenei közegből kerültek ki. Pauer Henrik, a Neurotic alapító tagja volt, míg Sőth Sándor, a Spenót basszusgitárosa. A Megáll az idő mégsem romantikus nosztalgiával közelít a régmúlthoz, hanem a pusztító erkölcsi kompromisszumokat listázza. Nem véletlen, hogy a történetet történelmi fordulópontok közé ágyazza: az ’56-os forradalom és az 1968-as prágai tavasz között játszódik, amikor hirtelenjében felmerült, majd ugyanolyan gyorsan szerte is foszlott a változás hiú reménye. 

Érdekességek

- A film elején látható '56-os archív felvételeket mások mellett – Zsigmond Vilmos, Kovács László, Badal János, Otto Pammer és Mikó József készítették. 

- A Dinit játszó Znamenák István éppen a Kamaszok című film próbafelvételére érkezett, amikor Gothár Péter hozzálépett, és azt mondta, hogy jöjjön inkább az ő filmjébe. A casting sikeres volt, Gothár pedig még Znamenák édesanyjához is elment, hogy elkérje a fiút a forgatásra.

- A film látványtervezője Rajk László volt – bár a neve nem szerepelt a közreműködők között –, aki fel is tűnik a filmben, – a körmenetben ő viszi az egyik zászlót.

- Annak érdekében, hogy a valóságtól elemelt képi világot teremtsen, Koltai Lajos operatőr roncsolta a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép, a levegőbe krétaport szórták, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek. Az iskolafolyosóknál a koszos, poros kinézetet is krétapor használatával tették még hihetőbbé. Ennek köszönhetően a forgatás pár napig szünetelt, Koltai ugyanis a sűrűn szálló krétaportól allergiás lett, és néhány napra lebetegedett.

- Az iskolai jeleneteket több helyszínen vették fel. A tánciskolai rész a budai Vár alatt található Vági István szakközépiskola dísztermében kapott helyet, a jelenet folytatásához kapcsolódó tornaterem helyszíne viszont a Toldy Ferenc Gimnázium volt. A többi iskolai jelenetet Újpesten, az Attila utcai Bródy Imre gimnáziumban rögzítették.

- A fiatal szereplők az áprilisi forgatás megkezdése előtt egy külön bérelt lakásban egy hétig gyakorolhatták szerepüket. Gothár ezzel azt szerette volna elérni, hogy a főszereplők már valóban szinte társként és barátként álljanak a kamera elé.

- A film címét adó Megáll az idő című dalt 1960-ban énekelte először Hollós Ilona, a korszak egyik legnépszerűbb énekesnője.

- Pauer Henrik mindössze 32 évesen, gyomorvérzésben halt meg a kilencvenes évek végén. Ő egyébként nem csak ebben a filmben, hanem az Eldorádóban, a Rocktérítőben, az Árnyékszázadban és a Szárnyas ügynökben is játszott.

Vélemény

Igazából nincs semmi különös oka annak, hogy a Megáll az idő eddig kimaradt az életemből és ha nincs a blogom, akkor még az is előfordulhatott volna, hogy a 80-as évek hazai kultuszfilmjét soha nem is néztem volna meg. Most, hogy végül sikerült megtekintenem a filmet, belátom, hogy ez nagy hiba lett volna. Pontosan egyidős vagyok a filmmel, hiszen én is 1982-ben születtem, az elmúlt 42 év alatt azonban valamiért egyszer sem éreztem úgy, hogy hogy meg kell nézem a filmet. Hozzám korban is jóval közelebb áll a filmre sokban hasonlító, csak más korszakban játszódó Moszkva tér, még akkor is, ha én akkor még csak kisiskolás voltam, mikor a film játszódik, de erről majd később egy másik bejegyzésben.

Elsőre kissé érthetetlennek vagy legalábbis furcsának tűnhet, hogy a nyolcvanas évek elején megjelenhetett egy ilyen kemény rendszerkritika, bár maga Gothár Péter is úgy nyilatkozott, hogy abból is látszódott, hogy a rendszerváltás már 1989 előtt jóval megkezdődött, hogy senki nem vette elő a film témája miatt. A rendszerkritika mellett számtalan aranyköpéssel is megörvendeztet minket (bevallom férfiasan azok közül jómagam csak a "még a szar is le van szarva" aranybecsűt hallottam) és mindezek mellett számos emlékezetes jelenettel is megajándékoz minket. Amikor Vilma, a szemüveges lúzer kábítószeres mámorba zuhan pár korty Coca-Colától, vagy amikor Gábor épp a testvére csaját várja és ahogy kilép a kádból, megégeti a hátsóját a bojlerrel, vagy amikor Pierre „Éljenek a hülyék, ne legyen semmi!” jelszóval megzavarja az igazgató kommunista propagandabeszédét. A legfontosabb azonban mégsem ezekben rejlik, hanem a fim valódi mondanivalójában. Melyik a jobb? Elmenekülni a bizonytalanba vagy inkább itthon maradni a biztos és kiszámíthatóbb életben, még ha az valójában legtöbbünk számára a langyos posvány? Ez a film legnagyobb kérdése. A szülők inkább szép lassan beletörődtek sorsukba, de a fiatalok még reménykednek valamiben.

 A Megáll az idő valójában több filmes műfajba is besorolható. Tekinthetjük történelmi filmnek, felnövéstörténetnek, ízig-vérig magyar, keserédes vígjátéknak és még zenés filmnek is. A filmet áthatja a fiatalság, a lázadás, a szerelem, szex és a rock and roll és ez viszi előre sztorit is, hogy aztán a legvégén annál nagyobb legyen a felismerés, amikor kiderül, hogy itt valójában soha semmi sem változik.

A film digitálisan felújított változatban most ingyenesen is elérhető a FILMIO kínálatában.

Ítélet: 10/9