2020. jún 04.

D3. Metropolis (1927)

írta: mindennapra1film
D3. Metropolis (1927)

mv5bndazntkyodg1mf5bml5banbnxkftztgwmda3ndkwmde_v1.jpgNémetország (UFA), 153 perc (116 perc), néma ff, sci-fi

Rendező: Fritz Lang

Producer: Erich Pommer

Operatőr: Karl Freund, Günther Rittau, Walter Ruttmann

Forgatókönyv: Thea von Harbou

Zene: Gottfried Huppertz

Szereplők: Alfred Abel, Gustav Fröhlich, Brigitte Helm, Rudolf Klein-Rogge, Fritz Rasp, Theodor Loos

 

A Filmről

1927-ben a német filmgyártás meghatározó egyénisége Fritz Lang megalkotta korának legnagyobb sci-fi filmeposzát, ami minden tekintetben gigantikus volt. A költségvetése hozzávetőlegesen 5 millió márka volt (mai árfolyamon mintegy 200 millió dollár) és mintegy 37.000 statiszta vett részt benne. Mindezek ellenére a film a saját korában meglehetősen ellentétes fogadtatásban részesült, katasztrofális eladási mutatókat produkált, ami végül majdnem csődbe vitte a gyártást finanszírozó UFA stúdiót.

A Metropolis a távoli jövőben játszódik és megmutatja a nagy különbségeket a társadalmi osztályok (a munkásosztály és a vezetők) között, ahol a vezetők naphosszat csak sportolnak és beszélgetnek, míg a munkások katonás fegyelemmel menetelnek és vonulnak ki-be a felvonókba.

A történet szerint 2026-ban, Metropolis városában a társadalom két részre szakadt: egy gondolkodó tervező rétegre, akik a felszínen jómódban élnek, valamint egy munkás rétegre, akik a föld alatt dolgoznak éjt nappallá téve, hogy működtessék a várost. Egy napon Freder (Gustav Fröhlich), Metropolis urának Joh Fredersennek (Alfred Abel) dédelgetett fia meglátja Mariát (Brigitte Helm) és első látásra beleszeret, így követi őt a munkások közé, ahol szembesül a több ezer munkás sanyarú életével, akik fenntartják a tündöklő szupervárost. 

Maria titokban lázítja a sorsukkal elégedetlen munkásokat a gazdagok ellen. Hogy a lázadásnak elejét vegyék, a zseniális (vagy őrült) feltaláló, Rotwang (Rudolf Klein-Rogge) megalkotja a robotnőt, akit Maria külsejével ruház fel. A robotnő viszont erőszakra buzdítja a munkások, akik ezáltal a gépek ellen fordulnak és elpusztítják őket.

Ezzel azonban csak még nagyobb bajt okoznak, Metropolis városát özönvíz lepi el és a káosz lesz úrrá rajta. Freder és Maria végül jóra fordítja a dolgokat és a város gyermekeit is megmentik a pusztító árvíztől is, melynek végén a társadalom ismét egyesül. 

mv5bmtcyntixnzewm15bml5banbnxkftztgwody1mtewmze_v1.jpg

A film végső konklúziója szerint az ész (az Uralkodó) és a kéz (munkásréteg) közötti hidat a szív (Freder) jelenti. A Bábel tornya történetét rendkívül látványosan mutatja be erre az összefüggésre kihelyezve, azonban a kivitelezés során olyan sokrétegűvé válik a történet, hogy az értelmezési tartomány gyakorlatilag végtelen, a totális diktatúráktól egészen a modern Rómeó és Júlia történetig. Az alkotásban a húszas évek építészete, designja és politikája keveredik a bibliai világgal ezáltal egy meghökkentő és futurisztikus képi világot létrehozva. A film számos emlékezetes jelenetet és/vagy a filmtörténet szempontjából meghatározó szereplőt hagyott az utókor számára: egy robot életre keltése; egy vaskezű őrült tudós; a hatalmas gyár zombiszerűen vánszorgó munkásai, akik eltűnnek a gép szájában, ami nem más, mint Moloch isten (ami egy ősi azték vagy keresztény istenségként kiszívja belőlük az életet és felfalja a lelküket).

mv5bmji2nja1oty1ov5bml5banbnxkftztgwmtc1mtewmze_v1.jpg

A németországi (pontosabban weimar köztársaságbeli) bemutató után a filmből kivágtak egyes jeleneteket, ezek el is vesztek, és azóta több próbálkozás is történt a visszaállítás érdekében. Az elveszett vágott jeleneteket átvezető szövegekkel pótolták, hogy az elveszett jelenetek hiánya ne tűnjön fel. 2008-ban Argentínából előkerült egy körülbelül 30 perccel hosszabb 16 mm-es kópia, melyet számos új jelenetet is tartalmazott, de visszaállította az eredeti sorrendet is (Jómagam is ezt a változatot néztem meg).

Metropolis az a film, amiből mindenki jó eséllyel látott már részleteket úgy, hogy közben fogalmunk se volt arról. Legismertebb ilyen talán a Queen - Radio Ga-Ga című videoklipje.De megihlette többek között Madonnát (Express Yourself) vagy Lady Gagát (Applause) is.

Fritz Lang műve egy döbbenetes erejű látomás, ami ma is teljesen aktuális kérdéseket vet fel: a robotoknak lehet-e személyiségük, van-e átjárás a gazdag és szegény rétegek között, játszhat-e az ember Istent, vagyis alkothat-e a saját képére egy robotot.  A film jellegzetes képi világa még sokáig kísérti az embert a film megtekintése után. Az ide-oda menetelő munkások, az ég felé törő felhőkarcolók, a Bábel-tornya vagy a gigantikus toronyóra mind örökre beleég a néző emlékezetébe. A Metropolis nem véletlenül vált legendás alkotássá, megteremtette a sci-fi műfaját, tökélyre fejlesztve a német expresszionizmus legnagyobb találmányát, a fény-árnyék játékot, lenyűgöző képeket hátrahagyva az utókornak.

Érdekességek

- A főszereplőt, Gustav Fröhlichet eredetileg csak statisztaként válogatták be a filmre, csak azután került be a filmbe, miután az eredetileg Fredert alakító színész kirúgták.  

Hitler annyira imádta ezt a filmet, hogy Fritz Lang rendezőt ki akarta nevezni a német filmgyártás vezetőjévé. Joseph Göbbels pedig annyira szerette a filmet, hogy felajánlotta neki, hogy tiszteletbeli árjává avatják. Lang még aznap éjszaka disszidált.

- A munkanélküliség és a szegénység olyan súlyos volt a korabeli Németországban, hogy nem okozott problémát a készítőknek találni 500 alultáplált gyereket, hogy az áradás jelenetben statisztáljanak.

- A filmben látható robot inspirálta C-3PO külsejét a Csillagok háborújában.

1.jpg

c-3po_droid.png

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

- A címbeli város alapján nevezték el a Superman kitalálói a várost, ahol a történet játszódik.

- Ez volt az első film, ami bekerült az UNESCO A világ emlékezete elnevezésű programjába (Memory of the World Programme)

 H. G. Wells, a világhírű sci-fi író “ostoba, klisés, közhelyes” jelzőket használta kritikájában, és bírálta a Metropolis azon álláspontját, miszerint a technológiai fejlődés, az automatizálás tovább rontja a munkásosztály életminőségét, mintsem megkönnyíti azt.

- Az amerikai verzióhoz a Paramount megkérte a drámaíró Channing Pollockot, hogy írjon egy új történetet az eredeti filmet felhasználva. Teljesen új történetet készített, amelyben minden történésért a kapzsi dolgozókat vádolta, és a lázadó munkavállalókat lélektelen robotokként ábrázolta. Az amerikai változatban a Paramount lecserélte az eredeti UFA logót a sajátjára és a stáblistát is átírta. Lang sohasem volt hajlandó megnézni a kész változatot.

- A rendező mindenképp ragaszkodott hozzá, hogy Brigitte Helm viselje a robotjelmezt, nem pedig egy testdublőr. Az átalakulási jelenet során a színésznő valóban elájult, mert a jelenet felvétele olyan sokáig tartott, hogy nem kapott elég levegőt a jelmezben.

Vélemény

Metropolis a science-fiction filmek egyik legrégebbi darabja és az egyik legfontosabb hivatkozási alap, ha a műfajról van szó. Mindemellett Fritz Lang utolsó némafilmje, mely annyira meghaladta a korát, hogy még ma is lehet ámuldozni rajta. Már, aki tud, mert nekem ez most sajnos nem sikerült, bárhogyan is próbáltam.

Véleményem szerint a film túl hosszú, lehet a rövidebb változatot kellett volna megnéznem, az jobban elnyerte volna a tetszésemet. Számos pontján már kifejezetten untatott, továbbá számomra túlzottan filozofikus és túlgondolt. Az nem vitatható, hogy a film egy kőkemény társadalomkritika, melyben a rendező egy olyan világot mutat be, amelyben a gazdagok elnyomják a szegényeket, a társadalom különböző rétegei mennyire elidegenednek egymástól.

Továbbá el kell ismernem azt is, hogy a gigantikus díszletek, a számos egyedi karakter és a cselekmény kifinomult kidolgozottsága tényleg jövőbe mutatóként hathatott akkoriban. Ezek közül a díszletek valóban lélegzetelállítóak, azok nekem is nagyon tetszettek, nem véletlen, hogy számos későbbi alkotás is ihletet merített belőle (Szárnyas fejvadász, Az ötödik elem). Fritz Lang (és a forgatókönyvíró neje) látnoki erejükről tettek tanúbizonyságot, amikor filmjükben olyan jövőbe mutató dolgokat vízionáltak, amit korábban senki más. Gondoljunk csak a sok - sok évvel később épült metropoliszok világára vagy a technikai vívmányokra, mint a felhőkarcolók, a városi magasvasút és legfőképpen a robot.

A némafilmekhez köthető színészi játékról általában elmondható az erőteljes mimika és a néhol túlzónak tűnő gesztusok. Ezekhez már sikerült a korábbi némafilmek miatt hozzászoknom, ily módon a színészi teljesítményeket is ennek a fényében próbáltam értékelni. A Mariát (és a robotot) alakító Brigitte Helm kétségkívül vitte a pálmát, aki remekül játszotta a szerepét, a kacsintós jelenete pedig egyenesen fenomenális.

tumblr_inline_mx07z0gqqo1qkk7471.gif

Addig a másik oldalon, a Fredert alakító Gustav Fröhlich szerepel, aki egyszerűen borzasztó és felettébb idegesítő alakítást nyújtott. Így már érthető számomra, hogy eredetileg miért csak statisztaként vett részt a filmben, az már kevésbé, hogy mindezek ellenére hogyan került be mégis. 

Kizárólag azért ajánlom megtekintésre, mert az egyetemes filmtörténelem egyik legmeghatározóbbb filmje, erre a filmre szokták mondani, hogy mindenképp látni kell, mielőtt meghalsz. A két és fél órás változat az alábbi linken is elérhető, de aki jót akar magának, annak valamelyik rövidebb változatot ajánlom.

https://www.youtube.com/watch?v=AvtWDIZtrAE

Ítélet: 10/5

 

Szólj hozzá

sci-fi német robot társadalom klasszikus vízió diktatúra némafilm alapmű Fritz Lang brüsszeli 12 munkásréteg