2022. sze 07.

110. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) (1964)

írta: mindennapra1film
110. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) (1964)

81ao7mpnbsl_ac_sy741.jpgUSA (Hawk Films, Columbia), 93 perc, ff, szatíra

Rendező: Stanley Kubrick

Producer: Stanley Kubrick, Victor Lyndon

Operatőr: Gilbert Taylor

Forgatókönyv: Terry Southern, Stanley Kubrick, Peter George regényéből

Zene: Laurie Johnson

Szereplők: Peter Sellers, George C. Scott, Sterling Hayden, Keenan Wynn, Slim Pickens, Peter Bull, James Earl Jones

 

A Filmről

A légierő őrült parancsnoka, Jack D. Ripper tábornok (Sterling Hayden) betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Amikor az atombombákkal felfegyverzett repülőgépek útnak indulnak szovjet célpontjaik felé, az amerikai elnök, Merkin Muffley (Peter Sellers) minden tőle telhetőt megtesz, hogy csökkentse a világméretű katasztrófa mértékét. Azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra. 

dr-strangelove_fd44c2d7.jpg

thumb-1920-664117.jpg

A Dr. Strangelove (direkt nem írom ki a teljes címet) remek fekete komédia, amely egyaránt megfelel politikai szatírának, thrillerparódiának és tanmesének arról, hogy a technika a fejünkre nő. A film mindvégig a rossz ízlés és a megdöbbentően jó szatíra mezsgyéjén táncol, de szerencsére egyszer sem lépi át a határt. A film abban a korban készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének korszakában. Amikor Kubrick elkezdte filmre vinni Peter George Red Alert című komoly hangvételű regényét, hamar rádöbbent, hogy egy ennyire röhejes szituációt lehetetlen lenne teljes komolysággal bemutatni. Azzal, hogy szatirikussá tette a film hangvételét, egyrészt sikeressé tette a filmet, másrészt lehetőséget biztosított magának, hogy együtt dolgozhasson a zseniális Peter Sellers-szel. 

Sellers csodás alakítást nyújt a film három főszereplőjének megszemélyesítésével: ő játssza a brit parancsnokot Lionel Mandrake századost, az amerikai elnököt és a film címszereplőjét, Dr. Strangelove-ot, a különös tudóst. Utóbbi már-már túlzottan komikus karakterre sikeredett, egy olyan, a korábban a náciknak dolgozó tudós, aki már az amerikaiak számára fejleszt fegyvereket. Képtelen kontrollálni érzelmi kitöréseit, az amerikai elnökre is több alkalommal "mein Führer"-ként hivatkozik, miközben újra és újra náci karlendítéseket végez. Évtizedek óta vita tárgya, kiről is mintázta valójában Kubrick a tudós figuráját. A jelöltek között két magyar is található: Neumann János matematikus (az első atombombákat kifejlesztő tudóscsoport – Manhattan Project – tagja), és Teller Ede, a hidrogénbomba atyja. Rajtuk kívül a náci Németországból a háború után az Egyesült Államokba szállított, és ott évtizedeken át a fegyverprogramokon dolgozó Werner von Braun rakétatudós és a science fictionok atyjának tartott Metropolis egyik szereplője is ihletője lehetett a karakternek.

Peter Sellers hármas szerepformálása legendássá vált, de akár az egész társaság mesterkurzust indíthatna a szándékosan eltúlzott és remekül időzített komédiázásból. Kubrick és írótársa, Terry Southern figuráinak abszurd rögeszméi felnagyítják a valóságot. A film mindemellett tele van remek szövegekkel: a mai napig klasszikus monológ, amikor Muffley elnök forródróton beszél Moszkvával és elmondja a szovjet elnöknek, hogy az egyik bázison a parancsnok "butaságot csinált".

dr_strangelove_3_1.jpg

Dr. Strangelove megjelenésekor hatalmas port kavart, a szakértők tiltakozási hulláma özönlötte el a médiát. Ezek középpontjában az a tény szerepelt, hogy egy olyan esemény, amelyet a film feldolgoz  – egy önkényes döntés és véletlenek sorozatának következtében fenyegető atomkatasztrófa – a valóságban soha nem történhetne meg. A film legnagyobb erénye, hogy pontosan bemutatja a hidegháború paranoiás atmoszféráját, hogy mennyire nem bízik egymásban a két fél, és valóban a végső pusztulástól való félelem kell ahhoz, hogy végül együttműködjenek.

12adam-obit-web-superjumbo.jpg

Elkészültekor talán még nem is gondolta volna, de Kubrick olyan mesterművet alkotott, mely témájánál és annak szatirikus megragadásánál fogva lényegében sosem veszíti el aktualitását. A téma globális és tulajdonképpen bárhol, bármelyik korban játszódhatna, groteszk mivolta ellenére éppen ez teszi olyan végtelenül átélhetővé, és tökéletesen tükrözi vissza és nagyítja fel az ember mindenkori gyarlóságát. Kubrick kíméletlen szatírája azonban nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is. A film díszlettervezője az a Ken Adam volt, aki a James Bond-filmek grandiózus díszleteivel vált ismertté.

Érdekességek

Kubrick eredetileg John Wayne-t kérte fel a pilóta szerepére, de ő azonnal nemet mondott. A szerepet sorra dobálták vissza az ügynökségek, mivel túl baloldalinak találta mindenki, egészen addig, amig végül Slim Pickens elvállalta azt. Kubrick oda se adta neki a forgatókönyvet, csupán annyit mondott neki, hogy a film egy véresen komoly hidegháborús dráma lesz, így sarkallva őt a hatásosabb alakításra.

screenshot_2022-08-29_at_17-12-59_dr_strangelove_avagy_rajottem_hogy_nem_kell_felni_a_bombatol_meg_is_lehet_szeretni_1964_gjp.png

- Kubrick úgy vette rá Peter Sellerst, hogy vállalja el a szerepe(ke)t, hogy kihasználta magánéleti válságát: az éjszakánként hazatámolygó színészt londoni lakásában várta és folyamatosan győzködte őt. Sellers eredetileg négy karaktert játszott volna, de a texasi akcentussal beszélő pilóta szerepét nem bírta elviselni.

Peter Sellers a szövegének nagy részét improvizálta. Többször előfordult, hogy azért kellett újravenni egy jelenetet, mert a stáb tagjai (beleértve a színészeket is) nem tudták visszatartani nevetésüket, amit Sellers szövege és előadásmódja váltott ki belőlük.

- A Buck Turgidson tábornok szerepét játszó George C. Scott rendezői utasításra túljátszotta a szerepét, mégpedig olyan mértékben, amit már nem is érzett jónak. Emiatt nagyon sok összetűzése volt a rendezővel, de a végeredményt látva később elismerte, hogy Kubricknak volt igaza.

dr-strangelove_uwi7i5.jpg

- Mivel sem a kormány, sem a hadsereg nem engedte, hogy megnézzenek egy B-52-es bombázót belülről, így végül repülési folyóiratokban megjelent cikkek nyomán építettek fel egy díszletbombázót maguknak.

Amikor a stáb Grönland felett készített vágóképeket, véletlenül lefilmeztek egy titkos amerikai katonai bázist. A repülőjüket leszállásra kényszerítették, és az egész stábot szovjet kémkedéssel gyanúsították meg.

- A film eredetileg egy gigantikus tortacsatával ért volna véget, a próbák során a világ vezető politikusait alakító színészek napi ezer tortát dobáltak egymás arcába. Végül többek között Kennedy meggyilkolása miatt a befejezést átszabták.

- Amikor Ronald Reagan első elnöki napját töltötte a Fehér Házban, megkérdezte kísérőitől, miért nem mutatják meg neki a stratégiai tanácskozótermet, ahonnan a nemzetközi hadviselés irányítható. A személyzet zavarba jött, ugyanis ez a terem csak Kubrick filmjében létezett, a valóságban nem - de a rendező annyira tökéletesen és hatásosan ábrázolta a filmben, hogy Reagan valóságosnak gondolta azt.

A film elején T. J. "King" Kong a Playboyt olvassa, melynek címlapján a Miss Scott-ot alakító Tracy Reed látható: ez az újság a Playboy 1962. júniusi száma, mely valóban a filmben látható formában jelent meg és nem csak a film kedvéért csinálták.

mv5bmtzhntbhngetnwuwnc00nzuyltlkodqtnjzkmjq3ywzmmtjhxkeyxkfqcgdeqxvymzi4nzk0njy_v1.jpg

mv5bmte2mmqyywitoguzmi00owm1lwe5mjitzgzmnjdmogu1ntlkxkeyxkfqcgdeqxvymzi4nzk0njy_v1.jpg

- "Bat" Guano ezredes neve egy szójáték: a Guano jelentése madár vagy denevérürülék, a beceneve "Bat" ami magyarra lefordítva denevért jelent. Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re asszociál, ami magyarul Hasfelmetsző Jacket jelent. Míg T. J. "King" Kong neve pedig egyértelműen King Kongra, az óriásmajomra utal.

Vélemény

Kevés az olyan filmes alkotó, akik rendezői pályafutásuk során számos különböző műfajba belekóstoltak és mindegyikben szinte kivétel nélkül olyan végeredményt tettek le az asztalra, hogy azok láttán csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk róluk. Stanley Kubrick azonban egyértelműen ehhez a szűk elithez tartozik. Legyen szó történelmi filmről (Spartacus, 1960), korszakalkotó science fiction-ről (2001: Űrodüsszeia, 1968), háborús filmről (Acéllövedék, 1987), kultikus horrorfilmről (Ragyogás, 1980) vagy éppen háborúellenes szatíráról, mint jelenlegi filmünk, mindegyik egytől-egyig az egyetemes filmművészet meghatározó műveivé váltak, ez pedig nem kis dolog.

dr-strangelove_faf46330.jpg

A Dr. Strangelove-ot (csak azért sem írom ki a teljes címét) még nem láttam korábban, viszont némi háttérinformációval azért rendekeztem a filmről, így annak az ismeretében ültem le a képernyő elé, hogy nagyjából sejtettem mire számíthatok. A végeredmény pedig sokkal jobb lett, mint az előzetes elvárásaim. A film legnagyobb érdeme, hogy egy olyan szomorú és borzasztóan elkeserítő eseménysorozatot mutat be olyan formában, amire csak kevesen képesek. Kubrick alkotásában az első perctől az utolsóig pattanásig feszülnek az idegeink, mindemellett pedig kacagtatóan vicces, még a tragikus végkifejlet ellenére is. A Dr. Strangelove legnagyobb erőssége pontosan abban rejlik, hogy korszakának legfélelmetesebb és legkomolyabb témáját úgy tudja szatirikusan és abszurd módon ábrázolni, hogy közben eszméletlen jól szórakozunk rajta, ugyanakkor a problémát egyáltalán nem bagatellizálja el a humorral.

dr-strangelove_3sah3o.jpg

A jelenlegi világpolitikai helyzetben sajnos ismét aktuálissá vált a film mondanivalója. A film időszerűsége azonban nem csak a politikai helyzetre történő tökéletes reakciójában fedezhető fel. Több dolog miatt is érdemes lehet újra/megnézni a Dr. Strangelove-ot, mert többek között olyan kérdéseket vet fel, hogy mi történhet akkor az emberiséggel, ha elmebetegek és/vagy idióták kezében akkora hatalom összpontosul, mint amilyet a filmben láthatunk. A vezetők között zajló politikai diskurzus pedig legtöbbször igencsak abszurd. Utóbbira a legjobb példa az amerikai és a szovjet miniszterelnök közötti telefonbeszélgetés, de talán ennél is nagyobb abszurditás a Jack D. Ripper tábornok bázisának katonái és az állami szervek csapata között folyó lövöldözés alatt megjelenő motivációs plakát. Mit is mondjak: a fekete humor egyik legjobb példája.

strangelove-1024x640.jpg

Nem mehetek el szó nélkül a zseniális színészi teljesítmények mellett sem. Peter Sellers hármas szerepalakítása egyszerűen lenyűgöző, mindegyik általa megszemélyesített alak telitalálat. Sterling Hayden teljes komolysággal előadott eszmefuttatásai az emberi testnedvek fontosságáról szintén emlékezetes pillanatokat okoznak. Az én személyes kedvencem azonban ismételten a blogos kalandozásom egyik legnagyobb felfedezettje, nem mellesleg korának egyik legzseniálisabb színésze, George C. Scott, aki most éppen Buck Turgidson tábornok szerepében remekel. Ez az állítás pedig még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy szándékosan túljátszotta a szerepét.

mv5bmzq1yjkzm2ytmjg2ys00zdc0lwfly2qtzjrlm2i5otc5ymu1xkeyxkfqcgdeqxvymzawotu1mtk_v1.jpg

61c39a6407403f18a938342c14623413.jpg

A Dr. Strangelove egy hátborzongatóan szatirikus látlelet a hidegháború őrületéről, amit úgy röhögjük szinte végig, hogy közben tudjuk milyen komoly problémákat érint a film. Kubrick páratlan módon figurázta ki a hidegháború korának tipikus szereplőit, és közben bemutatta, hogy nem az atombomba jelenti az igazi veszélyt az emberiség számára, hanem saját maga. Az emberi gyarlóság és szűklátókörűség, az értelmetlen gyűlölet, és az át nem gondolt szabályok végzetes hatással lehetnek az emberiségreA hidegháborús korszakot egyetlen más film sem volt képes ennyire viccesen tragikus szatírában ábrázolni. Egyszerre látjuk peregni egy majdhogynem végzetes korszak embertelenségének és totális őrületének képeit a hihetetlenül eredeti kubricki fekete humorral, zseniálisnál zseniálisabb színészi alakításokkal megtűzdelve. A Dr. Strangelove egy filmtörténeti klasszikus a legjavából, amit ha valaki eddig még nem látott, az (a jelenlegi világpolitikai helyzetet figyelembe véve) keresve sem találhatna alkalmasabb időt arra, hogy pótolja lemaradását.

https://videa.hu/videok/film-animacio/dr.-strangelove-avagy...-teljes-film-dvd-filmek-online-Jatp2Ux98nfiEn5j

Ítélet: 10/10

Szólj hozzá

telefon repülő bomba kommunizmus abszurd szatíra hidegháború Oscar Stanley Kubrick Peter Sellers George C. Scott háborúellenes