USA (Charlie Chaplin, United Artists), 87 perc, néma, ff, vígjáték

Rendező: Charlie Chaplin

Producer: Charlie Chaplin

Operatőr: Roland Totheroh, Ira H. Morgan

Forgatókönyv: Charlie Chaplin

Zene: Charlie Chaplin

Szereplők: Charlie Chaplin, Paulette Goddard, Henry Bergman, Stanley Sandford, Chester Conklin, Al Ernest Garcia, Hank Mann

 

A Filmről

A Modern időkben tűnik fel utoljára Charlie Chaplin csavargó figurája, amelyet 1914-ben talált ki, és amelyik világhírűvé és népszerűvé tette. Eközben a világ sokat változott, a 20. század elején még nem voltak meg azok a problémák, melyek ezen film születésekor már erőteljesen meghatározták a világot: szegénység, munkanélküliség, sztrájkok, politikai intolerancia, gazdasági egyenlőtlenségek vagy a gépek térhódítása.

Hogy ezeket a problémákat a világ elé tárhassa, a kis csavargó figuráját a világ gyáraiban dolgozó milliók egyikévé tette. Először munkásként látjuk egy futószalag mellett, akinek már az idegeire megy a monoton, embertelen robotolás és végül őrültek házába kerül. Eközben kísérleti nyúlként is használják: egy olyan gépet tesztelnek rajta,ami munka közben is meg tudja etetni a munkásokat, időt megtakarítva ezáltal.

• 
• 
• 

Miután kiengedik a bolondok házából, rögtön letartóztatják azzal a váddal, hogy kommunista. (A sors fintora, hogy később Chaplinre is rásütötték ezt a bélyeget, ezáltal rákényszerítve, hogy elhagyja az országot.) A modern világgal szembeni csatája során a kis csavargó társra talál a kis utcalány (Paulette Goddard) személyében, akinek az apját lelötték egy sztrájk során.

• 
• 
• 
• 

Amikor a Modern világ elkészült, a hangos film már csaknem egy évtizede átvette a hatalmat. Chaplin is fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy főhőse csak a némafimek hőseként maradhat mag az utókor számára. Igaz, egyszer hallani is lehet a hangját, amikor énekesként alkalmazzák egy bárban, ő pedig egy olasz halandzsát improvizál. A filmben emberi hang tulajdonképpen csak valamilyen gépáltal közvetett módon szólal meg, hangosbemondón vagy rádión keresztül.

A film bebizonyította, hogy Chaplin örök értékű mondanivalókat közvetít az ember túléléséről a 20. század ipari, gazdasági és társadalmi viszonyai között.

• 
• 
• 
• 

Érdekességek

- 1999-ben a film negyedikként került fel arra a 45 filmből álló listára, melyet a Vatikán a katolikus hívők számára jóváhagyott művekből állított össze.

- Leszámítva egy-két későbbi paródiát és tisztelgést a műfaj iránt, ez volt az utolsó olyan amerikai produkció, mely használta a némafilmek jellegzetes műfaji jellemzőjét, a szövegkártyákat. Az utolsó ilyen szövegkártya felirata is a Csavargótól származik: "Buck up - never say die! We'll get along." Valójában nem ezek Chaplin utolsó szavai, hanem a "Smile! C'mon!" (ez le is olvasható a szájáról a film végén).

- Chaplin Réne Clair Miénk a szabadság című 1931-es filmjéből merített ihletet, amelyből kisebb botrány kerekedett, ugyanis a film francia gyártója túl sok hasonlóságot vélt felfedezni a két film között. Emiatt beperelték Chaplinéket, ám végül sikerült peren kívül megegyezniük.

- A film eredetileg úgy végződött volna, hogy a csavargó figurája egy idegösszeomlás miatt a kórházba kerül és a kis utcalány látogatja meg éppen, aki időközben ápoló lett. Végül Chaplin elvetette ezt a változatot és egy sokkal reményteljesebb finálét talált ki.

- A gyárigazgató alakját Chaplin szándékosan Henry Fordról mintázta, akit nem igazán kedvelt. A futószalag menti jeleneteket is nagy részben a Ford gyáráról készült reklámfelvételek inspirálták.

- A futószalag fogaskerekei, ahová beesik a kis csavargó, biztonsági okokból fából és gumiból készültek.

- Volt olyan időszak, amikor Chaplin napi 16-18 órát forgatott, ilyenkor a stúdióban aludt egy kempingágyon.

- Paulette Goddard még abban az évben összeházasodott Chaplinnel, és hat éven keresztül voltak házasok.

- A 2003-as Cannes-i Filmfesztivál a film vetítésével zárult. A fesztivál csúcspontja pedig az volt, amikor egy üres helyet reflektorfény-világítással világítottak meg Charles Chaplin tiszteletére.

Vélemény

A  Modern időknek már az első két képkockája telitalálat: először egy birkanyájat látunk elhaladni a képen, majd sok-sok embert tülekedni a metró lépcsőjén feljönni. Igazából már akkor is szenzációs lenne ez a film, ha a következő másfél óra semmiről nem szólna, és csak ennyit látunk. A film számos ma is aktuális kérdést és problémát fogalmaz meg. A film kezdőjelenete, az emberek birkaként történő viselkedése ma is ugyanolyan aktuális, mint akár 100 éve. A profitorientált multinacionális nagyvállalatok mindig ugyanúgy működtek, a gyári munkaerő ugyanannyit ér ma is, mint akkor: mindannyian csak egy csavarok vagyunk egy óriási gépezetben (globalizmus). 

Chaplinnek ez a filmje is számos vicces jelenettel örvendeztette meg a nézőket, melyek közül az én személyes kedvencem az etetőgépes szcéna, amit egyébként 7 napig forgattak. De a halandzsa nyelven előadott dal is szenzációsra sikerült és Chaplinnek köszönhetően sláger lett belőle. A dal eredetijét egyébként a francia-orosz Leo Daniderff komponálta még az 1910-es években. 

A film ugyan már több, mint 80 évvel ezelőtt készült, engem még most is képes megnevettetni és másfél órára kikapcsolni. Igaz, hogy azóta láttunk már annyiféle vígjátékot, mint égen a csillag, az ingerküszöbünk pedig jelentősen átalakult, de a Csavargó figurája az ő jellegzetes mozgásával és a hozzátartozó kellékekkel még mindig jóleső nosztalgiával tölti el a nézők szívét. Mint Chaplin mindegyik filmjében, itt sem csupán öncélú bohóckodást látunk, hanem jól működő gegek sorozatát, amelyek előreviszik ezt az édes-szomorkás történetet. Mindenképp kiemelném Chaplin filmbéli partnerét, Paulette Goddardot, aki remekül passzol a Csavargóhoz, így ketten együtt teszik kerekké ezt a történetet. Hihetetlen bájos és gyönyörű ez a lány, nagyon kellemes esztétikai látványt is nyújtott.

• 
• 
• 
• 

A film utolsó jelenetét pedig nem véletlenül tartják az egyetemes filmművészet egyik legjobbjának: ahogy a kietlen országúton mennek a végtelenségbe (és tovább). Egyszerűen páratlan, s egyben szimbolikus lezárása nemcsak a filmnek vagy a némafilmek korszakának, hanem egy rendezői életmű egyik legfontosabb részének is. 

https://videa.hu/videok/film-animacio/charlie-chaplin-modern-idok-full-B4QMGkFq4ahIwbah

ítélet: 10/8