2020. aug 02.

HU1. Hyppolit, a lakáj (1931)

írta: mindennapra1film
HU1. Hyppolit, a lakáj (1931)

8167.jpgMagyarország, Németország (Kovács Emil és Tsa, Sonor Film), 80 perc, ff, vígjáték

Rendező: Székely István

Producer: Albert Samek, Kovács Emil, Keleti Béla

Operatőr:  Eiben István, Eduard Hösch

Forgatókönyv: Nóti Károly, Zágon István

Zene: Eisemann Mihály

Szereplők: Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva, Jávor Pál, Gózon Gyula, Góth Sándor, Erdélyi Mici

 

A Filmről

Schneider Mátyás (Kabos Gyula) sikeres és tehetős fuvarozási vállalkozó, akinek felesége (Haraszti Mici) egy napon új lakájt fogad a házhoz. Hyppolit (Csortos Gyula) korábban egy grófi családnál szolgált, ezért az előkelősködő asszony azt reméli, hogy jelenléte az óbudai Schneider-villát is előkelővé teszi. A diktatórikus módszereket alkalmazó lakáj új rendet vezet be, és az arisztokraták szokásait erőlteti a családtagokra.

hyppolit_a_lakaj_720p_1931_bluray_ac3_x264_mkv_snapshot_00_32_08_2011_07_01_13_13_25.jpg

Eközben az egyszerű és tisztességes Benedek István mérnök (Jávor Pál) udvarol Schneider lányának, Terkának (Fenyvessy Éva), azonban a rátarti mama az ő helyében inkább a jó kapcsolatokkal rendelkező Makács urat (Gózon Gyula) látná szívesen. Az eljegyzési estély azonban botrányba fullad Schneider táncosnő barátnőjének (Erdélyi Mici) megjelenése miatt. Schneider úr végül fellázad Hyppolit ellen, s a meghiúsult eljegyzés helyett megtartják Terka és István eljegyzését.

1920.jpg

A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet második hangos alkotása A kék bálvány (1931) után, de amíg utóbbi film még bukás volt, addig a Hyppolit hatalmas sikere nagyban hozzájárult az új technika gyors elterjedéséhez. Székely István olyan történetet szeretett volna rendezni, ami ismerős a hazai közönség számára, ezért választotta a városi újgazdagok szokásait szeretettel kifigurázó darabot. A Hyppolitot még egy jól bevált sikerrecept alapján gyártották, az alkotóknak még sejtelmük sem lehetett arról, hogy a magyar glamúr-vígjáték prototípusát teremtik meg. De mit tud a Hyppolit, hogy mintegy 90 év távlatából is megőrizte frissességét? Első blikkre talán fel sem tűnnek a film merész újításai, a melodramatikus hagyományt átlépő tematikus és formai elemek. A humor a történet minden részletében megjelenik, hangvétele nem mentes a társadalomkritikától és a szatírától, de sosem válik bántóvá, míg a szerelmi szál csak finoman van érintve. A film nem éri be a helyzet- és jellemkomikum megannyi jól ismert kliséjének összehordásával, hanem arra vállalkozik, hogy bevigye a moziba a nézőt körülvevő valóságot a korszak jellegzetes figuráival. 

A színészek nagyon élvezték a munkát, különösen Kabos Gyula - akinek ez volt az első hangosfilmje - és Csortos Gyula kettőse rendkívül szórakoztató, sok poént a helyszínen improvizáltak, melyek nem is voltak benne az eredeti forgatókönyvben. És ha mindez még nem lenne elég, Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje erőteljesen meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát és kaptunk két örökzöld betétdalt is: "Köszönöm, hogy imádott" és "Pá, Kis Aranyom!"

A játék és a beállítások főleg a korai hangosfilm időszakának technikai körülményei miatt tűnnek színpadiasnak, hiszen ekkor még nem volt olyan fejlett és könnyen mozgatható a felvételhez szükséges felszerelés. A filmesek a párhuzamos vágással is a felpörgetett cselekményvezetést részesítik előnyben a ráérős elbeszéléssel szemben és jól érzékelhető a törekvésük, hogy minél többet bízzanak a képre és a látványra.

Hyppolit, a lakáj száz­százalékosan felveszi a versenyt a külföldi, ha­sonló zsánerű filmekkel, illetve messze túlszárnyalja azokat a közönség szemében, hiszen itt a számunkra kézzel fogható és elérhető kedvenceik szerepelnek, nem mellesleg magyar nyelven.

Érdekességek

- A filmet 2000-ben beválasztották az Új Budapesti Tizenkettő közé, 2012-ben pedig bekerült a legjobb 53 magyar alkotás közé.

- Fenyvessy Éva (Terka) még megérte a film digitális restaurálását, és még láthatta a bemutatót, nem sokkal utána hunyt el.

- Mivel a film készítésének idején még nem létezett a mai értelemben vett szinkronizálás, bizonyos filmeket eleve párhuzamosan több nyelven forgattak le. A Hyppolit a magyar mellett német változatban (Er und sein Diener címmel), más szereposztással is elkészült, de ez utóbbi kevésbé lett népszerű.

Zágon István vígjátékát elsőként a Magyar Színház szerette volna bemutatni 1927 végén, a próbák alatt készülő darab harmadik felvonásával azonban nem volt megelégedve a színház, így a próbákkal leálltak és mást tűztek műsorra.

- A Berlinből hazatérő Székely István a korábban már kiosztott szerepek közül lecserélte a Schneider figurájára korábban kiválasztott Gózon Gyulát, aki szerinte túlságosan "dzsentroid" lett volna. A rendező végül csak hosszas keresgélés után találta meg Kabos Gyulát, aki sokáig vonakodott elvállalni a szerepet, mondván számára teljesen ismeretlen a hangosfilmek világa.

Vélemény

Hyppodrom, akarom mondani Hyppolit, a lakáj. Stílszerűen nem is kezdődhetne mással a magyar filmeket elindító sorozat, mind ezzel az örökérvényű klasszikussal, amin a mai napig nem fogott az idő. Feltehetően azért működik még ma is ez a zseniális vígjáték, mert olyan alkotógárda fogott össze a siker érdekében, amely saját korában a legelső vonalba tartozott: a rendezőnek, a forgatókönyvírónak, az operatőrnek, a zeneszerzőnek és természetesen maguknak a színészeknek is a kisujjában volt a szakma csínja és bínja.

A film telis-tele van klasszikus jelenettel, melyek közül bizonyára mindeniknek megvan a maga, saját kedvence. Nekem az a kedvencem, amikor Kabos Gyula bizonygatja a feleségének, hogy ő bizony minden körülmények között az operában volt, holott az előadás elmaradt. Mindezek mellett számos, a mai napig sokszor idézett szállóigével és mondattal örvendeztette meg a nézőközönséget.

Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.

- Kérlek, Mátyás, siess. 9 órakor szervírozzák a szupét.

- Hogy micsinálnak a micsodával?

- Szervírozzák a szupét. És legfőbb ideje, hogy te is esti dresszbe öltözz.

- Dresszbe, én? Hát mi vagyok én, futballista?!

Mi lehet a film sikerének a titka? Talán az, hogy kiválóan találta meg a pofonegyszerű történet alapkonfliktusát, melyben az egyszerű kisember és az előkelő lakáj eltérő világképe találkozik, amely nem összeegyeztethető egymással, és ezáltal különböző konfliktusok generálódnak. Schneider Mátyás egy igazi papucsférj, aki mindig a nagyra vágyó feleségének ad igazat, és csak akkor lázad fel az akarata ellenére rákényszerített életstílus ellen, amikor már a családi békét fenyegeti a kialakult helyzet. De ekkor sem felesége ellen fordul, hanem a lakáj ellen, aki véleménye szerint minden baj okozója.

Fontos még még kiemelni, hogy két olyan színész kapta a főszerepeket, akik zseniálisan tették a dolgukat a filmvásznon. Schneider, a jelentéktelenségből kitörni kívánó papucsférj szerepe Kabos Gyulára lett írva, ahogy Csortos Gyula egyénisége is remekül érvényesült Hyppolit karakterében. Szerencsére a többi szereplő is hozzátette a magáét a filmhez: Fenyvessy Éva bájos volt Terka szerepében, Haraszti Mici brillírozott a nagyra vágyó feleség szerepében, Jávor Pál pedig hozta a sármos és lehengerlő modorú férfit, amiért minden nő odavolt érte a maga korában. 

54592_1480953299_5313.jpg

Sok évvel később készült egy teljesen felesleges remake (Hippolyt, 1999), amelyben ugyan sikerült összegyűjteni a korszak elismert színészeit, de a varázslat nem működött, a végeredmény egy finoman szólva is felejthető alkotás lett. Nem véletlen, hogy Darvas Iván azért mondott nemet, mert szerinte Csortos Gyula alakítása után ezt a szerepet másnak már nem érdemes eljátszania. Tovább megyek, szerintem már magát a filmet sem szabadott volna elkészíteni.

Ha egy igazán jót akarunk nevetni, még ma is tökéletes választás a film. Sokadszorra megnézve is felhőtlen szórakozást nyújt fiatalnak és idősnek egyaránt, mert minden megtalálható benne, amire szükségünk lehet: remekül megírt helyzetkomikumok, kitűnő karakterek, fülbemászó melódiák és végül, de nem utolsósorban szellemes poénok. Röviden összefoglalva, megunhatatlan.

Ítélet: 10/9

Szólj hozzá

magyar remake klasszikus vígjáték Jávor Pál Kabos Gyula Budapesti 12 glamúrfilm