24. Ninocska (Ninotchka) (1939)
Rendező: Ernst Lubitsch
Producer: Ernst Lubitsch, Sidney Franklin
Operatőr: William H. Daniels
Forgatókönyv: Billy Wilder, Charles Brackett, Walter Reisch Lengyel Menyhért műve alapján
Zene: Werner R. Heymann
Szereplők: Greta Garbo, Melvyn Douglas, Ina Claire, Sig Ruman, Felix Bressart, Alexander Granach, Lugosi Béla, Gregory Gaye, Rolfe Sedan
A Filmről
A történet a húszas évek Párizsában játszódik, cselekménye a szovjet kormány azon igyekezete körül forog, hogy visszaszerezzen néhány felbecsülhetetlen értékű ékszert az emigráns Szvana nagyhercegnőtől (Ina Claire). A három orosz megbízott, Buljanov (Felix Bressart), Iranov (Sig Ruman) és Kopalski (Alexander Granach) azonban kudarcot vall a küldetéssel, mert elcsábulnak a nyugati világ luxusától és szabadságától. Így végül Ninocskára (Greta Garbo) vár a feladat, hogy visszaszerezze a kincseket, melyhez a nagyhercegnő szeretőjén, az elegáns és jóképű Leonon (Melvyn Douglas) keresztül vezet az út. A kezdetben nagyon komor és szigorú Ninocskát (azaz Nina Ivanovna Jakusovát) szép lassan elcsábítja Leon gróf sármja, és a gróf is beleszeret a nőbe. Végül a komisszárnő csak úgy tud hozzájutni az ékszerekhez, hogy visszamegy Moszkvába és szakít Leonnal. A férfi azonban utánamegy és hiába szeretik egymást, Ninocska nem hajlandó elárulni a hazáját, így Leonnak ki kell találnia valamit. Végül Isztambulba csalja őt, ahol újra találkoznak, majd végül összeházasodnak.
"Garbo nevet!" - ezzel az azóta már legendássá vált szlogennel reklámozták a filmet, ahogy ez a film plakátján is látható. A szlogen eredete pedig egy másik Greta Garbo filmhez köthető. A némafilmek sztárjának első hangosfilmje (Anna Christie, 1930) azzal a szlogennel jelent meg a plakátokon, hogy "Garbo beszél!". Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjátékok egyik koronázatlan királya sikeresen módosított Garbo imázsán, a Ninocskában azt a folyamatot mutatta be, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az élet örömeit élvező asszonnyá.
A film egyrészről egy romantikus szerelmi történet, másrészről pedig a sztálini Szovjetunió és általában véve a kommunista rendszer szellemes, kegyetlen és gyilkos szatírája. Ezt a filmet úgy reklámozták, hogy "Sztálinnak nem fog tetszeni", amiben igazuk is lett, hiszen a Szovjetunióban - és később a többi kommunista országban is - be volt tiltva a film. A film készítői elég nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot a Ninocska elkészítésével, ugyanis ebben az időszakban az Egyesült Államokban élt egyfajta romantikus elképzelés az általuk nem ismert és emiatt idealizált kommunizmusról és a Szovjetunióról, mint a munkásosztály paradicsomáról.
A Ninocska az első filmek között volt, ami párhuzamot vont a kommunizmus és fasizmus között. Van egy ezzel kapcsolatos remek jelenet a film elején, amikor a három megbízott várják a vasútállomáson az új kiküldött elvtársat, akiről nem tudják, hogy nő, kiszúrnak egy férfit az állomáson, és már éppen megszólítanák, amikor a férfi karlendítéssel és "Heil Hitler" felkiáltással köszönti a feleségét.
Az 1939-es esztendő egy kivételesen erős évnek számított a hollywoodi filmgyártásban. Ez volt az az év, amikor az Elfújta a szél gyakorlatilag minden díjat besöpört (10 Oscart nyert az alkotás), többek között a legjobb film díját is. De ne felejtsük el, hogy ugyanabban az évben kerültek bemutatásra olyan, a mai napig klasszikusnak számító alkotások, mint az Óz, a csodák csodája, vagy a Hatosfogat, vagy olyan filmek, mint a Becsületből elégtelen, az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) vagy éppen az Only Angels Have Wings. Ezen filmek mellett próbálkozott valamilyen díjat begyűjteni a Ninocska is, de végül 4 jelöléséből (legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb forgatókönyv és a legjobb női főszereplő) egyet sem sikerült elnyernie.
Végül pedig egy újabb magyar vonatkozás: Ugyan Melchior Lengyel olvasható a film elején, de a név valójában a balmazújvárosi születésű Lengyel Menyhértet takarja – akinek olyan segítői voltak a forgatókönyvírásakor, mint Billy Wilder.
Érdekességek
- Ernst Lubitsch csak azután kapta meg a rendezői széket, miután George Cukor elutasította azt az Elfújta a szél (1939) munkálatai miatt. A megállapodás részeként az MGM felajánlotta, hogy a Saroküzlet (The Shop Around the Corner, 1940) című filmet is megrendezheti.
- Leon szerepére eredetileg Spencer Tracy volt a legfőbb esélyes, de felmerült még William Powell, Robert Montgomery és Cary Grant neve is.
- Érdekes módon ez volt az a film, amit a rendező Walter Hill tanácsára Arnold Schwarzenegger is tanulmányozott, miközben a Vörös zsaruhoz (1988) keresett megfelelő karaktert.
- Saját bevallása szerint ez volt Ernst Lubitsch egyik kedvenc filmje. A másik kettő a Saroküzlet és a Becsületes megtaláló (Trouble in Paradise, 1932)
- 1957-ben elkészítették a Ninocska musical-változatát Selyemharisnya (Silk Stockings) címen Fred Astaire és Cyd Charisse főszereplésével.
Vélemény
Rögtön azzal kezdem, hogy Greta Garbóval kapcsolatban én is csak az alapvető információkkal rendelkeztem. Annyit tudtam róla, hogy svéd volt, nagyon szép volt, főként némafilmekben játszott és róla nevezték el a magas nyakú pulóvert. Ebből kifolyólag még egyetlen filmjét sem láttam, így nagy érdeklődéssel ültem le megtekinteni a filmet.
A film legnagyobb erőssége a jól megírt forgatókönyv és a kommunista rendszert érő folyamatos kritika, ami nekünk, magyaroknak talán még jobban átjön. Néha még a legváratlanabb is szituációkban jöttek a poénok ("Lubitsch touch"). A filmben gyakorlatilag teljesen hülyét csináltak az oroszokból (szovjetekből), nem csoda, hogy azonnal tiltólistára került a film. A film leginkább Ninocska karakterén keresztül teszi nevetségessé a kommunista eszmerendszert. A legjobb vicces beszólások is ezzel kapcsolatosak.
- A legutóbbi tömeges perek nagyon sikeresek voltak, kevesebb orosz lesz, de azok jobbak lesznek.
- Maga orosz?! Imádom az oroszokat! Elvtársnő, higgye el, tizenöt éve tart ámulatban az első ötéves tervük!
A film második felében sajnos kicsit felerősödik a romantikus szál, ami szerintem nem tesz jót a filmnek, onnantól kicsit ellaposodik a történet. A sokak által csak hideg szépségnek nevezett Garbonak ez volt az első komika szerepe a sok komoly és melankolikus karaktere után, akinek játéka kapcsán kettős érzéseim vannak. Egyértelműen sokkal jobb volt a merev és érzéketlen Ninocskaként, mint szerelmes nőként, amikor elkezdett kinyílni (és nevetni). Melvyn Douglas játékára viszont nem lehetett semmi panasz, kitűnően hozta a sármos férfiszerepet, míg a három megbízott néhol burleszkszerű játéka is kellemes meglepetés volt, egyértelműen feldobták a történetet. A filmben egyébként feltűnik Lugosi Béla is egy kisebb szerepben, akit jómagam észre sem vettem volna, ha nincs feltüntetve a stáblistán.
A film romantikus történetként kevésbé, míg politikai szatíraként kitűnően működik, a kommunista rezsimet kifigurázó poénok pedig kifejezetten szórakoztatóak. Ha másért nem is, ezekért mindenképp érdemes megnézni, továbbá azért is, mert Greta Garbo tényleg gyönyörűen fest a filmvásznon.
Ítélet: 10/7