2021. már 16.

59. A nagy karnevál (Ace in the Hole / The Big Carnival) (1951)

írta: mindennapra1film
59. A nagy karnevál (Ace in the Hole / The Big Carnival) (1951)

5e4b4f3ac18a36b78c54c1a880df24fa.jpgUSA (Paramount), 111 perc, ff, dráma

Rendező: Billy Wilder

Producer: Billy Wilder

Operatőr: Charles Lang Jr.

Forgatókönyv: Walter Newman, Lesser Samuels, Billy Wilder

Zene: Hugo Friedhofer

Szereplők: Kirk Douglas, Jan Sterling, Robert Arthur, Porter Hall, Richard Benedict, Ray Teale, Frank Cady, Lewis Martin, John Berkes, Frank Jaquet

 

A Filmről

Bad news sells best. Cause good news is no news. - A rossz híreket lehet a legjobban eladni. Mert a jó hír nem hír.

Chuck Tatum (Kirk Douglas) egy cinikus és arrogáns riporter, aki egy isten háta mögötti kis új-mexikói lapnál helyezkedik el, miután már minden nagyvárosi lap elbocsátotta. Amikor véletlenül belefut egy nagy sztoriba egy csapdába esett talajkutatóról (Richard Benedict), meglátja a lehetőséget a nagy visszatérésre. A saját karrierjének érdekében bármire képes, ezért manipulálja a helyi seriffet (Ray Teal) is, hogy késleltesse a mentési akciót, azzal kecsegtetve őt is, hogy majd turisták és bámészkodók fogják ellepni a helyszínt, hogy mindannyian részesei legyenek a nem mindennapi történetnek. Ennek érdekében a férfi kimentésének viszonylag gyors és könnyű megoldása helyett egy jóval hosszadalmasabb és bonyolultabb mentőakciót tervelnek ki. Tatum médiaőrületet gerjeszt és magát állítja be a szenzáció egyedüli riportereként, ezáltal az egész esemény hamarosan egy nagy karnevállá alakul. Eközben még a szerencsétlenül járt férfi feleségét (Jan Sterling) is magával rántja, aki méltó párjává válik a férfi egoizmusának.

mv5bytq2njuyymetzjvhoc00yjzklwfmnwetntbkywyzzgewnjlhxkeyxkfqcgdeqxvymjk3ntuyotc_v1.jpg

Wilder filmje két valójában megtörtént eseményen alapul. Az egyik, a filmben is megemlített W. Floyd Collins esete, aki 1925-ben esett csapdába egy barlangban. A másik eset pedig a 3 éves Kathy Fiscus története, aki 1949-ben esett bele egy felhagyott kútba. A megmentésére nagyszabású mentőakciót szerveztek és hatalmas tömeg gyúlt össze a helyszínen, hogy figyelemmel követhessék az eseményeket. Végül azonban mindkét esetben tragédiával zárultak az események, egyikőjüket sem sikerült megmenteni.

A film egy egy bátor, nyílt támadás a média erőszakossága ellen. A rendező kivesézi és kritizálja a médiát, de közben foglalkozik azokkal is, akik olyanná tették a tömegtájékoztatást, amilyen. Ha valamilyen jó sztori tűnik fel a láthatáron, az újságírók az áldozatok jogaival mit sem törődve, az általános illemet félredobva vetik rá magukat, majd az egészet felfújva már egyfajta szórakoztatási móddá változtatják azt. Talán pont ezek miatt, azonban nem túl meglepő módon, a bemutatása idején igen rossz kritikákat kapott. Éppen ezért a stúdió később más címre (The Big Carnival) átkeresztelve újfent a mozikba küldte, remélve hogy így majd sikert arat, azonban ismételten megbukott. Végül az utókor elismerte a az alkotást, de csak jó pár évvel később került be a klasszikus filmek közé.

A nagy karnevál egy megrendítő és elgondolkodtató alkotás, amely két dolog miatt is emlékezetes: egyrészt ez Kirk Douglas és Billy Wilder egyetlen közös munkája, és talán ez a legdühösebb és legelkeserítőbb film, ami valaha a hollywoodi stúdiórendszerben készült. Ez volt Billy Wilder utolsó igazi film drámája, mielőtt az ’50-es évek közepétől a vígjáték műfajára váltott volna. Az alkotás számos, a rendező kézjegyének számító összetevőt tartalmaz kezdve a kiváló forgatókönyvtől a szellemes párbeszédeken át, a látványos fényképezésig, és nem utolsó sorban a korban még igencsak kellemetlennek ható témájával és pesszimista jövőképével. 

Érdekességek

- Az Új-Mexikóban található Gallup lakóit 75 centes órabérért alkalmazták a 10 órás forgatási napokon. Azonban, ha autóval érkeztek a forgatás helyszínére, abban az esetben 3 extra dollár ütötte a markukat.

- Ez volt a második Billy Wilder film, melyben feltűnt a fiktív Pacific All-Risk Biztosítási Társaság egyik embere, az első film a Kettős kárigény (1944) volt. 

- 2017-ben az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba, mint "kulturális, történelmi és esztétikai szempontból jelentős művet".

Vélemény

A véletlen folytán az Alkony sugárút után egy újabb Billy Wilder film következett a filmfolyamban. Ez a film ugyan kevésbé ismert, mint előző filmje és nem is sikerült olyan jól, ennek ellenére is - már csak témája miatt is - egy igen erős filmmel van dolgunk. Már az ókori rómaiak is tudták, hogy kenyér és cirkusz kell a népnek, amivel a 20. század újságírója, Chuck Tatum is tisztában van, ezért cirkusz híján teremt egyet, bele sem gondolván annak lehetséges következményeibe.

Sajnos a film témája ma is aktuális, sőt talán még aktuálisabb is, mint az elkészülésének idején. Ha manapság mutatnák be a mozikban, biztos vagyok benne, hogy sokkal nagyobb sikert aratna a közönség soraiban, mint a maga korában. A film kíméletlenül és kendőzetlenül mutatja be a média gátlástalanságát és társadalomromboló hatását. A film nem csak bulvármédia árnyoldalait mutatja be, hanem azt is, hogy ennek eredménye még katasztrofálisabb lesz, ha mindez ambícióval, kapzsisággal vagy egyéb hátsó szándékkal párosul.

mv5bndjmnwu2ztmtmmi3yi00m2fklwi5ntatowi0mtywztc5mwfjxkeyxkfqcgdeqxvymjmxmdgynzu_v1.jpg

mv5bzgi2ztawnwqtnzm0mc00mtjjlwflmmutyzkyzwywzwq5y2nmxkeyxkfqcgdeqxvymjmxmdgynzu_v1.jpg

A folyamatosan gúnyolódó és a kisvárosiakat lenéző, csak a saját érdekeit szeme előtt tartó Chuck Tatumot Kirk Douglas alakítja hatalmas energiával, sármmal és kellően mély cinizmussal. A markáns állú színész élete egyik legjobb alakítását nyújtja a filmben, gyakorlatilag egy One Man Showt láthatunk tőle. A nagyon erős alakításával és azzal, hogy szinte a hátán viszi az egész filmet, ezáltal a többi alakítás kifejezetten átlagossá válik, így az lesz a film leggyengébb pontja. A többi színész szinte statisztává alacsonyodik Kirk Douglas árnyékában és nem igazán tud senki sem kibontakozni. A színész egy igazi aljas és gátlástalan macsót alakít, aki a nőkkel is úgy bánik, mint magával a sztorikkal, azaz csak addig kell neki, amíg nem jön helyette egy jobb, és ha a helyzet úgy kívánja, bármikor kioszt egy pofont is a hölgyeménynek, csak hogy tudja, hol a helye. Az összes ellenszenves tulajdonsága ellenére mégis van valami a karakterében, ami megfogja a nézőt és valami furcsa oknál fogva még talán meg is sajnálja őt. Egy szó, mit száz, le a kalappal az alakítása előtt.

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-nagy-karneval-1951feliratos-drama-noir-TMWjx2vXhpiyUhUN

Ítélet: 10/8

Szólj hozzá