2021. ápr 19.

67. Ének az esőben (Singin' in the Rain) (1952)

írta: mindennapra1film
67. Ének az esőben (Singin' in the Rain) (1952)

singin_in_the_rain_1952_poster.jpgUSA (MGM), 103 perc, Technicolor, musical

Rendező: Gene Kelly, Stanley Donen

Producer: Arthur Freed

Operatőr: Harold Rosson

Forgatókönyv: Betty Comden, Adolph Green

Zene: Nacio Herb Brown, Lennie Hayton, Arthur Freed (dalszövegek)

Szereplők: Gene Kelly, Debbie Reynolds, Donald O'Connor, Jean Hagen, Millard Mitchell, Cyd Charisse, Douglas Fowley, Rita Moreno

 

A Filmről

Egyes filmeket azért tartunk nagy becsben, mert valamiben az elsők voltak, más filmeket pedig egyszerűen azért tisztelünk, mert a legjobbak voltak valamilyen téren és az Ének az esőben ebbe az utóbbi kategóriába tartozik. Nem volt úttörő a szónak semmilyen értelmében, nem újította meg jelentősen a filmnyelvet, de kevés mozidarab akad, ami ennyire csodálatosan, minden erőlködés nélkül foglalná magába mindazt, amiért szeretjük a mozit.

mv5bmty5mdqxnzi3of5bml5banbnxkftztcwndy5mza3na_v1.jpg

Minden idők talán legnagyobb hollywoodi musicalje lényegében magáról a hangról szól, vagy legalábbis a hang bejöveteléről. Az 1927-es esztendő emlékezetes év volt Hollywoodban, a közönség ugyanis ekkor láthatta (és hallhatta) az első amerikai hangosfilmet, A jazzénekest (The Jazz Singer). Ennek ellenére a némafilmes korszak sztárjait továbbra is sokan imádják, különösen a két legnagyobb csillagot, Don Lockwoodot (Gene Kelly) és állandó partnerét, Lina Lamont-t (Jean Hagen). Rajongóik meg vannak győződve róla, hogy a stúdión kívül is épp olyan forró érzelmek lángolnak közöttük, mint filmjeikben. Holott a valóságban Don ki nem állhatja partnernőjét , akinek ráadásul annyira rettenetes és nyávogó hangja van, hogy a filmesek attól tartanak, ha valaki meghallja beszélni egy hangosfilmben, nincs az a rajongó, aki miatta még egyszer betérne a moziba. Don szerencsére találkozik egy ígéretes színésztehetséggel, Kathy Seldonnal (Debbie Reynolds), akinek a hangja épp olyan lenyűgöző, mint a személyisége. Don barátja, Cosmo Brown (Donald O'Connor) abban látja a megoldást, hogy cseréljék ki Lina rémes énekhangját Kathy romlatlan hangjára és reménykedjenek, hogy a közönség nem jön rá a csalásra.

Arthur Freed már több alkalommal is írt szöveget a Nacio Herb Brown által szerzett zenékhez és úgy gondolta, többet is ki lehetne hozni ezekből a dalokból, ezért utasította a két forgatókönyvírót, Betty Comdent és Adolph Greent, hogy kerekítsenek köréjük egy történetet. Ugyan alapvetően egy zenés-táncos szerelmi történetet láthatunk, de a film ennél jóval többről szól. Emléket állít egy mára már letűnt korszaknak, azt az időszakot mutatja meg, amikor a némafilmek sztárjainak nagy része viharsebesen tűnt el a süllyesztőben. A hangosfilmhez ugyanis már másabb jellegű színészekre volt szükség, mint korábban, mivel meg kellett szólalni a filmvásznon, és ezen a próbatételen bizony sokan elvéreztek. A témaválasztáshoz inspirációt jelentett, hogy a forgatókönyvírók egy olyan hollywoodi villában laktak, melyet egy volt némafilmsztártól vásároltak, akinek a pályáját a hangosfilm megjelenése törte derékba. 

Gene Kelly legendás maximalizmusa, amellyel nagyon megkeserítette partnerei életét a forgatás során, a végeredményt látva sokszorosan megtérült. A filmben szereplő dalok a mai napig le tudják nyűgözni a nézőt, a két társrendező jó néhány híres énekes-táncos számot illesztett a filmbe, köztük Donald O'Connor magánszámát (Make'em Laugh) és Gene Kelly világhírű szólóját a címadó dalra, melyben esőkabátban táncol egy lámpaoszlopon és teljes eksztázisban toppant a pocsolyákba. A címadó sláger – részben a különböző feldolgozásoknak is köszönhetően – igazi örökzöldnek számít, bár kevésbé köztudott, hogy valójában egy korábbi filmből származik, akárcsak a dalok többsége és mindössze 2 új dalt írtak a filmhez. 

Debbie Reynolds 19 évesen játszotta el élete szerepét, majd annak ellenére, hogy élete végig a filmipar aktív tagja maradt, ezt a sikert soha nem tudta megismételni. A pályakezdő színésznővel Gene Kelly rendkívül keményen bánt a forgatáskor, aminek számtalan esetben az lett a vége, hogy a színésznő sírva rohant az öltözőjébe. Gene Kelly tökéletesen kiforrott alakítást nyújtott a filmben mind színészként, mind koreográfusként, Jean Hagen pedig élete alakítását nyújtotta a rettenetesen nyávogó hangú némafilmsztár szerepében, amelyért megérdemelten jelölték Oscar-díjra. A történet szerint Lina nem tudott énekelni, ezért Kathy szinkronizálta. A valóságban ez azonban majdhogynem fordítva történt, mivel Jean Hagen valójában remek beszédhanggal rendelkezett, ezért a történetben őt hallhatjuk jó néhány olyan jelenetben, ahol a történet szerint Debbie Reynolds beszél helyette. Debbie Reynolds dalait példának okáért egy hangdublőr, Bette Noyes énekelte fel, aki hivatalosan nem szerepelt a szereplők, vagy a film készítőinek névsorában. A You Are My Lucky Star című dalt viszont Debbie Reynolds énekével vették fel, de végül kihagyták a filmből. 

A sors iróniája, hogy a filmet eleinte viszonylagos közönnyel fogadták és az Oscaron is viszonylag észrevétlen maradt, de az idő múlásával hatalmas népszerűségre tett szert és ma már minden idők egyik legnépszerűbb filmjének számít: az Amerikai Filmintézet (AFI) 2007-ben például minden idők legnagyobb amerikai filmjei között az 5. helyre sorolta. Az Ének az esőben az újrahasznosított dalai ellenére is Hollywood aranykorszakának legmeghatározóbb filmélménye, aminek nem csak jó néhány mára már klasszikussá vált zenés-táncos jelenete, hanem romantikus és vígjátéki vonala is működik.

Érdekességek

- Don Lockwood szerepét a stúdió illetékesei kezdetben Howard Keelnek szánták. A forgatókönyvírók azonban a figurát végül énekes-táncossá formálták, erre a szerepkörre viszont a főként westernekből ismert színész már nem volt alkalmas, ezért Gene Kellyt választották helyette.

- Kathy Selden megformálására több ismert színésznő neve is felmerült, mint például Judy Garland, June Allyson vagy Jane Powell, de végül valamennyiüket túlkorosnak találták, így a szerepet egy kezdő színésznő, Debbie Reynolds kapta, miután próbafelvétele meggyőzőre sikerült.

- Lina Lamont alakját Judy Hollidayről mintázták, sőt neki is szánták a szerepet, de mivel ő hatalmas sikert aratott a Tegnap született (Born Yesterday, 1950) című filmmel, így a producerek úgy gondolták, ezek után el se fogadna egy epizódszerepet. Végül maga Judy Garland ajánlotta a producerek figyelmébe Jean Hagent, aki a beugrója volt a Broawayn a Tegnap született színpadi változatában. 

- Donald O'Connor azt nyilatkozta, hogy nem szeretett Gene Kellyvel forgatni, mert sokszor igen zsarnokian viselkedett. Az első pár hétben mindig attól rettegett, hogy hibázni fog, és emiatt Kelly majd kiabál vele.

- A Make ’Em Laugh című dal előadása során az egyik leglátványosabb trükk az volt, amikor Donald O’Connor felfut a falra, és egy bukfenccel ér ismét földet. A jelenet felvétele több napig tartott, és fizikailag annyira igénybe vette a színészt, hogy a stressz miatt állítólag napi négy doboz cigarettát szívott el és a dalbetét felvétele után a kimerült színész néhány napra kórházba került. Miután visszatért a forgatásra, kiderült, hogy egy technikai malőr miatt a felvétel tönkrement, és meg kell ismételni azt.

- Gene Kelly a forgatás alatt azzal sértegette Debbie Reynoldsot, hogy nem tud táncolni. Fred Astaire, aki egy nap épp a stúdió közelében járt, meglátta a síró Reynoldsot egy zongora alatt, és segített neki a táncjelenetek gyakorlásában. A rendező később elismerte, hogy valóban nem volt túl barátságos vele, sőt csodálkozott is, hogy a színésznő a kínos incidensek ellenére is hajlandó volt szóba állni vele.

- Az Ének az esőben sokat merített korábbi alkotásokból, ugyanakkor számos későbbi filmre volt hatással. Ezek közül Stanley Kubrick Mechanikus narancs (Clockwork Orange, 1971) című hírhedt filmje a legszélsőségesebb, melyben a Malcolm McDowell játszotta főszereplő a musical címadó dalát dúdolgatja, miközben bandájának tagjaival brutálisan összever egy írót, és megerőszakolja annak feleségét.

- A címadó dal az Amerikai Filmintézet 100 év, 100 dal elnevezésű listáján a 3. helyen szerepel. Ugyanezen a listán a Make 'Em Laugh a 49., a Good Morning pedig a 72. helyezett. 

- Az esőben forgatott táncjelenet stúdióban készült. A nagy meleg és szárazság miatt kevés volt a víz, így a jelenethez a stúdió tartályában lévő szinte összes vizet el kellett használni. A szakemberek víz és tej keverékéből állították elő az esőt, a különleges keveréknek köszönhetően azonban a felvétel végére Gene Kelly gyapjúöltönye összement.

- Gene Kelly nem volt megelégedve azzal, ahogyan cipője kopog az esős aszfalton, ezért a hangot utószinkronizálta két koreográfus-asszisztense közreműködésével. 

- Az egyik táncjelenetben a maffiózó nőjét alakító Cyd Charisse szipkából fújja a füstöt. Mivel soha életében nem dohányzott, rosszul lett a füsttől.

Vélemény

Ha valaki hozzám hasonlóan kevésbé jártas a musicalek világában, még azok is felismerik a film világhírű címadó dalát és ebből kifolyólag feltehetően már magáról a filmről is hallott, mert az Ének az esőben talán a legismertebb és leghíresebb hollywoodi musical, amit valaha készítettek.

Be kell valljam, hogy annak ellenére is sikerült az innen-onnan összeszedett dalokra egy egész jó kis történetet felépíteni, hogy néhány dalon bizony érződik, hogy nagyon bele lett erőltetve a történetbe. Azért így sem maga a sztori lett a film legnagyobb erőssége, hanem a fülbemászó dallamok, a táncos betétek és a csillogó-villogó díszlet. Ha már a történetnél tartunk, annak talán a legjobb része, amikor a hatalmas sztárnak számító, ám igencsak irritáló hanggal "megáldott" Lina Lamont-t kell helyettesítenie hangdublőrként a kezdő színésznőnek. Ez a megoldás bizony a valóságban sem számított ritkaságnak, hogy más hangján szólalt meg vagy énekelt valaki. A legismertebb példái a My Fair Lady (1964), melyben Audrey Hepburn helyett énekelt egy ismeretlen énekesnő vagy például a West Side Story (1961), ahol Natalie Wood énekhangját kellett helyettesíteni.

És ha már Lina Lamont karakterénél tartunk, vitathatatlanul az őt játszó Jean Hagen volt a legjobb a színészek közül (nem véletlen az Oscar jelölése sem), így talán megérdemelt volna annyit, hogy az ő nevét (is) feltüntetik a film nagybetűs főszereplői között. Amíg a többiek inkább csak a zenés-táncos részekben emelkedtek ki, addig tőle igazi színészi játékot is láthattunk. Kitűnően alakította a beképzelt és butácska filmsztárt és mindezek mellé még a hangját is sikerült teljesen elváltoztatnia, hogy színt vigyen a szerepbe.

lobbymv5bzdkxymq4ntctntjhny00njvlltlimmetm2exzjc2nzy1mjdmxkeyxkfqcgdeqxvymjgynjk3mze_v1.jpg

Az Ének az esőben népszerűségének a titka, hogy sokféle igényt kielégít, mivel nagyon hatásosan tudja egyesíteni a romantikus filmek, a vígjátékok és a musical műfajának az elemeit, amit ráadásul egy érdekes kerettörténetbe is ágyaz.

Ítélet: 10/7

Szólj hozzá

zene tánc szerelem klasszikus eső musical némafilm hangosfilm díszlet zenés film Oscar Broadway Gene Kelly Jean Hagen Technicolor