2. Aranyláz (The Gold Rush) (1925)
Rendező: Charles Chaplin
Producer: Charles Chaplin
Forgatókönyv: Charles Chaplin
Operatőr: Roland Totheroh
Zene: Max Terr (1942-es változat)
Szereplők: Charles Chaplin, Mack Swain, Georgia Hale, Tom Murray, Henry Bergman
A Filmről
A kis csavargónk (Charlie Chaplin) az arany reményében elindul Alaszkába, de egy borzalmas hóvihar tör ki, amely elsodorja egy aranyásó (Tom Murray) magányosan álló kunyhójába. A házigazda ki akarja dobni a hívatlan vendéget, de hamarosan segítőtársat kap Big Jim (Mack Swain) személyében. A vihar odakint tombol, az élelmük fogytán, így végül sorsot húznak, melynek végén a házigazda húzza a legkisebbet, így neki kell indulni élelemért. Ezután Chaplin bemegy a városba, ahol egy bárban rátalál a szerelem Georgia (Georgia Hale), a táncosnő személyében. A naiv, tisztalelkű csavargó azonban nem veszi észre, hogy csak eszköznek használják fel udvarlója (Henry Bergman) bosszantására. Másnap egy valójában nem neki szóló bocsánatkérő levél megvigasztalja, megbocsát Georginának és újra boldog lesz. A két újdonsült dollármilliomos egy luxushajó fedélzetén utazik, ahol a csavargó egy fotográfus felkérésére visszaöltözik régi rongyaiba, így hozza össze őt a véletlen a hajón Georgiával, aki semmit sem tud a csavargó meggazdagodásáról, most mégis igaz szeretettel fogadja. Chaplin boldogsága most már teljes: övé az Arany is és a Szerelem is.
Az Aranyláz Chaplin azon meggyőződését szemlélteti, hogy a tragédia és a komédia nem is áll olyan távol egymástól. Két esemény adta a filmhez az inspirációt: néhány sztereoszkóp, ami a bányászok nyomorúságos életét mutatta be az aranyláz idején, illetve egy könyv egy csapatról, akik a hó fogságába estek Sierra Nevadában és kénytelenek voltak megenni a saját mokaszinjeiket és halott társaikat. Ebből a kegyetlen témából Chaplin első osztályú vígjátékot kreált.
Az Aranyláz volt Chaplin pályájának legbonyolultabb vállalkozása: a filmet két hétig forgatták a Sierra Nevada hegységben, melynek során mintegy 600 statisztát (többnyire csavargókat és hajléktalanokat) hoztak Sacramentoból, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón. Ezután a stáb visszatért Hollywoodba, ahol a film nagy részét stúdióban készítették. Egy teljesen élethű, miniatűr hegyláncot építettek fel fából, gipszből, vitorlavászonból és sóból. Ráadásul a stúdió technikusai aprólékosan kidolgozott maketteket is készítettek, hogy létrehozhassák a Chaplin által kért különleges effektusokat. A szakadék szélén billegő kunyhó jelenetét máig a filmtörténet egyik legmerészebb túlzásának tartanak.
Érdekességek
- Chaplin újravágta a filmjét, melyhez Max Terr írt új zenét. Az új, rövidebb (72 perces) változatot 1942-ben mutatták be, majd a legjobb filmzene és a legjobb hang kategóriájában jelölték Oscar-díjra. (Én magam is ezt a rövidebb változatot tekintettem meg.)
- Chaplin az Aranyláz forgatásán ismerkedett meg Lita Grey-vel, aki teherbe esett, majd feleségül is vette. Helyette ugrott be Georgia Hale.
- A csizma, amit a csavargó elfogyaszt, valójában édesgyökérből készült gumicukorból volt, Chaplin gyomrát ki is kellett mosni utána.
- A film a Brüsszeli tizenkettő filmes listáján a második helyen szerepel, csak a Patyomkin páncélos (1925) előzi meg.
- A zsömlék tánca olyannyira népszerű volt a nézőközönség körében, hogy számos alkalommal meg kellett állítani a vetítést és újra lejátszani a jelenetet.
- A csirkés jelenet során először egy dublőr öltözött be csirkének, de nem tudta megfelelően visszaadni a mozdulatokat, így végül azt is Chaplin játszotta el.
Vélemény
A véletlen hozta úgy, de a második film esetében is az arany és a szerelem körül forognak az események. Míg a Gyilkos arany esetében az egész film hangulata nyomasztó és a film befejezése tragikus, addig az Aranyláz esetében mindvégig jól szórakozunk és a film befejezése is pozitív kicsengésű. Nem feltétlen emiatt, de nekem sokkal jobban tetszett ez a film, de ehhez biztos hozzájárult Chaplin zsenialitása is, aki úgy tudta összekapcsolni a drámai jellemábrázolást a merész túlzásokkal, hogy közben sosem lépte át a jó ízlés határát.
Az Aranyláz tele van mára klasszikussá vált jelenetekkel, ezek közül kiemelném két kedvencemet:
- A két szereplő már farkaséhes, ezért Charlie megfőzi a bakancsát. Parádés jelenet, ahogy a cipőfűzőt spagettiként tekeri fel a villájára és fogyasztja el, vagy amikor a szegecseket csirkecsontokként szopogatja le. A végén talál egy nagy görbe szöget is, tréfásan nyújtja ezt Big Jimnek közös kettétörésre, hogy kívánjon valamit.
- A zsömlék tánca. Itt úgy gondolom jobb, ha a képek beszélnek magukért. Egyszerűen frenetikus:
A történet a maga egyszerűségével és bájával is magával ragadott. Úgy gondolom mindenkinek legalább egyszer látni kell ezt a filmet, legyen akár Chaplin rajongó, akár nem. Élete végén azt mondta, hogy szeretné, ha erről a munkájáról emlékeznének majd rá. Azt nem tudom, hogy kinek melyik Chaplin film ugrik majd be, amikor megkérdezik, hogy melyik tetszett nekik a legjobban, de nekem biztos, hogy ott lesz a kedvenceim között.
https://videa.hu/videok/film-animacio/aranylaz-1925-zhE3GEsU2Crj8oC9
Ítélet: 10/8