Magyarország (Mafilm), 98 perc, színes, dráma

A Filmről

Angi Verára (Pap Vera), a háború után árván maradt 18 éves kórházi ápolóra akkor figyel fel a kommunista párt, amikor felszólal munkahelye áldatlan állapotai miatt. Három hónapra egy bentlakásos politikai iskolába küldik, hogy megbízható kádert formáljanak belőle. Vera a rideg, keményvonalas Traján Anna (Pásztor Erzsi) mellé kerül, akiből az illegalitásban töltött évek, a nyilasok elöli menekülés kiölt minden emberséget. Ugyanakkor vonzza Muskát Mária (Szabó Éva) hipokrita mozgalmiságnak ellenálló természetessége is. Mindeközben beleszeret nős szemináriumvezetőjébe (Dunai Tamás), de a szigorú iskola falai között nem tudja megélni a szerelmet. Kiképzése alatt megtanulja, hogyan kell feljelenti azokat, akiknek a véleménye eltér a pártétól és azt is, hogy akár a szerelmet is feladja a párthűségért.

Az Angi Vera nyomasztó szerelmes filmben mondja el, hogyan roncsolta az emberek személyiségét a kommunizmus. Kesernyés, melankolikusan szívszorító film, az egyént átformáló, magához idomító rendszer tűéles kritikája. 1948-ban játszódik, amikor a második világháború utáni, demokratikus többpártrendszer átalakult kommunista diktatúrává. A fő cél az ideológiai átnevelés, a rászoktatás az ún. önkritikára, melynek lényege, hogy az ember elsajátítsa a kommunista ideológiát – és az alapján magát is elítélje. Így törik meg az embert, rendelik alá a pártnak a személyiségét, a vágyait, az akaratát. A diktatúra a film végére megmutatja igazi arcát, a cél érdekében még a saját híveit is feláldozza. A filmbéli Vera azonban túlságosan naiv és tiszta lelkületű ahhoz, hogy átlássa minek válhat az eszközévé és nem érzékeli azt, akit tapasztaltabb társai sejtenek, s amit a történelmi ismeretekkel felvértezett néző már előre tud. Ő ugyanis csak őszintén és ösztönösen cselekszik mindenben, legyen szó akár a szerelemről.

Az Angi Verát a sokszínű tehetség, a méltatlanul keveset emlegetett Gábor Pál rendezte Vészi Endre azonos című regényéből, mely Az Utazás Jakabbal (1972) mellett a rendező csúcsművének számít. Gábor Pál és Vészi Endre tudatosan nem a kemény diktatúra idejébe helyezte a történetet, hanem az átmenet évébe, amikor a kommunisták még kénytelenek voltak kifinomultabb módszereket használni, és – ahogy az Angi Verában láthatjuk – ideológiai átnevelő, toborzó szemináriumokat tartottak. E döntés oka a történelmi párhuzam: az egyre inkább kommunista többségű koalíciós kormányzat ugyanúgy puha diktatúrának tekinthető, ahogy a kései Kádár-rezsim. Az egyik legnyilvánvalóbb hasonlóság a két időszak között az elnyomás paternalista jellege, vagyis hogy nem direkt fizikai erőszakkal, hanem nyílt vagy rejtett fenyegetéssel, kvázi maffiamódszerekkel kényszerítették az egyént engedelmességre. Az Angi Vera új fejezetet nyitott a magyar filmtörténetben. A rendezők 1978-tól kezdve nyíltan dolgozták fel az ötvenes évek kommunista diktatúráját – ezt a ciklust nevezik „ötvenes évek-filmeknek”. A múltról való nyílt beszédet egyrészt az eltelt idő, másrészt a hetvenes évek engedékenyebb kultúrpolitikája tette lehetővé, amely megengedte a múlt (persze kizárólag a Rákosi-korszak) hibáinak bírálatát. Gábor Pál filmje és Kovács András A ménesgazdá-ja (1978) mellett ide sorolható például Mészáros Márta Napló-trilógiája. 

A kommunista rezsim léleknyomorító természetének bátor ábrázolását és az emiatt morálisan elbukó naiv nő történetét nem csak a hazai kritika értékelte, külföldön is felfigyelte rá: Cannes-ból a filmkritikusok díját, Chicagóból a nagydíjat, San Sebastianból az Ezüst Kagylót hozta el. Amerikában különösen nagy karriert futott be, a magyar filmek korábbi bemutatóhelyét, a művészmozikat elhagyva országos forgalmazásba került. 1979-ben Magyarország ezt a filmet nevezte az Oscarra, amely az előválogatóig eljutott, de végül nem kapott jelölést. A film sikere nyomán Gábor Pál rendező pár évvel később egy amerikai-magyar koprodukcióban, John Savage főszereplésével forgatott, de a Hosszú vágta (1983) rossz fogadtatása derékba törte a pályáját. A film legfőbb erénye Angi Vera árnyalt, összetett és pontos jellemrajza, amit a még főiskolás Pap Vera (a film forgatásának idején Veronika) emlékezetes alakítása tesz hitelessé, de jelentős mérföldkő az operatőr Koltai Lajos pályáján is: az ő szomorkásan fojtogató, vörösesbarna őszi képei teszik igazán emlékezetessé a filmet.

Érdekességek

- A filmben a Muskát Máriát alakító színésznő, Szabó Éva a rendező felesége, akivel 1982-ben Vészi Endre egy másik kisregényét is filmre vitte Gábor Pál. 

- Ez a film volt a magyar filmtörténet első alkotása, amely az Egyesült Államokban felkerült a legsikeresebb
filmek „toplistájára”.

- Gábor Pál a forgatókönyv írásakor a Sport Szállodába költözöttbe és ott egyeztettek az operatőrrel.

- A film végére havas tájat szerettek volna, ezért az utolsó jelenet forgatási helyszíne Minszk volt. Az első napon próbáltak, rengeteg hó volt, ahogy elképzelték, ám másnapra kisütött a nap és a hó elolvadt majdnem mindenhol. Bár a háttérben kicsit még havas volt a táj, de a közeli képeknél a kamera elé kellett lapátolni a havat.

Vélemény

Sok szempontból is érdekes alkotás az Angi Vera, legfőképpen a történelmi kor szempontjából, melyben játszódik, de akár abból a szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a Kádár-korszak alatt elkészülhetett egy olyan film (melyet nem tiltottak be), ami azért igencsak bírálja a rendszert. Ugyan nem magát az akkori rendszert, hanem egyértelműen a Rákosi-féle rendszert bírálja, azért megfigyelhető némi áthallás az akkori hatalomra vonatkozóan is. Amellett, hogy betekintést nyerünk a kommunista rezsim kezdeti szárnybontogatásaira, egy beteljesülhetetlen szerelmi történetet is kapunk mellé.

Abban a korban járunk, amikor már gőzerővel folyik a nép ideológiai átnevelése, miközben érezni lehet a szorongást: az emberek még nem heverték ki egészen a világháború okozta sebeket, mindenki figyel mindenkit, mindenki ítélkezik mindenki felett és szinte senki nem mer mondani semmit, mert attól tart, hogy megüti a bokáját. Aki pedig ki meri nyitni a száját és el meri mondani a véleményét vagy épp nem megfelelően viselkedik, már érkezik is a büntetés. Jelen esetben ez még nem egy börtön, fegyház vagy egy munkatábor formájában érkezik, "csupán" egy bentlakásos iskolát jelent, de az jól látszik, hogy valójában ez sem sokban különbözik attól. Mivel az általános közhangulat nem jár éppen a fellegekben, ezáltal általános paranoiát generál és gyakorlatilag elsorvaszt minden valódi érzelmet. Többek között ezért sem teljesedhet be Verának és tanárának szerelme, továbbá azért sem, mert címszereplőnk egy igencsak könnyen befolyásolható személyiség. Nem mellesleg ez adja a film legfontosabb kérését is, miszerint Angi Vera bűnös-e vagy inkább áldozat?

A fiatal ápolónő legelsőre egy őszinte és naiv teremtésnek tűnik, olyan tipikus ami a szívén, az a száján. Egy szerencsétlen sorsú sodródó tizennyolc éves háborús árva, aki csak végre tartozni szeretne valahova, így a legerősebb apa (André Isván) és anyafigurához (Traján Anna) csapódik. Ugyanakkor felmerül a kétség bennünk, hogy tényleg így van? Lehetséges, hogy valójában egy minden hájjal megkent és ravasz karrierista, aki jó érzékkel alkalmazkodik az átnevelő iskola elvárásaihoz és az egész szerelembe esés is csak egy jól kitervelt színjáték része? Annyi bizonyos, hogy a célját végül sikerül elérnie, ugyanis a rendszerhez alkalmazkodó és annak behódoló Verát végül újságíróvá nevezik ki, míg a nagyszájú Muskát Mária ugyanúgy a kinti hidegben tekeri tovább a biciklijét, mint tette azt korábban is. Mindezek alapján ki-ki maga döntse el melyik verzió áll közelebb az igazsághoz, mert a filmet mindenképp érdemes legalább egyszer megnézni.

https://ok.ru/video/1249234192932

Ítélet: 10/7,5