5+1 érdekesség Bartók Mikrokozmoszáról

Bartók Béla Mikrokozmosz című zongorasorozatának tételei, valamint a zeneszerzőt inspiráló mezőségi dallamok állnak a Mezőség-Mikrokozmosz című összművészeti előadás fókuszában, amelyben az autentikus tánc- és zenekultúra, az egyszerre verbális és mozgásközpontú kortárs színház, illetve a paraszti világ absztrakt képi ábrázolása szervesül Bartók Béla zongoraművének tételeivel. Utóbbiról árulunk el most néhány érdekességet.

1. Bartók 153 tételt tartalmazó, hat füzetbe rendezett sorozata, a Mikrokozmosz 1926 és 1939 között keletkezett. A pedagógiai céllal írt zongoradarabok nem pusztán a zongorázás világába vezetik be a tanulót, a zene univerzumát nyitják meg előtte.

2.  A zeneszerző Farkas Ferenc 1940-ben így jellemezte a Mikrokozmoszt: „a világ kicsiny mása, egy nagy művész egész világa, hat kötetbe tömörítve, minden problémájával és eredményével, konok következetességgel, de ugyanakkor a lángelme látnoki ösztönével kialakított csodálatos stílus keretében”.

3.  A zongoraművész Bartók szívesen játszott koncertjein a Mikrokozmoszból, a korszak jeles zenekritikusa, Tóth Aladár arra figyelt fel, hogy az apró darabokban Bartók nagy műveire ismerhetünk rá, ekként pedig „művészetének legbensőbb műhelyébe vezetik a hallgatót”.

4. „A Mikrokozmosz szó értelmét felfoghatjuk úgy is, mint egy egytől egyig különböző jellegű darabokból álló sorozatot, amely egy kicsiny, önmagában teljes világot képvisel, és értelmezhetjük úgy is, mint egy világot, zenei világot a kicsinyek, gyerekek számára” – nyilatkozta Bartók 1942-ben.

5. Bartók nagy hatást gyakorolt a jazz-zenészekre, Chick Corea Children’s Songs című albuma szorosan kapcsolódott a Mikrokozmosz zenei világához.


+1 Az amerikai kortárs zene egyik legeredetibb alkotója, George Crumb az 1972 és 1979 között komponált monumentális sorozatában, a Makrokosmosban rótta le tiszteletét Bartók Béla előtt.