USA (Romaine Film Corporation), 99 perc, ff, vígjáték

Rendező: Ernst Lubitsch

Producer: Alexander Korda, Ernst Lubitsch

Operatőr: Rudolph Maté

Forgatókönyv: Edwin Justus Mayer, Ernst Lubitsch, Melchior Lengyel színdarabja alapján

Zene: Werner R. Heymann, Rózsa Miklós

A Filmről

Ernst Lubitsch német zsidó volt, aki a húszas években települt át Amerikába és egy sor elsöprő és stílusos vígjáték rendezett, mégis kételkedett amikor Lengyel Menyhért felvázolta az ötletét egy színitársulatról, akik a Gestapo tagjának adják ki magukat, hogy lengyel ellenállókat mentsenek.

Joseph Tura (Jack Benny) és felesége, Maria (Carole Lombard) kis színházat vezet Lengyelországban a náci megszállás idején. Mariának viszonya van a jóképű bombázópilótával, Sobinski hadnaggyal (Robert Stack), aki minden este a közönség soraiban ülve várja, hogy Tura belekezdjen a híres monológba, majd elindul kifelé a nézőtérről egyenesen Maria öltözőjébe, mivel pontosan tudja, hogy a férj egy ideig még nem mozdulhat a színpadról.

A háború kitörése után a társulat hamarosan belebonyolódik egy kémkedési ügybe, majd egy árulás megváltoztatja a vígjáték hangnemét. Sobinski megsejti, hogy Siletsky professzor (Stanley Ridges) náci kém, és gyanúja beigazolódik, Siletsky valóban kettős ügynök. A professzor már egy ideje gyűjtötte a varsói ellenállás tagjainak névsorát és a társulatra hárul a feladat, hogy a listát visszaszerezze. Amikor a társulat elvállalja a különösen veszélyes feladatot, hogy megszemélyesítsék a nácikat, akiknek a listát át kell adni, Tura boldogan vállalja el a Koncentrációs táborok vezetőjének szerepét. Eközben a feleségének a feladata, hogy elaltassa az áruló Siletsky gyanakvását. A bonyodalmak végén a civakodó társulat félreteszi a nézeteltéréseket és kitervel egy merész álarcosbált, hogy kiszabadítsa Mariát és Sobinski hadnagyot a Gestapo főhadiszállásáról.

Ez volt a tragikus hirtelenséggel elhunyt Carole Lombard utolsó filmje, a filmnek a bemutatóját már nem érte meg. Az Egyesült Államok 1942-es háborúba lépésével az MGM filmstúdió megbízta Lombardot, hogy adjon el kötvényeket a hadierő támogatására. A színésznő Indiana államba utazott többszöri megállással, szigorúan vasúton közlekedve, ahogy azt a lelkére kötötték. Január 16-án azonban végzetes döntést hozott: a hazafele utat nem vonattal, hanem repülővel kívánta megtenni, hogy minél hamarabb találkozhasson férjével, Clark Gable-el. Röviddel a repülő felszállása után komplikációk léptek fel és a repülő végül lezuhant, a becsapódást senki sem élte túl. 

Sokan emlegették, hogy ez Lubitsch legmulatságosabb filmje, mivel ez érinti a legkomolyabb témát. A kaján nevetés sem homályosítja el a szatíra lényegét: a film megmutatja a gonoszságot, amely az egyszerű emberből is előtörhet, ha megízleli a hatalmat. Emellett azt a rokonszenves üzenetet közvetíti, hogy még a valójában önző színészek is nagy dolgokra lehetnek képesek, ha emberként viselkednek. 1983-ban Mel Brooks főszereplésével elkészült a klasszikus vígjátéknak egy kiváló feldolgozása, amiből azért hiányzott egy vészterhes korszak felhatalmazása a kétségbeesett tettekre.

Mint Ernst Lubitsch korábbi filmjei nagy részének, ennek is számos magyar vonatkozása van. Lubitsch imádta a magyarokat, főként a magyar ételeket, Hollywoodban is magyar éttermekbe járt, egyik kedvenc étele a gulyásleves volt. A történetet Lengyel Menyhért írta, aki korábban a Ninocska (1939) forgatókönyvét jegyezte, a film zenéjét Rózsa Miklós szerezte, a film operatőre a krakkói születésű, de részben magyar Máté Rudolf, míg a film producere Korda Sándor volt.

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood egyik leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó élményt nyújt és minden alkalommal újra nézhető, mulattató szatíra. 

Érdekességek

- Carole Lombard elvállalta a főszerepet férje, Clark Gable kifogásai ellenére is, majd miután a forgatás véget ért, azt mondta, hogy ennek a filmnek a forgatása volt a legjobb élmény egész karrierje során.

- Miután Carole Lombard a tragikus repülőgép-szerencsétlenség során elhunyt, a kérdést, hogy: "Mi történhet egy repülőn?" végül kivágták a filmből. 

- Amikor Jack Benny édesapja elment a moziba, hogy megnézze a filmet, mélységesen felháborodott, amikor meglátta a fiát náci egyenruhában és ezért ki is viharzott a moziból. Jack végül meggyőzte az apját, hogy ez csak egy szatíra, így végül mégis végignézte a filmet.

- Jack Benny eredeti születési neve Benjamin Kubelsky. Erre utal a filmben az a jelenet, amikor a háború kitörésekor a német bombázás során a romok között feltűnik a széttört cégéreken az ő neve is.

Vélemény

Be kell valljam, hogy engem ezzel a filmmel bizony megvezettek. Arra számítottam, hogy egy vérbeli komédiát fogok kapni, amin végre igazán jót tudok majd szórakozni, ezzel szemben nemhogy nevetni sem nevettem sokat, de sajnos számos alkalommal unalomba fulladt a film. Persze az is igaz, hogy Ernst Lubitschnak elég sajátos humora volt, filmjeiben pedig rendszeresen előjön a "Lubitsch-hatásnak" (Lubitsch touch) nevezett kicsit megfoghatatlan dolog, ami a rendező sajátos kézjegyére utal. Billy Wilder szerint ennek a titka a ritmus, miszerint nála senki sem érzi jobban, mikor és hogyan kell hangulatot váltani, a hangulatváltáshoz hogyan illeszthető a megfelelő zene, és ennek következménye, hogy mindig tud meglepetést okozni.

Én sem tudom igazán megfogalmazni, hogy pontosan mi okozta a hiányérzetet, de ez már a harmadik Lubitsch film, amit látok, de nekem ez tetszett a legkevésbé. A korábbi két filmjében (Becsületes megtaláló, 1932 és a Ninocska, 1939) megvolt az, ami most nem. A poénok egyáltalán nem ültek, sőt kifejezetten erőltetettek voltak vagy egyáltalán nem is értettem. Erre két példa, melyek többször is előjönnek a film során: - Napoleonról konyakot neveztek el, Bismarckról heringet, Hitler meg úgy végzi, mint egy darab sajt.; - Ehrhardt koncentrációs tábor.

Végül néhány szóban a tragikus sorsú Carole Lombardról, a screwball komédiák királynőjéről, aki abban az időben Hollywood egyik legkeresettebb színésznője volt, mielőtt karrierje csúcsán tragikusan fiatalon elhunyt egy repülőgép-szerencsétlenségben. Nemrég láttam őt először a My Man Godfrey (1936) című filmben, amiben egy igazi hisztérikát alakított, de mivel a film végtelenül bugyuta, így az alapján nem akartam megítélni. Azonban mostani filmjével sem győzött meg, hogy miért is volt ő a 30-as évek egyik legfelkapottabb színésznője, vagy sokak szerint dívája. Az kétségtelen, hogy gyönyörű volt, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy egy autóbaleset következtében az arca bal oldalán az orrától az arccsontjáig egy életre szóló vágás éktelenkedett. Szerencséjére ebből semmi nem látszott a filmvásznon, mert plasztikai sebészhez fordult, valamint tanulmányozta a fotóművészet praktikáit és megtanulta, hogyan képes sminkkel elfedni a heget.

Ítélet: 10/5,5