2020. aug 05.

HU2. Meseautó (1934)

írta: mindennapra1film
HU2. Meseautó (1934)

mv5bote4zda0mwutntzmyy00zdewlwe3ntatythlntc5zjmxngmzxkeyxkfqcgdeqxvynza1otk3mw_v1.jpgMagyarország (Reflektor Film), 90 perc, ff, romantikus vígjáték

Rendező: Gaál Béla

Producer: Vitéz Miklósné

Operatőr:  Heinrich Ballasch

Forgatókönyv: Vitéz Miklós, Vadnai László

Zene: Márkus Alfréd

Szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Berky Lili, Gózon Gyula, Herczeg Jenő

 

A Filmről

1934 karácsonyán mutatták be azt a filmet, mely mintegy a Hyppolit, a lakáj párjaként döntően meghatározta a harmincas évek magyar filmgyártását. A Meseautó történetével a filmkészítők pontosan felismerték a korabeli mozinézők vágyait, akiknek zöme a gazdasági világválság okozta nélkülözés, munkanélküliség és a minimális mobilitási lehetőségek cseppet sem meseszerű világában élte az életét.

Kovács Vera (Perczel Zita) meglát egy csodálatos autót egy szalon kirakatában, amiről nem tudja, hogy már el van adva Szűcs Jánosnak (Törzs Jenő), a Központi Bank vezérigazgatójának. Vera nemrég kapott állást a banknál, de még nem látta személyesen az igazgatót. Jánosnak nagyon megtetszik az autójára alkudó lány, és megpróbál megismerkedni vele úgy, hogy a valódi kilétét eltitkolja. Megszervezi, hogy a lány kapja meg ajándékba az autót a szalontól, ő maga pedig egyszerű sofőrnek adja ki magát. Irodafőnöke, a mindentudó Halmos Aladár (Kabos Gyula) persze azonnal gyanakodni kezd a lányra, és nyomába ered a furcsaságoknak, melyben hű társra lel az igazgató titkárnőjének, a vénkisasszony Annácska (Gombaszögi Ella) személyében. Amikor Vera rájön a csalásra, már mindketten gyengéd érzelmekkel viseltetnek a másik iránt. Ekkor azonban Jánosnak be kell bizonyítania a szándékai tisztaságát, hogy boldogok lehessenek együtt.

1198.jpg

A film cselekménye a korszak embere számára azt sugallta: a boldogulás nem csak a pénz és rang erőszakos, törtető hajszolásával lehetséges, hiszen a hősnő azért érdemli ki a vagyont és a társadalmi felemelkedést biztosító lovag szerelmét, mert őt nemcsak gazdagon, de egyszerű, szegény sofőrként is szeretni tudja. A gazdagság és a kispolgári, szerény életkörülmények szembeállításának emblematikus példája, amikor a hősnőnek választania kell a Szűcs barátja (Herczeg Jenő) által eljátszott ál-vezérigazgató és a szegény sofőr szerepébe bújt valódi vezérigazgató között. 

A film azok közé a glamúr-vígjátékok közé tartozik, melyek bemutatják egy kisember meseszerű útját a boldogságig. Az egész filmet átszövik a mese- és álommotívumok. Előbbire jó példa a naiv, szerelmes kislányra és az álruhás hercegre felépített egész történet, míg utóbbira a film egyik leghíresebb jelenete, amikor Vera a meseautóban üldögélve álmodozik. Ezek a történetek ekkoriban nagyon népszerűek voltak, különösen a hollywoodi stúdiók készítettek előszeretettel hasonlókat. Az alkotók kiváló érzékkel ültették át a hollywoodi megoldásokat a magyar közegbe, a filmben is ízlésesen használták a máshol már bevált recepteket, operettsémákat. A film a zenei hangszerelés szempontjából is a hangosfilmkorszak egyik fontos állomása. Márkus Alfréd zeneszerző jóvoltából ez volt az első olyan film, ahol a zenei betétek kidolgozására és megfelelő technikai rögzítésére kifejezetten nagy hangsúlyt helyeztek. 

Érdekességek

- A film egy részét Lillafüreden forgatták. A színészek olyan jól érezték magukat a csodálatos környezetben, hogy a forgatás idejét meg kellett hosszabbítani a kedvükért. 

 A filmben szereplő Horch 780-as kabrió egy bizonyos báró Dániel Tibor tulajdonában volt, csak a forgatás idejére adta kölcsön a luxusautót. Az autót a forgatás után visszaadták a bárónak, ő pedig végül az eladás mellett döntött.

1200px-horch_780_sport_cabriolet_1932_1x7a8051.jpg

- A film bemutatója után az egyik újság játékot hirdetett. A mozijeggyel lehetett részt venni a sorsoláson és akinek a nevét kihúzták, másnap a lakása elé ment a meseautó és egy sofőr vitte sétakocsikázásra. 

- A Meseautó óriási siker lett, a film jogait az Egyesült Államoktól kezdve a francia gyarmatokig sokfelé megvették, más kérdés, hogy Németországban viszont egyből betiltották, mert túl sok volt benne a zsidó származású szereplő.

- 1957-ben, egy évvel a forradalom leverése után, ezt a filmet választotta ki a hatalom arra, hogy konszolidálja a kedélyeket. A kópiát felújították és újra bemutatták az akkori Filmmúzeumban – a jegyekért az Astoriáig kígyózott a sor. 

1198_1.jpg

Vélemény

Rögtön tartozom egy vallomással, illetve rögtön kettővel is. Egyrészt nem igazán tartoznak a zenés filmek a kedvenceim közé (még ha ezt az alkotást szigorúan véve nem tekinteném egyértelműen annak), másrészt pedig azon emberek csoportjába tartozom, akik nem kedvelik a film címadó dalát, a Meseautót. Ezt fontosnak tartom elmondani mielőtt az értékelést elkezdeném, mert a végső konklúzióban ez azért vissza fog köszönni. Továbbá az is fontos tényező, hogy a film hátrányára szolgált, hogy nagyjából egy időben készült a Hyppolit, a lakájjal.  Mivel egymás után néztem a két filmet, ezért óhatatlanul is összehasonlítottam őket, ezáltal megállapítást nyert, hogy ez a film azért messze nem olyan jó, mint az a film.

Hogy miért is? A karakterek sablonosak és felszínesek, a történet pedig finoman szólva sem túl bonyolult, továbbá számomra már túlzottan is romantikus a történet és már az elején tudjuk, hogy mi lesz a végkifejlet. De hogy jókat is írjak: a szereplők szerethetők és a jól megírt dialógusoknak és néhány színészi alakításnak köszönhetően (Kabos Gyula ismét remekel) nem válik túlzottan szirupossá a film.

A két főszereplő nekem most nem volt túl meggyőző. Törzs Jenő - aki korának egyik legnagyobb színpadi színésze volt -  nekem valahogy nem az az ember, akibe fiatal, naív lányként én bele tudnék szeretni. Perczel Zita pedig nagyon bájos, de csak egyszerűen eljátssza a naiv kislány szerepét, se többet, se kevesebbet nem nyújt.  Aki igazából a hátán viszi a filmet, az most is Kabos Gyula, aki zseniálisan játssza el a kisembert, aki próbál kitörni unalmas és egyhangú életéből, de mindig kisszerű marad. Hihetetlen ritmusérzékkel és arcjátékkal tudja elsütni a poénokat, ezekben pedig Gombaszögi Ella is remek partnernek bizonyul. 

Maga keres 800 pengőt, én keresek 320-at, az annyi mint 1120 pengő. Abból már egészen jól el tudnám tartani magát.

Recepciós: Uraságod szobát óhajt?
Halmos: Igen.
Recepciós: Milyet parancsol?
Halmos: Kerül amibe kerül, csak olcsó legyen.
Recepciós: Lehet talán déli fekvéssel?
Halmos: Mivel?
Recepciós: Déli fekvéssel.
Halmos: Nem, esti fekvéssel, ki fekszik délben?

Van viszont egy számomra nagyon kedves dolog, amit nagyon jól esett újra felidézni. Ez nem más, mint a lillafüredi helyszín, ahová szerencsére más számos alkalommal sikerült eljutnom és mindig kellemes emlékekkel feltöltődve térek onnan haza. Az alábbi képeken a Palotaszálló korabeli és jelenlegi állapota látható:

lilafured-palota-szallo-lillafured-.jpg

Természetesen ez a film sem kerülhette el keserű sorsát, miszerint ebből is készült egy remake (Meseautó, 2000), melynek elkövetője  - a Hippolythoz hasonlóan - szintén Kabay Barna és remek csapata volt. Azt egyértelműen kijelenthetem, hogy inkább ezerszer is megnézem az eredeti verziót, mint a magyar filmgyártás egyik legnagyobb szörnyszülöttjét.

Ítélet: 10/6,5

Szólj hozzá

autó szerelem klasszikus vígjáték Kabos Gyula glamúrfilm