2022. nov 20.

HU18. Apa - Egy hit naplója (1966)

írta: mindennapra1film
HU18. Apa - Egy hit naplója (1966)

apa_kisplakat.jpgMagyarország (MAFILM), 98 perc, ff, dráma

Rendező: Szabó István

Producer: Hranitzky Tibor

Operatőr: Sára Sándor

Forgatókönyv: Szabó István

Zene: Gonda János (Gustav Mahler I. szimfóniájának felhasználásával)

Szereplők: Gábor Miklós, Bálint András, Erdély Dániel, Tolnay Klári, Ráthonyi Zsuzsa, Sólyom Katalin

 

A Filmről

A személyes, lírai hangvétel, a francia új hullám felszabadító hatása és nemzedéke fejlődéstörténetei jellemzik Szabó István korai filmjeit. A közösség összetartó erejébe vetett hit már az Álmodozások korában (1964) elveszett, második filmjében pedig a gyermeki fantáziákból szőtt apaképen a sor, hogy átadja helyét a felnőttkor realitásainak.

... és úgy nézek farkasszemet,

emberarcú, a hiányoddal

A József Attila soraival kezdődő film főszereplője a húszas évei elején járó egyetemista (Bálint András) a háború alatt veszítette el édesapját. Kisfia igen kevés személyes élményre emlékszik vele kapcsolatban, de használati tárgyaira, a bőrkabátra, szemüvegre, órára féltő gonddal vigyáz. A kisfiú (Erdély Dániel) álom- és fantáziaképeiben életre kelő apa (Gábor Miklós) a vágyak és emlékek nagyon is komoly játékában hősfigurává változik. Hol háztetőkön menekülő vagy motoron száguldozó ellenállóként, hol pedig kollégái és betegei által csodált orvosként tűnik fel a finom humorral és az elérhetetlen vágyképeknek kijáró líraisággal megrendezett álomszerű jelenetekben. A közben fiatalemberré serdült fiút még mindig az apa hősiességében való hite segíti át az akadályokon. Egyetemi évfolyamtársával, Annival (Sólyom Katalin) kezdődő kapcsolata készteti végül arra, hogy véget vessen a legendának és belássa, hogy saját harcait magának kell megvívnia.

large_maraton_lead_apa03.jpg

Szabó István első három filmje saját élményein alapul, ugyanakkor ezek a művek egy teljes generáció közérzetéről is mesélnek. Míg az Álmodozások kora és a Szerelmesfilm (1970) a helyüket kereső fiatal felnőttek aktuális problémáit boncolgatja, az Apa - Egy hit naplója visszafelé tekint. A nemzedéki trilógiaként emlegetett filmhármas középső darabjaként azt mutatja meg, milyen volt apa nélkül felnőni a 40-es, 50-es években. Az erősen személyes történetet az író-rendező epizodikus szerkezetben bontja ki, folyamatosan összemosva a valóság és a gyermeki képzelet világát. Az Apa története az illúzióiba kapaszkodó fiú története, melynek során az álmodó ifjúság egy újabb tagja kénytelen átesni a felnőtté válás kényszerű lépésein és a vigasztaló legenda helyett a valóságot választani. Az ifjabb Takó története a személyes sors és a nagybetűs történelem költői érzékenységű foglalata, mely a magyar filmgyártás egyik legszebb képsoraival tudósít a történelem és a lélek sorsdöntő pillanatairól. 

szabo-istvan-apa-egy-hit-naploja-1.jpg

Bár a Szabó István által használt rendezői megoldások ma természetesnek számítanak, a filmet még most is belengi az a fajta játékos frissesség, ami az új utakat és fogalmazásmódokat kereső tehetséges fiatal rendezők műveit jellemzi. Az Apa a film nyelvét megújító, szerzői felfogású francia új hullám bűvöletében fogant, a markáns történelmi áthallások, a jellegzetes budapesti miliő miatt mégis sajátosan magyar alkotás. Az ironikus, könnyed hangvétel ellenére nagyon is komoly felnövésdrámát látunk, de a film ennél is általánosabb kórképet állít fel. A készen kapott minták, a kiszínezett mítoszok romboló hatásai egyetemes érvényű kérdéseket vetnek fel, akár egyetlen emberre, generációra, vagy egy teljes országra értjük őket.

39354_1602246212_0261.jpg

Bár az akció- és kalandszcénák némelyike igencsak megmosolyogtató, az ügyes vágói munka feszültséggel telíti ezeket a jeleneteket is. Az újabb és újabb tartalmi egységekben fontos szerephez jut a flashback-technika, és a film meghatározó formai eleme a montázs. Truffaut és Godard hatása lépten-nyomon felfedezhető az Apában, elég a három apró emlékre gondolni, melyet Takó Bence édesapjáról őriz. A tyúk kergetése a seprűvel, a kórház folyosóján való szaladgálás, vagy az a jelenet, amikor idősebb Takó cigarettával a szájában lehajol a kamera nézőpontjában álló gyerekhez, felemeli, és még körbe is fordul vele. 

apa01_fototar.jpg

A film hangos szakmai- és közönségsikert aratott, illetve komolyabb nemzetközi figyelmet keltett. A széleskörű sikert pedig mutatja a film Locarnóban szerzett nemzetközi díja, a Magyar Filmszemle hazai elismerése, illetve a „nagy szocialista” díj is, a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál fődíja. A filmet a hazai kritikusok mind 1968-ban, mind 2000-ben beválasztották a valaha készült legjobb magyar filmeket tartalmazó Budapesti Tizenkettőbe. Szabó István filmje valóban egy hit naplója. Egy apa nélkül felnőtt nemzedék hitéé, mely kénytelen volt leszámolni az ábrándokkal és a fantáziával, hogy a saját erejéből építsen magának életet. Az Apa - Egy hit naplója Szabó István jelentős életművének egyik csúcspontja, a magyar új hullám és úgy általában a generációs tablók megkerülhetetlen alapműve.

Érdekességek

- Szabó István rendező Takóné fiatalkori énjének megformálására Tolnay Klári lányát, Ráthonyi Zsuzsannát kérte fel.

- A film végén a Duna átúszós jelenetben Bálint András után maga Szabó István úszik, ezzel is utalva a film, személyes, önéletrajzi jellegére.

A film gyerekszereplője Erdély Dániel feltaláló, iparművész, Erdély Miklósnak, a magyar neo-avantgarde meghatározó alakjának a fia.

Vélemény

Az 1956-os forradalom és szabadságharc gyakorlatilag kimeríthetetlen ihletforrást jelentett és jelent még napjainkban is a magyar filmkészítők számára. Csak az én filmes listámon 6 olyan alkotás található, amelyik közvetve vagy közvetlenül az 1956-os eseményekkel foglalkozik. Ezek közül a legelső Szabó István önéletrajzi ihletésű alkotása, az Apa.

Intim történelmi film” -ezekkel a szavakkal szokták röviden jellemezni a filmet. Szabó István személyes élményeiből (vagy inkább maradjunk emlékeknél) merítve alkotta meg filmjét, melyben előbb egy kisfiú, majd egy felnövő egyetemista élményein és érzelmein keresztül idéződnek fel történelmünk egyes eseményei: a II. világháború utáni időszak, Auschwitz és a zsidókérdés, az 1956-os események, a disszidálás és a szocializmus korszaka. A lényeg ugyanakkor nem ezeken van, mindezek csak hátteréül szolgálnak egy jóval komolyabb kérdés boncolgatásához, miszerint milyen is lehetett egy gyermeknek apa nélkül felnőni a történelem viszontagságos időszaka alatt. Az Apa - Egy hit naplója egy apa nélkül felnőtt nemzedék nemzedék árvaságának és létbizonytalanságának története.

apa05_masolata.jpg

Mivel jómagam is apa vagyok, így apaszemmel nézve a történetet és azt a személyes életemre lefordítva, igencsak szerencsésnek mondhatom magam. Ha nem is ilyen formában, de én is is szembesülök a gyermeki rajongás megnyilvánulásaiban. A kis Bence féltő gonddal viseltetik azok iránt a tárgyak iránt, melyek egykor édesapja tulajdonát képezték, legyen az egy szemüveg, egy kabát, vagy épp egy karóra. Ez a három apró emlék elég lesz ahhoz, hogy Bence elképzeljen magának egy világot, melyben édesapja a főszereplő, aki egy személyben legendás hős, ellenálló partizán, és életeket mentő főorvos. 

Való igaz, hogy az Apa - Egy hit naplója mai szemmel nézve már kissé talán elavultnak tűnhet, azonban mindenképp teljes joggal tartják sokan az egyik legjobb magyar filmnek. Szabó István csodálatos egyensúlyt teremt a humor, pátosz és a komor valóság között és ez a játékosság hatja át az egész filmet. Engem végig le tudott kötni és véleményem szerint másokat is le fog tudni. 

https://ok.ru/video/2885853514406

Ítélet: 10/7,5

Szólj hozzá

személyes történelem új hullám apa 1956 életrajz önéletrajz realizmus trilógia személyi kultusz Szabó István felnövéstörténet Budapesti 12