2020. máj 02.

11. Becsületes megtaláló (Trouble in Paradise) (1932)

írta: mindennapra1film
11. Becsületes megtaláló (Trouble in Paradise) (1932)

mv5by2e5odgyymqty2q0zs00n2mylwjhyzktytlimweyowm2ognixkeyxkfqcgdeqxvymdi2ndg0nq_v1_sy1000_cr0_0_730_1000_al.jpgUSA (Paramount Pictures), 83 perc, ff, romantikus vígjáték

Rendező: Ernst Lubitsch

Producer: Ernst Lubitsch

Operatőr: Victor Milner

Forgatókönyv: Samson Raphaelson, Grover Jones, László Aladár színdarabja alapján

Zene: W. Franke Harling

Szereplők: Miriam Hopkins, Kay Francis, Herbert Marshall, Edward Everett Horton, C. Aubrey Smith, Charlie Ruggles

 

A Filmről

Miután az európai emigráns Ernst Lubitsch a némafilmes korszak legvégén megérkezett Hollywoodba, a filmtechnika és a komikus időzítés mestereként hamar megalapozta hírnevét.Filmjeivel olyan kifinomult érzékenységet hozott magával, ami aztán végighullámzott egész Amerikán, megváltoztatva az amerikai vígjátékot és számos későbbi rendező (Howard Hawks, Billy Wilder) munkásságára is nagy hatással volt.

A történet Gaston Monescu (Herbert Marshall) és Lily (Miriam Hopkins) kapcsolata körül forog, mely az égben köttetett. Mindketten hivatásos tolvajok és szélhámosok. Kapcsolatuk úgy kezdődik, hogy egy végzetes éjszakán Velencében kirabolják egymást, majd egy vacsora közben a hagyományos flörtölés megfelelőjeként lopott személyes tárgyakat adogatnak vissza egymásnak. Ezután úgy döntenek, hogy inkább társulnak, és első közös tervük Madame Colet (Kay Francis), a dúsgazdag és gyönyörű özvegy kifosztása lesz.

Ellopják a gyémántokkal kirakott táskáját, majd egy újsághirdetésben meglátják, hogy becsületes megtalálóként nagyobb pénzt kereshetnek rajta, mintha megpróbálnák eladni, így Gaston személyesen jelentkezik a csinos özvegynél. Hamar egy hullámhosszra kerülnek, és látva a nő gazdagságát, Gaston titkárául szegődik, hogy később nagyobb összeget emelhessen el tőle. Természetesen semmi nem mehet simán, mivel hősünk beleszeret a hölgybe.

Műfaját tekintve leginkább romantikus komédiának tekinthető, az elmaradhatatlan "Lubitsch-touch" (magyarul talán Lubitsch-kézjegy) hozzáadásával. Hogy ez valójában mit is jelent, azt megfogalmazni szinte lehetetlen, a titka talán a ritmusban rejlik. Nála senki sem érzi jobban, mikor és hogyan kell hangulatot váltani, a hangulatváltáshoz hogyan illeszthető a megfelelő zene: ennek következménye, hogy mindig tud meglepetést okozni. Alig észrevehető kikacsintással osztja le a nemi szerepeket, azaz minden szóval és tettel ügyesen semmibe veszi és megszurkálja a viszonylag prűd amerikai normákat. Ez a film sem jelenhetett volna meg Hays-kódex előtti időszak (1929-1934) után. Az ugyanis nem engedte meg, hogy bűnözők pozitív hősként jelenjenek meg. Emellett a filmet mindvégig átlengi a könnyed erotika, amit a prűd szabályozás pár éven belül teljesen kiirt a filmekből. Ennek eredményeképpen 1935-ben a cenzori testület nem engedte újra mozikba a filmet, és egészen 1968-ig tiltólistán volt az USA-ban.

Hogy a magyar vonatkozás ismét előkerüljön, a film alapját egy László Aladár által írt magyar színmű adta, melynek a címe: Becsületes megtaláló.

Érdekességek

- Herbert Marshall elvesztette az egyik lábát az I. világháborúban és műlábat kapott helyette. Habár ez szerencsére nem volt szemmel látható, azért az olyan jelenetekben, ahol szükség volt rá (pl. amikor lépcsőn kellett menni), ott dublőrrel helyettesítették.

- Habár Miriam Hopkinst jelölték főszereplőnek, valójában ő kereste a legkevesebbet a három színész közül.

Cary Grant is szóba került a férfi főszerepre, de 1932-ben még túl fiatalnak tartották hozzá.

Vélemény

A film egy aranyos, ma is vállalható, kicsit cinikus vígjáték, ami nagymértékben hozzájárult a screwball típusú vígjátékok kialakulásához. Alapvetően ugyan egyszerűnek és kiszámíthatónak tűnik, ez valójában nem igaz, mert vannak benne érdekes fordulatok és meglepő csavarok is. Erre példa, hogy szélhámosunk nem újgazdaként, hanem újszegényként (La Valle néven) mutatkozik be, és restelli hogy el kell fogadni a jutalmat, ami ugyan méltóságán aluli, de pénzszűkében van. Főleg a szereplők közötti (részben szexuális töltetű) szócsatákra épül a film, melyet enyhén szatirikus hangulat leng körbe. Amikor a két főszereplő eljut odáig, hogy akár kapcsolatuk feláldozása árán is megkaparintsa Madame Colet vagyonát, végül mindketten ráébrednek, hogy sötét hajlamaikkal nagyon is illenek egymáshoz.

A szereplők közül először is a hölgyekről írnék egy pár gondolatot: mindketten bájosak, csinosak (megkockáztatom az akkori szemmel nézve még igazi femme fatale-ok is), ami azért egy ilyen típusú film esetén mindenképp fontos szempont. A férfi főszereplőről (Herbert Marshall) bevallom én még soha nem hallottam korábban, pedig a maga korában igen felkapott színésznek számított (a két női főszereplővel is ugyanez a helyzet), de kellemes meglepetésként hatott a játéka.

mv5bothlymm0ndqtywriyy00nzdmltk0mdktnjqzzwqzndqzndexxkeyxkfqcgdeqxvyotg1odcxoty_v1.jpg

A Becsületes megtaláló egy kellemes esti szórakozás, se több, se kevesebb. Nem akar többnek látszani, mint amiért készült és ez jól is van így.

https://www.dailymotion.com/video/x246hmy

Ítélet: 10/6,5

Szólj hozzá

vígjáték Lubitsch